Misztika

Tudomány

Misztika? Mi jut eszedbe erről? Mára több jelentéssel bír ez a fogalom. Az egyik az Istennel létrejövő személyes, bensőséges kapcsolatra utal. A másik valami bizonytalan kíváncsiságot, esetleg félelmet jelent. Vannak, akik számára a misztika a 21. században a fantasy- vagy pszicho-thrillerrel azonos. Sokak számára a misztika a kereskedelmi tv-műsorok miatt ostobaság. Gyanús szó, melyről lekicsinyléssel kell beszélni. Ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Mi mindent foglal magába a misztika története?

Misztika jelentése

Maga a szó a latin és görög nyelvből származik. A misztika jelentése szó szerint: rejtelmes, titkos. Ez egyaránt vonatkozhat a transzcendens világgal való létező kapcsolatunkra, de a jelenlegi tudásunkat meghaladó dolgokra is.
Létezik vallási és irodalmi misztikum. A vallásfilozófia a misztika jelentése alatt a rejtélyes tanítást érti. Valamint arra a személyre vonatkoztatja, aki az isteni titokzatossággal foglalkozik. A misztikára alapuló filozófia logikusan nem megmagyarázható jelenségeket tárgyal. A misztika jelentése gyakran keveredik az okkult, mágikus jelenségekkel.

Misztika története

Maga a misztika szó olyan ókori filozófusok nyomán jelent meg, mint Platón vagy Plótinosz. Az élet nagy kérdéseire keresték a választ. Hatásuk időről-időre később is felbukkant. Misztikus vonások a perzsa Avesztában és a kínai taoizmus könyveiben vagy a tibeti buddhizmus termáiban is fellelhetőek. Ez utóbbi legismertebb alkotása a Tibeti halottaskönyv.

A misztika története szorosan kapcsolódik a vallásokkal. Az európai racionális tudat nem tudta tökéletesen megmagyarázni a lélek természetét. A vallás számára ugyan létezik a halál utáni élet, de más jelleggel, mint amit a lélekvándorlás tana hirdet. Ezért az olyan alkotók, akik a reinkarnációban hittek, a misztikusok csoportjába kerültek. Miként egy misztikus élmény átélője is.

A misztika a világvallásokban előkelő helyet foglal el. Jelen van az óind Upanisadok mantráiban. Az Atharva-védához tartozó Mundaka-upanisad az egyik leghíresebb közülük. A mund szó jelentése borotválkozik. Ahogy a borotva levágja a felesleges szőrzetet, ugyanúgy az Upanisadok tanítása elvágja a tudatlanság köteleit. 

A kabbalista irodalom egy misztikus zsidó filozófiai irányzatból jött létre. Legismertebb alkotásának Simeon ben Johai Zohár, Ragyogás c. munkáját tekintik. Ez a Tóra misztikus kommentárja:

„A léleknek vissza kell jutnia ahhoz az abszolút forráshoz, ahonnan származik. E cél elérése érdekében azonban el kell érnie a tökéletességet, melynek csírája ott van benne. S ha ennek a követelménynek képtelen eleget tenni egy élet során, akkor másodikat, harmadikat, vagy még újabbakat kezd.”

Dzsaláladdin Rumi, a 13. században élt perzsa költő a kerengő dervisek rendjének megalapítója volt. Az iszlám misztikus irányzatát, a szufizmust képviselte. A legismertebb Masznavi (Misztikus párversek) című hatalmas költeménye:

„E formák az állandónak állapotai csupán, s ezt az állandót láttad a halálban. Miért fordítod hát el arcodat az elmúlástól? Halj meg derűsen, s ölts új és jobb alakot!”

A misztika története a kereszténységben rendszeresen visszatérő jelenség. Olyan kimagasló szentek és tanítók, mint Eckhart mester, Keresztes Szent János vagy Avilai Nagy Szent Teréz a legjelentősebb képviselői. Az utóbbiról azért is érdemes megemlékezni, mert a 16. században nő létére egyháztanító lehetett. Kimagasló munkája A belső várkastély a lélek különböző szobáit írja le. Ez a lélek Istenhez fűződő különböző kapcsolatairól szól, melyet az intenzitás mélysége határoz meg. A szimbolikus példázat rendkívüli módon megegyezik a védikus filozófia tanításával. 

Misztika a 21. században

Ma már sok mindent a misztika tárgykörébe sorolnak: buddhizmus, sámánok, metafizika, kineziológia, meditáció, jóslás egy kalapba került. Maga a fogalom felhígult az igénytelen horoszkóp készítéssel és jóslással, a „látók” angyal üzeneteivel. 
Ugyanakkor napjainkban is vannak valóban misztikus tehetséggel bíró emberek. Ők jövendőmondók, nem jósok. Mint amilyen annak idején Nostradamus is volt. Baba Vanga, akit Balkáni Nostradamusnak is neveztek modern korunkban élt. A fizikálisan vak, bolgár jósnő jövendöléseinek nagy része beteljesedett. 

A misztika a 21. században szinte teljesen elvesztette nemes vonását. Sokan keverik a misztika, mágia, okkultizmus szavakat, fogalmakat. Az okkult, titkos kifejezést főleg a 19. századig használták, mai utódja a parapszichológia lehetne. A tudományos parapszichológiát felsőoktatási intézményben oktatják. Ma azt olvashatjuk, hogy a vizsgálatok szerint az emberek többsége rendelkezik valamilyen paranormális képességgel, csak nincs ennek tudatában. Túlságosan materialisták lettünk.  

Misztikus könyvek, misztikus filmek 

Az elme számára titokzatos, rejtélyes megmagyarázhatatlan dolgok kedvelt témák az irodalom számára. Itt aztán szabadon szárnyalhat a fantázia. Miként minden korban meg is található számtalan ilyen alkotás. A modern misztikus könyvek silányabb változatait árnyvadászok, vámpírok, vérfarkasok, zombik népesítik be. Ezek egyre-másra megjelentek a filmvásznon is. A misztikus-mitologikus irodalmi thriller is népszerűvé vált.

A misztikus könyvek között a legpopulárisabb regényekből azonos című filmsorozatok születtek. Ezzel még nagyobb népszerűségre tettek szert. Tolkien híres műve A Gyűrűk Ura. Ezzel kezdetét vette a fantasy irodalom virágzása, a filmtrilógia pedig kasszasikerré vált. A Harry Potter könyvek és filmek szintén meghódították a világot. A misztikus varázslóiskola főleg a fiatalok körében vált felejthetetlenné. A Trónok harca szintén nagy sikerű regény. A filmsorozatot rajongók milliói követik. 

Erről azonban a kritikusok véleménye ugyancsak megoszlik. Madeleine Davies így fogalmazott: „Egyáltalán nem szokatlan, hogy a Trónok harca egyes jeleneteit a torture porn műfajába sorolják. Az értelmetlen erőszakot vegyítik értelmetlen szexuális képanyagokkal.” A regényíró, George R. R. Martin úgy gondolja, hogy a szexuális erőszak hozzátartozik a háborúkhoz. Ugyanakkor kijelentette:

 „Az emberi történelem igazi szörnyűségeit nem orkok és sötét nagyurak okozzák, hanem mi magunk.”

A misztikus filmek között a pszicho-thriller műfajnak vannak tartalmas és értékes alkotásai. Az 1990-ben készült amerikai romantikus filmdráma, a Ghost számtalan díjat nyert (Oscar-, BAFTA, Golden Globe-díj), a Hatodik érzék c. filmet pedig hat Oscar- és két Golden Globe-díjra jelölték. 

Összegzés

Különösen érdekessé válik az ember számára, ha valamit sejtelmesség burkol be, ha érthetetlennek tűnik, vagy homályos magyarázatok kísérik. Természetesen vannak olyan források, melyek számos új ismerettel látnának el, ha lenne elég szerénység bennünk a tanuláshoz. Régi korok bölcsei másfajta tudás birtokában voltak. Elég ha csak olyan hétköznapi dologra gondolunk, hány „javasasszony” ismerte a gyógynövények titkát. Voltak, akik emiatt boszorkányság vádjával máglyára kerültek. 

Olvasunk mágikus hatású kövekről, misztikus mesének gondoljuk, mert nincs valódi tudásunk az ásványok hatásairól. Fejlett csillagászati ismeretek misztikus nyomait fedezik fel a világ különböző pontjain. Nem tudjuk a magyarázatát. Olyan dolgokkal találkozhatunk, melyek számunkra a misztikum ködébe vesznek.

Be kell látnunk: sok mindenről nincs tudásunk, s a meglevő tudásanyag is hézagos. Ha hagyjuk, spekulációk végtelene tarkítja életünket. A tudomány becsületesen fogalmaz, amikor kijelenti: „A tudomány mai állása szerint…”

Érdemes hát megfogadni a már idézett Mundaka-upanisad tanácsát:

„A tudatlanság közepette magát nagy bölcsnek s tudósnak vélő ostoba
Nyomorúságtól sújtva bizony úgy jár, akár a világtalan vezette vak.” (1.2.8.) 


Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*