Az orvostudomány nagy triásza

Tudomány

A nagy triász – így tartják számon azt a három orvost, akik az ókori Indiában már rendkívül magas képzettségű gyógyítókként praktizáltak. Az i.e. 600 körül működő Szusruta a világ első plasztikai sebésze volt, az i.e. 200-ban dolgozó Csarakát pedig a világ első orvosaként emlegetik. Az ő tanítványa volt Vágbhata, az ájurvéda egyik legbefolyásosabb klasszikus írója. Az ájurvédán alapuló két alapvető enciklopédikus gyűjtemény valódi kuriózum: a Szusruta Szamhitá mintegy 700 gyógynövényt, a Csaraka Szamhitá pedig 500 orvosi szert ír le. Fontos megjegyezni azt is, hogy a régmúlt időkben nem pénzért, teljesen önzetlenül szolgálták a betegeket.

Plasztikai sebészet 2600 évvel ezelőtt

Indiában a sebészet történetét Szusruta munkásságától számítják. A Mahábháratában is olvashatunk róla, a híres eposz a bölcs Visvámitra fiaként mutatja be őt. Szusruta volt a sebészet atyja, olyan műtéteket végzett, mint például császármetszés, vesekő-eltávolítás, plasztikai sebészet, agysebészet, és ismerte az altatást is.  Használták az ópiumot más növényekkel együtt, mint fájdalomcsillapító vagy altatószert.

Az ájurvéda sebészettel foglalkozó enciklopédiája az ő nevéhez fűződik, melyet Szusruta Szamhitaként ismer a szakma. 300 különféle műtétet, bonyolult és részletes sebészeti folyamatokat írt le i. e. 600-ban, olyanokat, mint például hályog operációk és az agysebészet. Hihetetlen eredményeket ért el az orr, fül, és az ajkak plasztikai helyreállításával. 125 féle sebészeti műszert használt (szikék, lándzsa, tűk, katéterek, stb.), de a fénysugarak és a hő segítségével is végzett műtéteket. A sebeket lófarokszőrrel és fakéreg hánccsal varrta össze.

Szusruta Ácsárja plasztikai műtétjeivel elroncsolódott testrészeket tudott helyreállítani. Az amputálás és koponyaműtétek mellett orrplasztikázást és más, ma is kihívást jelentő műtétet csinált. A pácienseket megfelelő módon érzéstelenítette. Tizenkétféle törést és hatféle ficamot ír le tanulmányában. Az emberi embriológiai tanulmányai is megdöbbentő részletességig ismertetik a magzat fejlődését.

 „Kinek teste egyensúlynak örvend, kinek emésztése, szövetei és anyagcseréje egészségesen működnek, kinek énje, elméje és érzékei szakadatlanul a belső boldogság állapotában vannak, őt nevezzük egészségesnek”

– olvashatjuk a Szusruta Szamhitában. A „belső boldogság állapota” egyértelműen az önmegvalósított személyre utal, ami rendkívül emelkedett lelki szintet jelent.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*