A húspiac helyzetét, hasonlóan más gazdasági ágazatokhoz, a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. A keresletet többek között a népességnövekedés és a jövedelmek befolyásolják. Lássuk, mi a helyzet az állatmészárlás és a tudatos táplálkozás terén. Miután korábbi cikkünkben már olvashatók voltak a legfontosabb vegetáriánus táplálkozás melletti érvek, most nézzük meg, mi a helyzet a húsfogyaztással. Milyen hát a húsfogyasztás a világban?

 Húsfogyasztás a világon állatbarát

 

Írta Kálmán Renáta

A húsfogyasztás tendenciái

A világ népessége folyamatosan növekszik, mely a fejlődő országokban nagyobb mértékű, mint a fejlett országokban.

A magasabb lélekszám a fogyasztásra is hatással van: az élelmiszer- és azon belül a húsfogyasztás mértékére is.

1961 és 2003 közötti időszakot vizsgálva a fejlett országokban évente átlagosan 1,8%-kal, a fejlődő országokban pedig 4,9%-kal nőtt a húsfogyasztás.

A világ nagy húsfogyasztói

Az első helyet továbbra is a gyorséttermek hazája, az USA tartja. Mellette olyan államok törekszenek erőteljes piacbővítésre, mint Oroszország és Kína. Sajnálatos vagy inkább talán szégyenletes módon India, az erőszakmentesség és húsmentes ételek őszhazája élvonalban áll. Mindemellett Indiában az éves húsfogyasztás 3,2 kg/fő, mellyel a világlista legvégén, a 177. helyen szerepel. A nagyszámú állatmészárlás egyik oka természetesen a magas népszaporulat, másfelől pedig az exportra termelés. Van tehát tennivalója bőven a világ állatmészárlás-ellenes szervezeteinek. 

 

Húsfogyasztás a világon

 

Oroszország erősen támogatja az állattenyésztést Célja, hogy 2020-ra a mai 65%-ról 85%-ra növekedjen húsfogyasztásának önellátottsága és csökkenjen belőle a behozatal.

Ukrajna kivételt képez, ugyanis lényegesen lemarad Oroszországhoz képest. A legnagyobb húsfogyasztó országok rangsorában a 85. helyen áll.

Húsfogyasztás az Európai Unióban

Ebben a térségben csökkenés figyelhető meg. Az EU éves átlaga 80 kg/fő, de ez a szám országonként nagyon eltérő.

A csökkenés okát a gazdasági válságban és az annak következtében fokozódó munkanélküliségben látják.

Mennyi húst esznek a magyarok?

A magyarok éves húsfogyasztása 80 kg/fő körüli, a három legnépszerűbb fajta a sertés-, a baromfi- és a marhahús.

Az utóbbi években jelentős változás figyelhető meg: növekedett a baromfihús szerepe (valószínűleg a vörös húsok áremelkedése miatt), illetve fokozatosan emelkedik a halfogyasztás.

Hús nélküli ételek és vegetarianizmus, mint jelenség

Nyugaton napjainkban egyre nagyobb teret hódít a vegetariánus táplálkozás.

Ennek egyik oka lehet, hogy a XX. században kialakult ún. civilizációs betegségek elkerülését avagy kiküszöbölését az étkezésben kialakított változtatásokkal kívánják elősegíteni.

Az egészségügyi okot szem előtt tartók úgy vélik, hogy a húsfogyasztás káros az emberi szervezetre, az állatokat növekedést gyorsító hormonokkal etetik, húsuk méreganyagokat, bomlástermékeket tartalmaz.

Az étkezést ezért főként növényi alapanyagokból állítják össze, figyelve az egyes tápanyagok helyes arányára.

Vannak, akik ezen túlmenően morális okokból, más élőlényekkel való együttérzés miatt nem esznek húst.

Tiltólistás húsok

Egyes vallások tiltják bizonyos fajta húsok fogyasztását. Ide sorolhatók a zsidók kosher húsfogyasztási előírásai, vagy a mohamedánok sertéshúsfogyasztási tilalma. A keresztény vallások közül pedig az esszénusok és az adventisták általában vegetáriánusok.

A hindu vallások követői közül sokan teljesen lemondanak a húsevésről, részben az erőszakmentesség elve miatt, részben azért, mert hitük szerint ez kedvezőtlen karmát és újraszületést okoz. Állatok közül legnagyobb bűnnek a tehén megölését tartják.

Husfogyasztas a vilagon majomszeretet

Indiában az éves húsfogyasztás 3,2 kg/fő, mellyel a lista legvégén, a 177. helyen szerepel.

A nagy lélek Gandhi

Indiát az erőszakmentesség hazájának is nevezik. Ezért a „titulusért" sokat tett Gandhi, India politikai és spirituális vezetője. Meggyősződése szerint a szeretet és az erőszakmentesség mindent legyőz. Származása és erkölcsi felfogása miatt is vegetariánus táplálkozást követett.

Húsfogyasztás és gazdaság

A húsfogyasztás környezeti és fenntarthatósági szempontból sem előnyös. A hús előállításához lényegesen több vízre van szükség, mint pl. 1 kg zöldséghez.

A húsfogyasztás éghajlatra gyakorolt hatását, a globális felmelegedésben játszott szerepét vizsgálták. Megállapították, hogy 1 kg marhahús termelésénél majdnem ugyanannyi széndioxid kerül a levegőbe, mint amennyit egy autó 250 km úton kibocsát. Az állatok az emésztés során ugyanis tetemes mennyiségű gázt juttatnak a levegőbe.

Ezenfelül plusz energiát igényel a takarmány előállítása és az állatok feldolgozása is.

A vágóhidak jelentős vízmennyiséget igényelnek, a Föld vízkészletei viszont kimerülőben vannak, ezért gazdaságilag sem kifizetődő az állattartás. A vegetáriánusok helyzete nem is olyan rossz. Lehet, hogy ők a világ megmentői?

Mi a megoldás?

Azt hihetnénk, hogy ha a fejlett országokban csökkentik a húsfogyasztást, akkor ez világviszonylatban is csökkenést eredményez. Ezzel szemben valószínűsíthető, hogy a harmadik világ országaiban inkább növekedne a húsfogyasztás, lévén olcsóbb lenne annak ára...

A húsfogyasztás és az állattartás korlátozásával párhuzamosan ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a növénytermesztés támogatására, és a növényi alternatívák népszerűsítésére is.

Húsmentes ételek kontra húsfogyasztás

A húsmentes ételek megoldást jelenthetnek. Híres vegetáriánusok jó példával járnak előttünk. A hüvelyesek nagy mértékben tartalmaznak növényi fehérjéket (bab-, borsó,- és lencsefélék).

Gabonák közül a zab és a tönkölybúza jelentős fehérjeforrások. Ez utóbbiból készül a szejtán (búzahús), mely állag és felhasználási lehetőség szempontjából is kiváló alternatíva lehet húsfogyasztás helyett.

 

 

Joomla SEF URLs by Artio