A táplálkozás ősi tudománya Indiában keresendő

Tudatos táplálkozás

“Ételed legyen orvosságod!” Sok bölcsesség rejlik Hippokratész eme mondatában. Mint tudjunk, testünk, lelkünk egészsége szorosan összefügg táplálkozásunkkal. Püthagorasz, Szókratész, Platón, Leonardo Da Vinci és még sok más híres filozófus, művész tartotta összeegyeztethetetlennek a húsevést a helyes táplálkozással.

Dr. Kéri Zsuzsanna tanulmánya

Természetes életmód gyógyszer nélkül

A vegetáriánus szó a latin vegetus szóból származik, melynek jelentése “egész, friss, élettel teli”. A szó tehát egy testileg, lelkileg kiegyensúlyozott életmódra utal. A vegetárius étrend jó a testünknek, lelkünknek. Nem csak magunknak, hanem másoknak, a környezetünknek, az embertársainknak is, hiszen az erőszak nélküliséget jelenti.

Amikor az állatokat megölik, a salakanyagok, amelyek a vérükben voltak, benne maradnak a húsukban. A hús azonnal bomlásnak indul, ezt csak rontja a tartósítással történő próbálkozás. Mindezek a méreganyagok és bomlástermékek bekerülnek a húsevők szervezetébe. Minden téves elgondolás ellenére a hús alkalmatlan arra, hogy hosszú távon energiát és tápanyagot adjon anélkül, hogy betegek lennénk tőle.

Ennek az az oka, hogy a szervezetünk alkalmatlan a hús megemésztésére. A gyengébb gyomorsav, a lúgos nyál mellett a legkomolyabb gond a túl hosszú bélrendszer. A méreganyagok túlterhelik a vesét. Az eszkimók például gyorsan öregszenek (30 év). Azon népcsoportok tagjai, ahol főleg vagy teljesen vegetáriusok, nem ritka, hogy akár 100 évig is élnek.

A táplálkozás tudomány!

Egy híres közmondás szerint olyanná válunk, amilyen ételt eszünk. Minden ember alapvető igénye, hogy elegendő, teljes értékű táplálék jusson a szervezetébe. A különböző táp- és alapanyagok mind másféleképpen hatnak tudatunkra és a környezetünkre. Ezért a táplálkozás tudomány!

Nem szabadna úgy táplálkoznunk, mint néhány állat, amelyik mindent megeszik, amit elé tesznek. Az ember tudatos lény. Nagyon elkeserítő, ha arra gondolunk, hogy bármit, amit a boltok polcain találunk, egyszerűen képesek vagyunk elfogyasztani. Anélkül, hogy tudnánk, mit tartalmaz, miből készült, ki főzte…

Tisztában kellene lennünk az ételek tápláló hatásával, azzal, hogyan hatnak az egészségre, milyen hatással vannak közérzetünkre. Itt szeretnék beszélni röviden a három kötőerőről (gunáról). Az ősi keleti bölcselet szerint a kötőerők határozzák meg érzelmi állapotunkat, gondolatainkat, viselkedésünket.

A kötőerők minden élőlényre hatnak, akik fizikai testbe kényszerültek. A három kötőerő: a tudatlanság, a szenvedély és a jóság. Az egyes élelmiszerek, alapanyagok a különböző gunák jellemzőit képviselik, és a nekik megfelelő hatást fogják létrehozni ill. erősíteni. Például ha valaki túl zsíros, sokáig főzött húsételt eszik, akkor utána úgy érzi, nincs semmi ereje, teljesen ellustul, elnehezül. Míg az ember akármennyi salátát ehet, soha sem fogja így érezni magát. Tehát vannak ételek, melyek a jóság minőségébe, vannak melyek a szenvedély és mások a tudatlanság minőségébe tartoznak.

Különböző típusú embereknek különböző étrend ajánlott

A különböző típusú embereknek különböző az ajánlott étrend.

Szattvikus, jóság szerinti ételek: könnyen emészthetőek, a testet egészségessé, az elmét boldoggá teszik. Ide soroljuk a tejet, tejtermékeket, ghít, gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket, olajos magvakat, hüvelyeseket. A friss nyers élelmiszerek, valamint a rövid ideig főzött, friss ételek is ide tartoznak. Ha megnézzük, ezek azok, melyek tápanyag-összetétel szempontjából is a legértékesebbek, lédúsak, táplálóak, örömmel töltik el a szívet.

A szenvedély (radzsasz) kötőerejébe tartoznak a túl fűszeres, vagy valamilyen tulajdonságot (hideg, forró) túlzott mértékben tartalmazó ételek. Ezek már nincsenek olyan jó hatással a szervezetre, idegessé, agresszívvé teszik az embert. Némelyikük nemi energiát serkentő hatással bír: hagyma, torma, csili, mustár.

A tudatlanság (tamasz) ételek, melyek a tudatlanság kötőerejébe tatoznak, nehezek, nem frissek, gyakran rothadást idéznek elő. Ilyenek a vörös húsok, alkohol, mélyhűtött és erjesztett ételek, vagy az állott és újramelegített ételek.

Összefoglalás

A Védák ősi jóga tudománya ma már világszerte ismertté vált, mert bebizonyosodott, hogy összefügg a jó egészséggel és a friss szellemmel. A jógik évezredeken át mellőzték a húsevést, mert az szerintük összeegyeztethetetlen az emberi élet valódi céljával, ami a lelki fejlődés, vagy önmegvalósítás.

Ahimszá: erőszaknélküliség. Ez természetesen a növényekre is vonatkozik, mert azok is élőlények. Az ölést teljesen abbahagyni lehetetlen, ha viszont vegetáriusok vagyunk, a minimálisra csökken, mert a veg. étrend nagy része nem jár az élet pusztításával.

Azonfelül a növények tudati szintje jóval alacsonyabb az állatokénál, elpusztításuk kevesebb szenvedéssel jár. A keleti vallások nagy részében a főzés Istennek szóló felajánlás, ami még attól a kevés karmától is felszabadítja az élőlényt ami a növények leölésével jár.

A jó egészség és a kiegyensúlyozott lelki egészség érdekében mindenkinek ajánlom a vegetáriánus étrendet. Nagyon sok érvet tudnék még felhozni a veg étkezés mellett, de talán a legmeggyőzőbb érv, maga a kipróbálás.

“A puding próbája az evés.”

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*