Amikor még Magyarországon a vegetárizmus az önsanyargatást és a fűevést jelentette, a '70-es évek közepén már komoly vegetárius mozgalmak szerveződtek, hogy stílusos legyek: fű alatt. Egy ilyen szerveződés eredményeképpen látott napvilágot a Vegetárius főzés örömei címmel az első magyar indiai vegetárius szakácskönyv. A könyv hangulata igen sejtelmes.

rakott rizs

Az Átrium-Hyatt-ban szervezett könyvbemutatón jelen volt az országos sajtó, hiszen a könyv ajánlását maga Lukács István, az Átrium-Hyatt aranyérmes mesterszakácsa írta. Ugyanakkor a könyv oldalairól valamilyen sejtelmes, erősen indiai hangulatot vélhetünk kiszivárogni. Ha valakinek fölkeltette volna érdeklődését a könyv, természetesen nem kapható a könyvkereskedésekben. Hacsak az elszánt, finomakat főzni kívánó rá nem szán néhány kattintást awww.antikvárium.hu honlapon, vagy egy kis utánajárást az antikváriumokba (Múzeum körút előnyben!).

Gondolatébresztőképpen és ízelítő gyanánt álljon hát itt Bányay Géza néhány sora az 1982-ben megjelent szakácskönyv bevezetőjéből:

„Amikor szóba kerül a vegetáriusság, sokan gyanakodva kérdezik: hogyan lehet megélni csupán magvakon és nyers zöldségeken? De az igazság az: ha mellőzni akarjuk a hús, hal, tojás használatát (és erre alapos erkölcsi, egészségügyi és esztétikai, sőt gazdasági indokunk lehet), az még nem jelenti, hogy önsanyargatóvá kell válnunk. A hús nélküli étkezésnek hatalmas és ősi kultúrája van, s ez India egyes helyein szinte érintetlenül fennmaradt mind a mai napig. Egy angol közmondás szerint, amilyen ételt eszünk, olyanná válunk. Az ember igénye a teljes és kielégítő étkezésre természetes, de a különféle tápanyagok mind másféleképpen befolyásolják a tudatát és a közérzetét. Ezért a helyes főzés nagy tudomány. Tisztában kell lenni az ételek táplálóhatásával, küllemével, azzal, hogy miként hatnak az egészségre (pl. jól emészthetők-e), miként befolyásolják az ember közérzetét, és mindezek együttes hatását is figyelembe kell venni. Ilyen összefoglaló tudományt ismertetnek a Védák, az ősi India tudományos könyvei. A mi kötetünkben található receptek mind a védikus elveket követik, így ezek alapján a testet-lelket egyaránt bőségesen kielégítő,finom táplálékhoz juthatunk. A Bhagavad-gítában mondja az elbeszélő,Srí Krsna: „A jóság minőségében levő étel meghosszabbítja az élettartamot, megtisztítja az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget ad. Az ilyen tápláló étel édes, lédús, gyarapító (zsírdús) és ízes." (Bg. 17.8.) Itt bizony szó sincs holmi száraz magvakról, meg nyers zöldségekről.

A helyesen összeállított étrendnek tartalmaznia kell:

1. fűszeres; 2. édes-fűszeres; 3. savanyú; 4. édes (nem feltétlenül cukrozott: pl. a gabonaféléket is édesnek tekintik); 5. keserű; 6. száraz; 7. rágható; 8. nedves; és 9. utóételt, pikáns ételt."

Joomla SEF URLs by Artio