A misztika legfőbb jelentése szerint a kifejezés az Istennel létrejövő személyes, bensőséges kapcsolatra utal. Jelent bizonytalan kíváncsiságot, sőt félelmet is. Vannak, akik számára a misztika a 21. században a fantasy- vagy pszicho-thrillerrel azonos. A kereskedelmi tv-műsorok által prezentált spiri-ezo vonal miatt a misztika mára sokak számára lejáratott áltudomány. Lássuk, mi mindent foglal magába a misztika története?

Misztika jelentése

Maga a szó a latin és görög nyelvből származik. A misztika jelentése szó szerint: rejtelmes, titkos. Ez egyaránt vonatkozhat a transzcendens világgal való létező kapcsolatunkra, de a jelenlegi tudásunkat meghaladó dolgokra is.

Létezik vallási és irodalmi misztikum. A vallásfilozófia a misztika jelentése alatt a rejtélyes tanítást érti. Valamint arra a személyre vonatkoztatja, aki az isteni titokzatossággal foglalkozik. A misztikára alapuló filozófia logikusan nem megmagyarázható jelenségeket tárgyal. A misztika jelentése gyakran keveredik az okkult, mágikus jelenségekkel.

Misztika története

Maga a misztika szó olyan ókori filozófusok nyomán jelent meg, mint Platón vagy Plótinosz. Az élet nagy kérdéseire keresték a választ. Hatásuk időről-időre később is felbukkant. Misztikus vonások a perzsa Avesztában és a kínai taoizmus könyveiben vagy a tibeti buddhizmus termáiban is fellelhetőek. Ez utóbbi legismertebb alkotása a Tibeti halottaskönyv.

A misztika története szorosan kapcsolódik a vallásokkal. Az európai racionális tudat nem tudta tökéletesen megmagyarázni a lélek természetét. A vallás számára ugyan létezik a halál utáni élet, de más jelleggel, mint amit a lélekvándorlás tana hirdet. Ezért az olyan alkotók, akik a reinkarnációban hittek, a misztikusok csoportjába kerültek. Miként egy misztikus élmény átélője is.

A misztika a világvallásokban előkelő helyet foglal el. Jelen van az óind Upanisadok mantráiban. Az Atharva-védához tartozó Mundaka-upanisad az egyik leghíresebb közülük. A mund szó jelentése borotválkozik. Ahogy a borotva levágja a felesleges szőrzetet, ugyanúgy az Upanisadok tanítása elvágja a tudatlanság köteleit.

Misztika a Kabbalában

A kabbalista irodalom egy misztikus zsidó filozófiai irányzatból jött létre. Legismertebb alkotásának Simeon ben Johai Zohár, Ragyogás c. munkáját tekintik. Ez a Tóra misztikus kommentárja:

„A léleknek vissza kell jutnia ahhoz az abszolút forráshoz, ahonnan származik. E cél elérése érdekében azonban el kell érnie a tökéletességet, melynek csírája ott van benne. S ha ennek a követelménynek képtelen eleget tenni egy élet során, akkor másodikat, harmadikat, vagy még újabbakat kezd.”

Misztika

Dzsaláladdin Rumi, a 13. században élt perzsa költő a kerengő dervisek rendjének megalapítója volt. Az iszlám misztikus irányzatát, a szufizmust képviselte. A legismertebb Masznavi (Misztikus párversek) című hatalmas költeménye:

„E formák az állandónak állapotai csupán, s ezt az állandót láttad a halálban. Miért fordítod hát el arcodat az elmúlástól? Halj meg derűsen, s ölts új és jobb alakot!”

Keresztény misztika

A misztika története a kereszténységben rendszeresen visszatérő jelenség. Olyan kimagasló szentek és tanítók, mint Eckhart mester, Keresztes Szent János vagy Avilai Nagy Szent Teréz a legjelentősebb képviselői.

Az utóbbiról azért is érdemes megemlékezni, mert a 16. században nő létére egyháztanító lehetett. Kimagasló munkája A belső várkastély a lélek különböző szobáit írja le. Ez a lélek Istenhez fűződő különböző kapcsolatairól szól, melyet az intenzitás mélysége határoz meg. A szimbolikus példázat rendkívüli módon megegyezik a védikus filozófia tanításával.

Misztika a 21. században

Ma már sok mindent a misztika tárgykörébe sorolnak: buddhizmus, sámánok, metafizika, kineziológia, meditáció, jóslás egy kalapba került. Maga a fogalom felhígult az igénytelen horoszkóp készítéssel és jóslással, a „látók” angyal üzeneteivel.

Ugyanakkor napjainkban is vannak valóban misztikus tehetséggel bíró emberek. Ők jövendőmondók, nem jósok. Mint amilyen annak idején Nostradamus is volt. Baba Vanga, akit Balkáni Nostradamusnak is neveztek modern korunkban élt. A fizikálisan vak, bolgár jósnő jövendöléseinek nagy része beteljesedett.

A misztika a 21. században szinte teljesen elvesztette nemes vonását. Sokan keverik a misztika, mágia, okkultizmus szavakat, fogalmakat. Az okkult, titkos kifejezést főleg a 19. századig használták, mai utódja a parapszichológia lehetne. A tudományos parapszichológiát felsőoktatási intézményben oktatják. Ma azt olvashatjuk, hogy a vizsgálatok szerint az emberek többsége rendelkezik valamilyen paranormális képességgel, csak nincs ennek tudatában. Túlságosan materialisták lettünk.

Misztikus könyvek, misztikus filmek

Az elme számára titokzatos, rejtélyes megmagyarázhatatlan dolgok kedvelt témák az irodalom számára. Itt aztán szabadon szárnyalhat a fantázia. Miként minden korban meg is található számtalan ilyen alkotás. A modern misztikus könyvek silányabb változatait árnyvadászok, vámpírok, vérfarkasok, zombik népesítik be. Ezek egyre-másra megjelentek a filmvásznon is. A misztikus-mitologikus irodalmi thriller is népszerűvé vált.

A misztikus könyvek között a legpopulárisabb regényekből azonos című filmsorozatok születtek. Ezzel még nagyobb népszerűségre tettek szert. Tolkien híres műve A Gyűrűk Ura.

Ezzel kezdetét vette a fantasy irodalom virágzása, a filmtrilógia pedig kasszasikerré vált. A Harry Potter könyvek és filmek szintén meghódították a világot. A misztikus varázslóiskola főleg a fiatalok körében vált felejthetetlenné. A Trónok harca szintén nagy sikerű regény. A filmsorozatot rajongók milliói követik. A hatodik évadnál tart, de még nincs vége.

Erről azonban a kritikusok véleménye ugyancsak megoszlik. Madeleine Davies így fogalmazott: „Egyáltalán nem szokatlan, hogy a Trónok harca egyes jeleneteit a torture porn műfajába sorolják. Az értelmetlen erőszakot vegyítik értelmetlen szexuális képanyagokkal.” A regényíró, George R. R. Martin úgy gondolja, hogy a szexuális erőszak hozzátartozik a háborúkhoz. Ugyanakkor kijelentette: „Az emberi történelem igazi szörnyűségeit nem orkok és sötét nagyurak okozzák, hanem mi magunk.”

A misztikus filmek között a pszicho-thriller műfajnak vannak tartalmas és értékes alkotásai. Az 1990-ben készült amerikai romantikus filmdráma, a Ghost számtalan díjat nyert (Oscar-, BAFTA, Golden Globe-díj), a Hatodik érzék c. filmet pedig hat Oscar- és két Golden Globe-díjra jelölték.

Összegzés

Különösen érdekessé válik az ember számára, ha valamit sejtelmesség burkol be, ha érthetetlennek tűnik, vagy homályos magyarázatok kísérik. Természetesen vannak olyan források, melyek számos új ismerettel látnának el, ha lenne elég szerénység bennünk a tanuláshoz. Régi korok bölcsei másfajta tudás birtokában voltak. Elég ha csak olyan hétköznapi dologra gondolunk, hány „javasasszony” ismerte a gyógynövények titkát. Voltak, akik emiatt boszorkányság vádjával máglyára kerültek.

Olvasunk mágikus hatású kövekről, misztikus mesének gondoljuk, mert nincs valódi tudásunk az ásványok hatásairól. Fejlett csillagászati ismeretek misztikus nyomait fedezik fel a világ különböző pontjain. Nem tudjuk a magyarázatát. Olyan dolgokkal találkozhatunk, melyek számunkra a misztikum ködébe vesznek.

Be kell látnunk: sok mindenről nincs tudásunk, s a meglevő tudásanyag is hézagos. Ha hagyjuk, spekulációk végtelene tarkítja életünket. A tudomány becsületesen fogalmaz, amikor kijelenti: „A tudomány mai állása szerint…”

Érdemes hát megfogadni a már idézett Mundaka-upanisad tanácsát:

„A tudatlanság közepette magát nagy bölcsnek s tudósnak vélő ostoba nyomorúságtól sújtva bizony úgy jár, akár a világtalan vezette vak.” (1.2.8.)

A valódi misztika ismerője az a bölcs, aki látja a lelket, s aki mindenkit egyenlőnek lát.

A szantálfa

A szantálfa története és felhasználása

Indiától kaptuk

A szantálfa a védikus idők óta ismert értékes és különleges növény. A legendás szantál spirituális, művészeti, tudományos és kozmetikai jelentőséggel bír. Illata évezredek óta nem vesztett népszerűségéből. Aromája az egyik legkedveltebb még a füstölők és az illóolajok hatalmas kínálatában is. A teafaolaj mellett a szantálfa illóolaj a leghíresebb a világon. Utánajártunk hát, összeszedtük mindazt, amit […]

Mágikus növények

Mágikus növények az indiai növényvilágban

Tudomány

Mágikus növények az indiai növényvilágban is vannak. Mi jut eszünkbe, ha mágikus növényekről hallunk? A boszorkányvilág? A tudatmódosító szerek? Tévedés lenne csupán erre gondolni. Igenis van jó szerencsét bevonzó növény, legalábbis az indiai kultúrában. Az olyan indiai növények, mint a Tulasi, a Szent bazsalikom, a banyan fa és a neem fa, különleges hatásai miatt már […]

Hindu költők

Kedvenc 7 hindu költő

Kultúra

Hetedhét országot átszelve megismerhetjük a csodát. Mi is a hetedhét ország? Az anyagi világ. Aki azt átszelve eljut odaátra, bizony nagy csodával találkozhat. Képzeletbeli indiai utazásunkon, mintha csak Kőrösi Csoma Sándor nyomát követtük volna, hét hindu költő társaságába keveredtünk. Lássuk, kik ők! Hatalmas irodalmi anyaggal állunk szemben. Természetesen első helyen áll a világhírű Rámájana eposz, […]

George William Russell

George William Russell misztikus költészete

Kultúra

George William Russell (1867– 1935) író, szerkesztő, kritikus, költő, festő és ír nacionalista volt. George William Russell, misztikus költő George William Russell, a misztikus látnok Misztikus látnoknak tartotta magát, ez jól tükröződik festményein és rajzain. Művész létére a hitelszövetkezetek és szövetkezeti bankok terén kifejtett, ugyancsak realitást igénylő munkássága is ismert. Sok éven át központi alakja […]

Hírességek véleménye a Bhagavad-gítáról

Elmélet

Összeszedtünk néhány Bhagavat-gítát, más néven Magasztos szózatát dicsőítő gondolatot. Számtalan híres tudós, művész, filozófus méltatta ezt a csodálatos művet. Többek között Aldous Huxley, Albert Einstein, Carl Gustav Jung, Georg Hegel, Friedrich Nietzsche, Rudolf Steiner is. Mutatjuk a legszebbeket. Amos Bronson Alcott, író, filozófus, tanár, szigorú vegetárius: Olvasva a Bhagavad-gítát éreztem, milyen páratlanul tiszták a gondolatai. […]

Ralph Waldo Emerson

Ralph Waldo Emerson

Hírességek Indiáról

Ralph Waldo Emerson (1803-1882) amerikai költő, esszéista, filozófus. Már életében ő lett a legszélesebb körben ismert irodalmár Amerikában. „Összegyűjtött esszék” című munkáját sokszor minden idők 100 legnagyobb könyvei között emlegetik. Írói munkássága mellett híres előadó is volt. Emersont nagy szónokként tisztelték. Lelkesedése magával ragadta közönségét. Emerson az amerikai kultúra egyik legbefolyásosabb, legeredetibb gondolkodója is. A […]

Albert Einstein

Albert Einstein élete és spirituális bölcsessége

Hírességek Indiáról

Albert Einstein vitathatatlanul ellentmondásos személyiség. Sürgette az amerikai atomprogramot, majd 6 évvel később megpróbálta megakadályozni az atombomba bevetését. Van, aki hívőnek, van, aki ateistának, míg mások természetimádónak tartják. Tudós és filozófus is volt, írásai mind a mai napig sikerkönyvek. Mutatjuk a misztikus tudós élettörténetét a legütősebb Einstein idézetekkel kiegészítve. 1941-ben hangzott el az a híres […]