Az indiai színjátszást drámának fordítják, aminek következtében a görög drámákra gondolunk, holott a kettő közt igen sok különbség van. A görög dráma főként a cselekményre teszi a hangsúlyt, míg az indiai drámában a látvány fontos szerepet kap. Az indiai dráma és tánc egyben, ahol a ritmus, a mozdulatok, a zene, az érzelmek kifejeződése, és a történet maga egyszerre kap hangsúlyt. A tánc ezen részeit a Nátjasásztra külön és rendkívül részletesen taglalja.

Túri Virág Réka sorozata

Érzelmek kifejezése az indiai drámában

Az indiai dráma érzelmei

Az érzelmeknek (bháva) nyolc fajtáját különbözteti meg, amelyeket négy fő stílusba (vritti) sorol. Az első a szóbeli stílus (bhárati), ide tartozik az érzelmek közül a szenvedő és a meglepődött. A második a nagy stílus (sáttvati) amely szintén lehet meglepett, hősies  és dühös. Az energikus stílushoz (árabhati) tartozik s rémült, gyűlölködő és dühös, míg a negyedik kecses stílushoz (kaisikí) szerelmes és nevetséges hangulatot soroljuk.

Bharata elmondja, hogy az érzelmek végtelen sokaságát nem lehet leírni, mégis rendszerbe foglalva nyolc különböző érzelmet (bháva) különböztet meg, amelyeket további részekre oszt. Ezek párokat alkotnak, egyik a másikból következik. Az első a szerelmes, vagy érzéki (sringára), ennek a párja a nevetséges (hásja). Az együttérző (karuná) a dühösből (raudra) lesz, míg a meglepett (adbhuta) és hősies (víra) egymásból következnek. A negyedik egymást váltó hangulat a rémült (bhajánaka) és az undort keltő (bibhatsa). (Dr. Manomohan Ghosh 1995.)

Túri Virág Réka legutóbbi előadásán készült képek: Rámtalált a tánc, évadzáró előadás a Bharata Kultúrtérben 2017.05.30-án

 

 

Túri Virág Réka kapcsolódó írásai




 

Joomla SEF URLs by Artio