Január eleje. Alszik a természet; fagyban. Számvetések és visszaemlékezések ideje. Mit adott az elmúlt év, mit hoz a következő? Ami egészen biztos, senki sem szeretne háborút. Sem most, sem a múltban, sem a jövőben.
A néhai Jugoszláviában értelmetlenül odaveszett közel 140000 ember sem gondolt háborúra. Legnagyobb rémálmaiban sem. 20 évvel ezelőtt ért véget az értelmetlen mészárlás. Európában, az ezredforduló küszöbén. Ki gondolta volna?

Leveles Zoltán írása

haboru bekeAzt sem gondoltam volna, hogy délvidéki magyar hindu lelkészként a háború kellős közepén szolgálom majd Milosevity seregét, méghozzá Koszovón. Mai ésszel egészen biztosan nem tenném.Semmiképpen sem meggyőződésből voltam ott, hanem kényszerből. Golyófogó voltam, mert származásom miatt a megbízhatatlanok kategoróájába tartoztam. Ugyanis magyar vagyok. Ez már elegendő ok volt arra, hogy ne kapjak éles töltényt.

Az akkori helyzetben pedig nem tudtam mást tenni, mint eleget tenni a behívónak. Egymást követték az események. Mindent megtettem az ellen, hogy bevigyenek, de más volt rám mérve. Szerencsére három hónap után sikerült eljönnöm. Egész pontosan 108 nap után, a 109. napon - de ez egy másik történet.

Miért van háború?

Ha végigvesszük a délszláv háború kialakulásának folyamatát, bizony sok gondolkodni valót vet fel az emberben. Mintha mindenki jót akart volna, különféle nemes érdekek délibábját kergetve. Mintha mindegyik fél saját népének és országának érdekeit tartotta volna szem előtt. Hogy hogy lesz ebből háború? Érthetetlen.

Gárdonyi A pék órája c. novellája félelmetesen emlékeztet a háborúk kialakulásának körülményeihez. Fiatal pár közös jövőjét tervezgetve idilli hangulatban sétál a pékhez. A menyasszony kissé tovább időzik a nagy üvegkirakattal rendelkező pékségben. A szerelemben lubickoló, türelmes férj kivár, olykor a pék faliórájára kukkantva a kirakaton keresztül. Végül mindenféle rossz érzés nélkül sétálgatnak hazafelé. Hanem aztán, egyszer csak említést tesz a férj a pék faliórájáról. Az asszony azt mondja, nincs is óra a péknél. A férj: de van. Nincs. Van, nincs, van, nincs, van, nincs... És kitört közöttük a végzetes háború. Érthetetlen. Miért születnek konfliktusok, amikor senki sem akarja őket?

A háború spirituális okai

Bármilyen furcsa is, de a háború valódi oka nem a politikában keresendő. Sokkal mélyebben annál. A háború és a pilitikai konfliktus már csak következmény. Valamilyen kegyetlenség következménye lehet. Méghozzá nem a nemzetünk vagy országunk ellen elkövetett igazságtalanságnak, hanem egy sokkal mélyebb dolognak a következménye.

Legnagyobb bűn az, ha a védelmünket igénylők ellen követünk el erőszakot. Védelmünket igénylők alatt nem csak a rászoruló embereket értjük. Ide tartoznak az állatok is, akik a Föld anya ugyanolyan jogú lakói, mint az ember. Szisztematikus irtásuk pedig bűncselekmény, melyért nagy árat kell fizetni. Ennek alátámasztására álljon itt G. B. Shaw verse. Shaw nézetei miatt a háború idején rendkívül népszerűtlen volt. Néhány évvel később pedig irodalmi Nobel-díjat kapott.

 

Leölt állatok élő sírjai vagyunk,
Akiket étvágyunk kielégítése végett mészároltak le.
Lakomáinkon sohasem jut eszünkbe tűnődni azon,
Hátha az állatoknak is lehetnek olyan jogaik,
mint az embereknek.
Vasárnap azért imádkozunk, bárcsak
világos lenne a lépteinket
Vezető ösvény, amelyen járunk,
Betegek vagyunk a háborútól, nem akarunk harcolni,
És mégis halottakat zabálunk.
Úgy élünk, mint az undorító varjak, és húst eszünk,
Nem törődve azzal a szenvedéssel és fájdalommal,
Melyet sportból vagy játékból
Védtelen állatoknak okozunk.
Hogyan is reménykedhetünk hát abban,
Hogy ezen a világon elérjük a békét,
Melyért – mint mondjuk – annyira aggódunk,
Letaglózottak hekatombái fölött imádkozunk
Istenhez a békéért, míg az erkölcsi törvényt gyalázzuk.
Így nemzi a kegyetlenség saját ivadékát – a háborút!

 

Konfliktuskezelés első lépése: helyes viszonyítási pont

A védikus bölcsek szerint konfliktusaink oka, hogy relatív kiindulási ponthoz viszonyítunk. A relatív pedig mindig relatív marad. A földi igazságosságnak ezernyi arca van. Ezeket mind ezer és ezer ellenérvvel és újabb érvvel védhetjük, vagy támadhatjuk. Arról mit sem szólva, hogy hajlamosak vagyunk tévedni, csalni, azaz a valóságnál jobb színben tetszelegni, de a jó szándék ellenére is érzékeink tökéletlenek, és hajlamosak vagyunk az illúzió hatása alá kerülni.

Mindaddig lesznek konfliktusok, amíg nem abszolút ponthoz viszonyítunk, melyből nem ezer és ezer van, hanem csak egy. A Legfelsőbb érdekeit szem előtt tartva nem kerülhetünk konfliktusokba.

Hogyan lehet akkor, hogy az ember "Isten nevében" is képes háborúzni? Honnan tudhatjuk, hogy miként kell helyesen az Abszolút ponthoz viszonyítani?

A szív békéje

Nos, ehhez is van a védikus irodalomnak útravalója: a „szádhu-sásztra-guru-hridoy" elv, mellyel mindig visszaellenőrizhetjük magunkat. Eszerint szívből kövesse a gyakorló a szentírásokat és a tanításokat gyakorló szentéletűeket, valamint a tiszta forrást képviselő mesterét. Ne pedig szív nélkül. A szívvel követés meggyőződést és megértést is feltételez. Ha a szív hangja hiányzik, akkor nem számíthatunk valódi békére. Csak a szívre hallgatva viszont szentimentálissá válunk.

Így tarthatjuk magunkat az Abszolút ponthoz: szívből jövő, megértett, az Írások, a  szentéletűek és a mester által visszaigazolt lelki tudással. Így születik meg a belső béke. Amelyik szívben pedig belső béke lakik, ott mindent béke ragyog be. Amelyik szívben pedig háború dúl, ott hogyan lehetne béke?

 

Ez is érdekelhet:

 

 

 

 

Joomla SEF URLs by Artio