A Science című amerikai szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban Neil Turok, az angliai Cambridge és Paul Steinhardt, az amerikai Princeton Egyetem elméletfizika-professzorai megállapították, hogy az eddigi elképzelésekkel ellentétben a világot nem egyetlen ősrobbanás hozta létre.

A Turok és Steinhardt által ciklikus univerzumnak nevezett, összeomlások és újjászületések sorozatán alapuló világmodell Big Bangek és Nagy Reccsek végtelen láncolatát feltételezik. A ma ismert háromdimenziós tér, valamint az idő, az anyag és az energia - egyszóval az univerzum - az ősrobbanáselmélet szerint 14 milliárd évvel ezelőtt, egyetlen Big Bang alkalmával született meg.

Paul Steinhardt

A professzorok is elfogadják ezt, azzal a különbséggel, hogy ők az időt jóval ősibbnek feltételezik, vagyis szerintük korábban is létezhettek a maitól különböző univerzumok.

Az univerzum tágulására elsőként 1910-ben Einstein jött rá, a világegyetem matematikai leírásakor. Ezt akkor még nem támasztották alá csillagászati megfigyelések. A korabeli meggyőződés az volt, hogy a világ „mozdulatlan".

1922-ben Alexandr Fridman orosz matematikus elméletileg bebizonyította, hogy a világegyetem nem szükségképpen statikus, hanem az Einstein egyenletek alapján végtelen számú dinamikus (táguló - összehúzódó) világ is elképzelhető. A modern kvantumfizika mára bebizonyította, hogy az atomoknál is parányibb léptékben valóban léteznek párhuzamos miniuniverzumok.

1930-ban Edwin Hubble amerikai csillagásznak a megfigyelései a gyakorlatban is igazolták Fridman állítását, hogy néhány közeli galaxis kivételével minden más távolodik tőlünk. A galaxisokról a kutatások kiderítették, hogy a látható csillagok össztömegénél sokkal több bennük a láthatatlan, de a számítások szerint bizonyosan meglevő „sötét" anyag.

Az európai és amerikai kutatók egymástól függetlenül úgy találták, hogy az univerzumok tágulási sebessége nemhogy csökken, hanem ellenkezőleg: nő. Amiből arra következtettek, hogy - mivel ez a jelenlegi fizikai ismeretek és törvényszerűségek segítségével leírhatatlan – léteznie kell valamiféle, műszerekkel kimutathatatlan ismeretlen energiának. Ezt elnevezték „sötét" energiának.

Az új képlet szerint a világegyetemnek mindössze pár százalékát alkothatja a látható anyag, a „sötét anyag" teszi ki az univerzum mintegy negyedét, a fennmaradó részen pedig a „sötét energia" uralkodik.

Az univerzum észlelt működése csak a sötét anyag és a sötét energia létének feltételezésével magyarázható, mivel csak a látható anyagokból, elemekből felépülő világ nem működhetne így. Steinhardt és Turok az ősrobbanás cáfolata gyanánt azt állítják, hogy a jelenleg gyorsulva táguló univerzumban a tágulást okozó, sötét energiának nevezett taszítóerőből idővel vonzerő lesz, és akkor a gravitációval együttműködve, összehúzzák, bezárják az univerzumot, amely ha újra pontnyivá zsugorodik, újraindulhat egy ősrobbanásszerű tágulás, és ebből lesz a ciklikus univezrum, beláthatatlanul hosszú élettartamú világegyetem.

Összeállította: Nagy Lajos

Joomla SEF URLs by Artio