97 éves korában eltávozott Dr. Huston Smith, akit még életében a "világ vallásainak nagykövete" címmel tiszteltek meg. Életművének slusszpoénja az a végkövetkeztetése, hogy valami létezésének a bizonyíthatatlansága nem bizonyítja nem létezését. Mint mondta, nincs tárgyi bizonyíték Isten létezésére. Valóban tartalmas földi pályafutásának befejezése kapcsán, ismerkedjünk meg e különös tudós életével! Minden bizonnyal sokat tanulhatunk tőle.

dr Huston Smithnek bizonyíték Isten létezésére nincs szüksége

„A vallások partnerek, nem versenytársak.”

Isten létezésének bizonyítékai utáni kutatás cinizmust szül

Dr. Huston Smithnek köszönhetően ma a vallás és a spiritualitás értékeiről szóló tudományos konferenciák árnyaltabbak és nyitottabbak lettek, megnyitva az utat a vallásközi megértés és a tolerancia előtt.

Smith professzor több egyetemen is tanított, világszerte előadásokat tartott, díjnyertes dokumentumfilmet készített India és a Végtelen címmel, továbbá a szúfi misztikáról és a tibeti buddhizmusról is. Számos elismerő címet és díjat kapott. A közszolgálati televízióban egy vallásokról szóló sorozatot készítettek vele. Több tucat könyvet írt, melyek több millió példányban keltek el. Legismertebb könyve A világ vallásai, melyet 12 nyelvre fordítottak le, és még mindig ez az egyik legszélesebb körben használt egyetemi tankönyv.

Smith látta társadalmunkban a dogmatikus materializmus eredményeként egyre növekvő cinizmust, és érvelt, hogy ellensúlyozza azt. Ahol a tudomány arra edzett minket, hogy magunkon kívül keressük az élet értelmét, Smith arra inspirált, hogy nézzük meg valódi önmagunkban, és mindezt egy briliáns nyelven, hogy bárki megértse. Megadatott neki az a képesség, hogy hihetetlen összetett fogalmakat tisztázzon egyszerű szavakkal.


Azt hiszem, a tudomány és tudományosság között különbséget kell tenni – írta. – Az első igyekszik feltárni a világ és a természet törvényeinek jellemzőit. A tudományosság túlmegy ezen, azt állítja, hogy ez a legmegfelelőbb, sőt talán az egyetlen megbízható módja az igazság felismerésének. Annak ellenére, hogy a jobbik részünk tudja, ez nem igaz, az ösztöneink még úgy vannak programozva, hogy igaznak véljük. A tudomány mindig az igazságra törekszik, de milyen igazság ez? Bizonyítható-e az anyagon túli Isten létezése?

A bölcsesség hagyományai a tudomány felett állnak. Hiszen az együttérzés is fontosabb, mint a tudományos módszer. Oliver Wendell Holmesnak volt egy nagyon hasznos aforizmája. Azt mondta:

„A tudomány fontos választ ad nekünk a fontos kérdésekre”.

Kísérletekkel és bizonyítékokkal nem lelhető fel Isten

De lehet, hogy a bölcsességnek még fontosabb kérdései vannak, csak nem tudja alátámasztani kísérleti bizonyítékkal, miként a tudomány is csupán a fizikai világ természetéről tud beszélni.

Smith megértette, hogy a tudomány csakis olyasmit tárhat fel, ami az embernél alacsonyabb szinten áll. Tiszta lelkek, angyalok, Isten? A tudomány – ami csak kísérleti úton képes igazolni feltevéseit – nem képes igazolni létüket. Kísérletekkel és bizonyítékokkal nem találjuk meg Istent, legfeljebb, ha Ő akarja, feltárja magát előttünk annyira, amennyit képesek vagyunk felfogni. Kinek-kinek a befogadási szintje szerint.

A hinduizmus és a védánta segítette közelebb Istenhez

Amikor megkérdezték tőle, milyen befolyást gyakorolt a védánta-filozófia az életére, ő egy 88 éves, törékeny ember volt, de felegyenesedett a székében, és a hangja zengett: „Óriásit!” Elmondása szerint a világ vallásainak jobb megértéséhez a hinduizmus tanítása segítette, megvilágította a vallás küldetését.

„Mielőtt találkoztam a hinduizmussal, észre sem vettem, hogy milyen érzelmi különbségek befolyásolják az emberek vallási meggyőződését.”

Azok, akik megfontoltan haladnak előre, meg akarják ismerni Istent. Azok, akiknél az érzelmek erősebbek, jobban koncentrálnak a szerető Istenre. Vannak, akik aktívan élnek Isten szolgálatában, míg mások a tudásban vagy a szertartásokban vonzódnak Hozzá, a kísérletezők pedig jó közvetítők lesznek.

A Védák és a Védánta-filozófia megtanította őt a szaguna és nirguna Brahman közti különbségre is, ami egy nagyon fontos vonása a Legfelsőbbnek. Ezt tévesen a személyes és személytelen felfogásnak vélik. Az Ő megnyilatkozása sokszor okozott már vallási vitákat, holott csupán a személyes, és az anyagi forma nélküli Isten-képről van szó. Az Isten-kereső embertől függ, hogy melyik megnyilvánulási formához vonzódik jobban. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a nirguna, vagyis „forma nélküli” megjelölés arra vonatkozik, hogy Istennek kizárólag lelki formája van, anyagi nincs. Így értendő a nirguna kifejezés.


Első, egyetemi tanári állása St. Louisba szólította a fiatal tudóst. A híres író, Aldous Huxley tanácsára, aki később a barátja és mentora lett, a városban felkereste a Vivékánanda által alapított Rámakrisna Missziót. Miután tudta, hogy az Upanisadok az esti előadás témája, fel akart rá készülni. Így mesélte el a történetet:

„Vettem egy példányt a Katha Upanisadból, amit hazafelé el is kezdtem olvasni a villamoson. Ez megtette a hatását. Teljesen a védánta filozófia hatása alá kerültem, ez határozta meg az életemet egy évtizedre, mert olyan metafizikai mélységet találtam benne, ami nem volt jelen az akkori protestáns kereszténységemben. Tudtam, hogy vannak nagy tudósok és mélyen vallásos emberek, de soha nem találkoztam olyannal, aki egy személyben volt mindkettő. Sat-prakashananda volt a legjobb szanszkritológus, és a legszentebb ember, akivel találkoztam, s természetesen beálltam hozzá inasnak. Tíz éven át heti konzultáción vettem részt.”

Az intézményi hiányosságok nem Isten hiányosságai

Huston Smith beszélt arról, hogy a vallás intézményesült spiritualitássá is válhat. De csak azért, mert egy intézményben hibákat találhatunk, nem lehet magát a tanítást elvetni, miként egy rosszul működő egyetem miatt sem utasítjuk el magát a tudást. Könyveinek, előadásainak már a címe is gondolkodásra késztet. Mint például: Elfelejtett igazság, A tudomány és a haladás mítosza, A szív szeme, Kelet fényéből: Kelet bölcsessége a modern Nyugat számára.

Huston Indiában

Amikor 1964-ben Huston Indiában járt, találkozott és összebarátkozott a dalai lámával.

Huston Smitha a Dalai Lama társaságában

Őszentsége a dalai láma abban az időben még csak huszonkilenc éves volt. A két férfi között kialakult egy életen át tartó szövetség, a kultúrák közötti híd.

Isten létezésének bizonyítékai utáni kutatás csupán anyagi eszközökkel illúzió

Az anyagi szemléletű bizonyítékkeresés Isten létével kapcsolatban lehetetlen. Az istenszeretet viszont ad egy belső megtapasztalást, ami a közvetett bizonyítékokkal együtt teljesen kielégíti a lelki embert. Igaza volt Isaac Newtonnak, amikor a világ keletkezésével és Isten létezésével kapcsolatban azt mondta:

„Amit itt a csillagok alatt Istenből látok, elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok.”

Minden józan ember belátja, hogy a szeretetet vagy az együttérzést sem lehet súly- vagy űrmértékkel, cm-ben vagy vegyszerekkel mérni és kimutatni. Huston is egyik legfontosabb üzeneteként azt hangsúlyozta, hogy a tudomány és a vallás más eszközökkel közelíthető meg.

Erőfeszítéseket tett, hogy megvédje a vallást és a bölcseleti filozófia örök metafizikai értékeit. Meggyőződéssel vallotta, hogy a transzcendens tudás és a hit elvesztése az oka a sok jelenkori lelki és szociális problémának. A különböző tudományos folyóiratokban megjelent esszéiben jól érvelt az olyan állításokkal szemben, amik a vallást időpocsékolásnak tekintették.

Többször is hangsúlyozta, hogy a vallást a tudomány eszközeivel nem lehet kimutatni, észrevétlen marad, miként a tengert sem gyűjti össze a horgász a háza kapujában. Egy érdekes szójátékkel élt, „an absence of evidence as evidence of absence”: a bizonyítékok hiányát ne a hiány bizonyítékaként tálalják. Magyarul: ne jelentse Isten létének tagadását az, hogy az anyagi tudomány eszközeivel nincs bizonyíték Isten létezésére.

Joomla SEF URLs by Artio