Piros betűs ünnep a naptárban. Minden évben ünnepel az ország. Hatalmas tűzijáték, hatalmas pénzekért. Sokan nem értik, mire ez a nagy rongyrázás, amikor a gazdasági helyzet siralmas, bizonyos területek szociális helyzetéről nem is beszélve. De hát így mulat egy magyar úr. Ünnepel az ország. Mit is? Államalapítás, alkotmány? Akkor István király véreskezű diktátor volt, vagy Szent István? Eltörölt egy ősi kultúrát, vagy a biztosabb jövő érdekében megmentette népét?

 

Így minden ország támasza, talpköve

A tiszta erkölcs, melly ha megvész:

Róma ledűl, s rabigába görbed.

                     Berzsenyi Dániel

 

Csandragupta

A történészek tiltakoznának, hiszen a múlt vizsgálata soha nem fekete-fehér válaszokat ad. Történelmi szükségszerűséget emlegetnek, s a társadalomtudomány bevezette az „egyenlőtlen fejlődés" fogalmát, ahol a történelem és az erkölcs, a társadalmi fejlődés és az igazság egyre távolodik egymástól.

Már görög s római történetírók is megemlítenek két jeles államférfit India történelméből. Nagy Sándor hódításai után szinte a névtelenségből került India császári trónjára Csandragupta, aki 24 esztendei uralkodása alatt egész Indiát egységes birodalommá ötvözte. Minisztere és legfőbb tanácsadója a bráhmana születésű nagy tudású Csánakja volt. A világtörténelem egyik legpéldásabb államformáját alakították ki, legfőbb céljuknak tekintve az emberek boldogulását.

Csánakja műve, az Arthasásztra az időszámításunk előtti III. században keletkezett, s az államvezetés tudományának klasszikus tankönyve lett. Sajnálatos módon néha indus Machiavellinek is nevezik Csánakját, holott csupán csavaros észjárásukban hasonlítanak, céljaikban, életmódjukban nem. Csánakja végtelen egyszerű körülmények között élt, követve azt az alapelvet, hogy független, s így megvesztegethetetlen legyen, s adott tanácsait ne befolyásolja a vagyon. Nemcsak kiváló politikus volt, hanem mélyen gondolkozó moralista is. Életfelfogása szerint ebben az anyagi világban minden el fog pusztulni, ezért mindent egy jó cél érdekében kell használni. Géniusza saját korában – s később is – töretlenül ragyogott, s amikor visszavonult a miniszteri posztról, elmélyült lelki életet folytatott. Uralkodói eszménye olyan ember, aki tökéletes önuralommal rendelkezik, nemes eszmék vezérlik, szigorú, de igazságos. Számára „a nemes jellem boldogsága mások boldogulása". Aforizmái mind a mai napig élő, hasznos, bölcs gondolatok. „Igazság az anyám, tudás az apám, vallás a bátyám, könyörület a jóbarátom, békesség a feleségem és megbocsátás a fiam. E hat az én igazi rokonságom, minden egyéb káprázat."

Folytatáshoz kattintson ide>> Augusztus 20. és az óind államszervezés (befejező rész)

Joomla SEF URLs by Artio