A spirituális önismeret fogalma emberemlékezet óta foglalkoztatja a világot. A jóga a teljes élet, olyan eszköz, mellyel az ember a személyiségét tökéletesítheti. Az önmegvalósítás tökéletes gyakorlati módszere, a helyes életvitel művészete. Cikkünkben körbejárjuk a spirituális önismeret útját, ezúttal a jóga nemes ösvényén.

Spirituális önismeret fogalma a jógában

Tipp: Élőben is hallgatnál spirituális tanításokat? Spirituális programok

 

Szabó Szilvia Jógamájá írása

 

A jóga célja, hogy tudatossággal töltse meg az életet. Spirituális önismeret, mellyel a helyes szellemben végzett hatékony cselekvés sajátítható el. Megtanít a helyes megközelítésre, mellyel környezetünkhöz és társainkhoz viszonyulhatunk.

„Tisztítsd meg az értelmedet! Tisztítsd meg a szívedet! Tisztítsd meg a beszédedet! Tisztítsd meg a testedet! Tisztítsd meg az érzékeidet! Tisztítsd meg a pránádat! Légy mindig egyre tisztább!"

A jóga a fizikai gyakorláson túl spirituális önismeret. Nem csak az ászanák (testhelyzetek) és pránájámák (légzések) gyakorlásából áll, ezek a gyakorlás segédeszközei. Aki csak a testi gyakorlatok erejében hisz nem jut túl a fizikai síkon. A valódi jóga egy tanító irányításával végzett intenzív, személyes, fegyelmezett gyakorlás és gondolkodásmód.

A Spirituális önismeret fogalma távol esik a gyorstalpalástól

Az azonnali eredményre vágyónak semmi vonzót nem tartogat.

Jóga tanfolyam

A gyakorlás kezdeti feltétele az erkölcsi tisztaság és a spirituális törekvés. A nyugodt elme valamint a tanító és az írások szavában való hit tesz alkalmassá bennünket a gyakorlásra.

Alapja az egyszerű élet és az önuralom. Lényege a test és az elme fegyelmezése, de a tanítványnak rendelkeznie kell hittel, energiával, derűvel, bátorsággal, türelemmel, kitartással, őszinteséggel, erőszakmentességgel, vágytalansággal, bizakodással, összpontosítással. Az első lépések a jógázás útján ezeknek az értékeknek a megszerzése.

Tökéletesség csak az ember egészének fejlesztésével érhető el, vagyis a szív, az értelem és a tettek nevelésével.

Védikus történet a spirituális önismeretről

A védikus szekérhasonlattal könnyedén érthetővé válik az emberi élet a maga teljességében. Az anyagi test a szekér, az önvaló az utas, az intelligencia a szekérhajtó, az elme a gyeplő és az érzékek a lovak. Ha az intelligencia megfelelően vezeti az elmét, akkor az elme féken tudja tartani az érzékeket és a lélek elégedetten utazik a testben.

A spirituális önismeret szekere akkor halad gond nélkül, ha minden tökéletes összhangban és harmóniában működik.Az elme hiányosságai a tisztátalanság, zaklatottság és az elfátyolozás. Ha tisztán szeretnénk látni magunkat a tükörben, először portalanítanunk kell, majd mozdulatlanul tartanunk. Egy tó mélyére is akkor láthatunk le vagy nézhetjük meg magunkat a tükrében, ha hullámzása megszűnik, a szél által felkavart felszín kisimul.

Belső és külső tisztaság a spirituális önismeret ösvényén

A jógában alapműnek tekintendő írás Patandzsali Jóga Szútrája a jamák (erkölcsös viselkedés) és nijamák (betartandó előírások) ismertetését helyezi előre. A nijamák első tagja a külső és belső tisztaság.

A belső tisztaság tiszta törekvést, szándékot és hozzáállást jelent. A szív és az elme megtisztításáról beszél.

A külső tisztaság a test tisztítása fürdéssel és tisztító technikákkal, tiszta ruha és tiszta környezet. A külső tisztaság tiszta gondolatokat eredményez.

A belső tisztaság fontosabb, egyhegyűvé teszi az elmét, békességet, vidámságot, harmóniát, nyugalmat, boldogságot, szeretetet, türelmet és nagylelkűséget ad.

Tisztaság nélkül nincs lelki fejlődés, sem spirituális önismeret. Törekedjünk hát a külső és belső tisztaságra! A lélek örökké tiszta, az elméhez és az érzékekhez fűződő kapcsolata miatt kerül nehézségek közé. Ezt az eredendő tisztaságot szerezhetjük vissza gyakorlással, meditációval, tanulással, pránájámákkal, tiszta ételekkel, a „ki vagyok én" kérdés vizsgálatával.