A szabadsághoz való jog

Tanulmányok

A szabadsághoz való jog alapvető emberi jog. A történelem bizonyítja, hogy az egyéni szabadságtól való megfosztás körülményei sok esetben viharosak. A szabadságjogok sérülése máig hat. Még akkor is, ha úgy tűnik, a történelem süllyesztőjébe kerülve feledésbe merültek.

A szabadsághoz való jog egyik néma harcosa: Jabez Thomas Sunderland. India nagy barátja, és kultúrájának elkötelezettje volt. 1929-ben jelent meg „India rabságban − A szabadsághoz való joga és a nagy nemzetek közötti helye” című könyve.
A személyi szabadság éppúgy fontos, mint egy közösség, egy nemzet szabadsága. Maga a szabadság, olyan fogalom, mely egyéni, nemzeti vagy akár vallási téren is rendkívül meghatározó. Jó példa minderre dr. Jabez T. Sunderland (1842-1936) élete, aki unitárius lelkipásztor és elismert író volt. Levelezett Gandhival és Rabindranath Tagore-val. Aktívan támogatta az indiai szabadság eszméjét.

A személyi szabadság fogalma

Egy szabad társadalom jogállam, melyben törvények szabályozzák az együttélés feltételeit. Ugyanakkor a személyes szabadság nem csupán jog, ez az ember természetes állapota. Az egyén személyi szabadság addig tart, amíg azzal mások szabadságát nem korlátozza.

Teológiai értelemben a szabadsághoz való jog az élet értelmének felelősségteljes kutatására vonatkozik. A hívő teljes szabadságot él meg azáltal, ha önmagát Isten alárendeltjének tekinti. Ezt tanítják a Védák és minden világvallás.

“Nincsen szabadabb annál, ki magától és minden egyébtől meg tud válni, és magát a sorban legutolsónak tartja.” – írta Kempis Tamás, keresztény misztikus.

Néhány példa az egyéni szabadságtól való megfosztásra

A Nobel-békedíjjal kitüntetett Nelson Mandela volt a modern világ egyik leghíresebb foglya, majd Dél-Afrika első fekete elnöke. A faji megkülönböztetés ellen harcolt, 27 évet töltött börtönben. Önéletrajzi könyve: Hosszú út a szabadsághoz.

“A szabadsághoz nem elég, ha levetjük láncainkat: úgy kell élnünk, hogy tiszteletben tartsuk és elősegítsük mások szabadságát.” − írta Mandela.

Talán Gandhi a szabadsághoz való jog harcának legkiemelkedőbb harcosa. Erőszakmentes ellenállása India függetlenségének kivívásához vezetett. A kezdet azonban egy személyes jogsérelem volt. 1893. jún. 4-én a Pretoriába utazó Gandhit indiai származása miatt a vonat végébe, a harmadik osztályra akarták kényszeríteni, majd ledobták. A téli éjszakát a fiatal ügyvéd a hideg váróteremben töltötte. Itt kezdett kibontakozni benne a satyagraha filozófiája, amely a politikai igazságtalanságokkal szembeni aktív, de békés ellenállás formája. Gandhi mind a dél-afrikaiak, mind az indaiak szabadság jogaiért harcolt, több évet töltött Brit-India börtöneiben.

Az irodalmi Nobel-díjas Szolzsenyicin egy gyermekkori barátjának írott levelében bírálta Sztálint. Ez elég volt ahhoz, hogy 1945-ben letartóztassák. 11 évet töltött börtönökben, munkatáborokban, végül száműzetésben. Szabadulása után az Egyesült Államokba költözött, ő lett a „vermonti remete”. Ezt a nevet kapta, mivel alig kommunikált a külvilággal. Kijelentette, hogy a legkevésbé sem érintette meg az amerikai anyagias világ. 1994-ben tért vissza Oroszországba.

Gyatso Tenzin, a 14. dalai láma több mint fél évszázada száműzetésben él. A szabadsághoz való jog nála filozófiai fogalom is:

“Ha nem hagyom el a keserűségemet és a gyűlöletemet, még mindig börtönben vagyok.”

A szabadsághoz való jogért küzdő magyarság

A szabadsághoz való jog iránti küzdelem a magyar történelem egyik legfontosabb része. A tatárjárás, a török hódoltság majd a Habsburg-birodalom elnyomása évszázadokon keresztül harcra késztette elődeinket.

Rosszemlékű helyszín Kufstein vára, ahová számos politikai foglyot hurcoltak az osztrákok. Kazinczy Ferencet, a magyar irodalom és a nyelvújítás meghatározó alakját a Martinovics-féle összeesküvőkkel fenntartott kapcsolatai miatt. „Fogságom naplója” című könyvében vall erről. Ott raboskodott Wesselényi Miklós, vagy Szentjóbi Szabó László költő is, aki ott is halt meg.

Jabez Thomas Sunderland

Ki volt Jabez Thomas Sunderland?

Angliában született, egy metodista család ötödik gyermekeként. Édesanyja a vasárnapi iskolában tanított, és egyházi vezető volt. Szülei 1844-ben már nem tudták megfelelő módon fenntartani Yorkshire-i gazdaságukat, és Amerikába költöztek. Az ifjú Sunderland az Unió hadseregében, a rabszolgatartó Dél ellen harcolt a polgárháború alatt. Egyetemi tanulmányai után feleségével csatlakozott az unitárius egyházhoz, és megkezdődött közszereplése.

Az „unitárius” elnevezésnek magyar vonatkozása is van, Dávid Ferenc prédikátor nevéhez fűződik. Először 1600-ban, a lécfalvi országgyűlésen hangzott el. Ez a vallási irányzat Anglián keresztül az Egyesült Államokba került, onnan pedig elterjedt az egész világon.

Jabez Thomas Sunderland hatása az indiai szabadság eszméjére

Sunderland először 1895-96-ban látogatott Indiába, később több évet töltött az országban. Első látogatása során találkozott a szellemi és politikai, valamint a vallási vezetőkkel. A Sunderland általa támogatott misszionáriusi tevékenység a szektás felfogás fölé emelkedett. Ő csak lehetővé akarta tenni az emberek számára, hogy „Isten munkásaivá váljanak”.

Írt a vallások közötti megértésről is: „nem megyünk el, hogy elpusztítsunk olyan tiszteletreméltó történelmi vallásokat, mint a buddhizmus, a hinduizmus”

Sunderland miután visszatért az Egyesült Államokba, aktívan támogatta az indiai szabadságot. Keményen dolgozott annak érdekében, hogy híveit és mindenkit megismertessen a gyarmatosítás Indiában tapasztalt igazságtalanságaival. 1908-ban az Atlanti-óceáni magazin közölte Sunderland cikkét: „Az új nacionalizmus Indiában” címmel, amely az indiai brit uralom vádja. Számos könyvet és prospektust írt, köztük az egyik legszebb: India, Amerika és a világ testvérisége (1924).

Egy India-rajongó lelkipásztor

Egy India-rajongó lelkipásztor

Jabez Thomas Sunderland1927. április 11-én írta Gandhijinek, hogy könyvet írt India szabadságáról. Felkérte Mahátmát, hogy írjon előszót hozzá. Gandhi május 11-én válaszolt: örömmel nézné át a könyv előzetes példányát. Majd hozzátette:

„Bár az India iránti szeretete arra késztette Önt, hogy kemény dolgokat mondjon a brit törvényekről és a brit módszerről, a munkájában nem találtam gyűlöletet.”

Az unitárius lelkipásztor híres könyve: India rabságban − A szabadsághoz való joga és a nagy nemzetek közötti helye címmel 1929-ben jelent meg. Eszmeiségéről sokat mond például a következő fejezetcím: VII. Fejezet − Brit arrogancia és India megaláztatása. Sunderland azt javasolta, hogy Nagy-Britannia mondjon le az indiai birodalmi ellenőrzésről, és tegye lehetővé az indiaiak számára, hogy érvényesítsék saját szabad kereskedelempolitikájukat.

A bevezetőben írta: „Több, mint negyven éve állandó tanítvány vagyok India nagy vallásaiban. Ennek az országnak kiterjedt irodalma, filozófiái, figyelemre méltó művészete, hosszú története van. De mindenekelőtt sürgető és létfontosságú mai társadalmi és politikai problémái…”

Sunderland India iránti érdeklődése soha nem csökkent. Többek között Gandhi folyóiratának, a Young Indiának a New York-i szerkesztője volt. Együtt dolgozott egy másik hindu reformmozgalom képviselőjével is, Lala Lajpat Rai az Arya Samaj vezetője volt. Sunderland Indiáról így vélekedett:

„India egy magasan civilizált nemzet, egy nemzet, amely gazdag kultúrát fejlesztett ki − sokkal korábban, mint bármely nemzet Európában, és még soha nem is vesztette el. India a világ legősibb nemzete, múltja több mint háromezer évre tekint vissza.”

Sunderland 94 évesen, baleset következtében halt meg. A szabadsághoz való jog általa is kiteljesedhetett. Indiában maharisiként, nagy tudósként emlékeztek meg róla, akire minden indiai büszkeséggel és tisztelettel nézhet.

Idézetek a szabadságról

Idézetek a szabadságról

Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. (Berzsenyi Dániel)

Tudod, mi szabadít meg a fogságból? A mélységes, komoly szeretet. (Vincent Van Gogh)

Csak az illúzióid gátolnak meg abban, hogy meglásd, szabad vagy, és mindig is az voltál. (Anthony de Mello)

A társadalom törvények szerint cselekvő lényt alakít ki; de szabad lényt mindenki saját maga formálhat magából. (Rudolf Steiner)

Nagyra értékelem a saját szabadságomat, tehát a tiedet is tiszteletben tartom. (Richard Bach)

Az ember szabadnak születik és mégis mindenütt bilincsekben él. (Jean-Jacques Rousseau)

Abban a percben, abban a másodpercben, amikor elkötelezed magad a szabadságnak, függetlenségnek és igazságnak, akár meg is ölhetik a tested, a lelked akkor is győzni fog. (Martin Luther King)

Összegzés

A szabadsághoz való jog alapvető emberi jog. Mégis számtalan alkalommal megsérül. Ha kicsit általánosabb értelemben vizsgáljuk ezt a fogalmat, láthatjuk, hogy az intoleráns viselkedés is megnyirbálja. A mindennapi életben mi magunk is korlátozzuk mások szabadsághoz való jogát. Érdemes hát megfontolni Nietzsche szavait, aki tömören megfogalmazta azt, ami minden jó szándékú embernek ajánlható: A szabadság hajlandóság arra, hogy másokért felelősséget vállaljunk.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*