A Rigvéda 30 kézirata 2007-ben felkerült az UNESCO világörökség gyűjteményébe, mely a világ kivételesen értékes régi dokumentumait tartalmazza. A „Világ emlékezete” program célul tűzte ki, hogy őrként áll az emberiség kollektív amnéziájával szemben, és megőrzi az értékes levéltári és könyvtári gyűjteményeket a világ minden tájáról.

Rigvéda


Tipp: Ismerd meg a Védák tanítását és ősi rítusait>> Hindu templomi programok Budapesten

A Védák részeként nyilvántartott Rigvéda kéziratokat Pune-ban a Bharkandar Keleti Intézet bocsátotta az UNESCO rendelkezésére, a Sáradá írás dokumentumaival együtt, amelyeket egyelőre nem fogadtak el. A több mint 28.000 kéziratnak otthont adó Kutatóintézet a Rigvéda 30 kéziratát adta át. 

Rigvéda rövid leírása

A Rigvéda (Kr.e. 1800-1500) védikus szanszkrit nyelven íródott, s rögzíti védikus vallás korai szakaszát. Sokkal archaikusabb, mint bármely más indoeurópai szöveg.

A hinduizmus legrégebbi szent könyve, mely egyben az első fennmaradt irodalmi emlékek közé tartozik. A védikus tudomány olyan ágazatai, mint a jóga, a meditáció, mantra és az ájurvéda is megtalálható a Rigvéda teremtéshimnuszai között. Évszázadokon át szájhagyomány útján terjedt, de India muszlim hódítása után írásba foglalták, hogy megőrizzék.

1028 rövidebb himnuszt tartalmaz, minden himnusz átlagosan körülbelül tíz verset.

Nők szerepe a Rigvédában

Érdemes megemlíteni, hogy számos nő szerepel a gyűjteményben, meglehetősen szókimondóak, és úgy tűnik, a férfiakhoz hasonlóan magabiztosak. Nagyon kevés bizonyítékot találtak a hozomány fontosságára, és nincs bizonyíték a szati, az özvegyek máglyára lépésére sem. Ez csak a védikus civilizáció felbomlása után léphetett érvénybe.

Érdekesség, hogy a szövegben olvashatunk az „arany köpenyes fém”-ről, mely arra utal, hogy a fémfeldolgozás nem volt ismeretlen a védikus kultúrában.

A Rigvéda India és a világ kulturális kincsei közé tartozik. Méltán írta erről Hamvas Béla: „A Rigvéda himnuszai nem közönséges dalok, hanem a világegyetem harmóniájának kultikus énekei.”

 

Joomla SEF URLs by Artio