Hetedhét országot átszelve megismerhetjük a csodát. Mi is a hetedhét ország? Az anyagi világ. Aki azt átszelve eljut odaátra, bizony nagy csodával találkozhat. Képzeletbeli indiai utazásunkon, mintha csak Kőrösi Csoma Sándor nyomát követttük volna, hét hindu költő társaságába keveredtünk. Lássuk, kik ők!

dél-indiai hindu költő - thiruvalluvar

Hatalmas irodalmi anyaggal állunk szemben. Természetesen első helyen áll a világhírű Rámájana eposz, Válmiki műve. Csak a címét említjük a Vjászadéva által összeállított páratlan Mahábháratának, mely százezer verset tartalmaz. Külön tanulmányt érdemel. Amikor az 7 leghíresebb hindu költő kerül szóba, nem lehet kihagyni Kalidászt. Egyik legismertebb alkotása a Sakuntalá. Arany János is lefordította, mert rendkívül nagyra értékelte. Így vélekedett:

,,Sakuntalá búcsúja ifjúsága honától az egész szanszkrit irodalom gyöngye.”

A hindu irodalom remekei között olyan alkotásokat találunk, mint a Nobel-díjas Rabindranath Tagore versei. Ő talán a legismertebb hindu költő, hazánkban is járt.

A hindu költészet nem ismeretlen a magyar versolvasó közönség előtt. Olyan kiválóságokat találunk a fordítók között, mint Arany János, Weöres Sándor, Rab Zsuzsa vagy Vekerdi József.

Thiruvallur, a dél-indiai hindu költő

A Thirukural, a híres tamil etikai „tankönyv” szerzője a Dél-Indiában élt legnagyobb hindu költő, filozófus, a szentéletű Thiruvalluvar. Műve 1330 versből áll, generációk sokaságának adott életre szóló tanítást. Több mint 60 nyelvre fordították le. (Bővebben: 2000 éves pálmalevél, a tamil Véda)

A tanulás ártalmatlan, komoly, értékes,
minden más vagyon nem igazi gazdagság.
Mi haszna tanulmányaidnak,
ha nem adod át magad Isten lába előtt.

Vishnusharma a Panchatantra szerzője

Vishnusharma a szerzője a Panchatantra moralizáló történeteinek, mely közel áll XII. században íródott Hitopadesha tantörtének gyűjteményhez. Ez a világ legősibb és leghíresebb mesegyűjteménye, egyben a leggyakrabban lefordított hindu irodalmi alkotás. Az eredeti több mint 1000 verset tartalmaz, ami rendszerint meghaladta a fordítók lehetőségeit, ezért többnyire prózában olvasható. Vishnusharma három fiatal hercegnek a nevelőjeként történeteken és példákon keresztül adta át a tudást. Ez az egyedülálló könyv évszázadok óta olvasók millióinak adott bölcs tanácsokat. Témája változatos: filozófia, pszichológia, politika, zene, csillagászat, az emberi kapcsolat stb. Egyszerű, mégis elegáns stílusban íródott.

hindu költő Sakuntala

Raja Ravi Varma festménye: Sakuntalá

Kálidász V. századi hindu költő

Kálidász, hindu költő és drámaíró, az 5. században élt. Az irodalomtudomány a szanszkrit irodalom legnagyobb alakjaként emlegeti. Egyik leghíresebb műve íz Abhidnyánasakuntala, „Sakuntalá felismerése”. Az angol és német fordítás után hamar elterjedt Európában. Goethe, a költőfejedelem így írt róla:

„Úgy tűnik, itt a költő tehetségének csúcsán állva mutatta be a természet rendjét, az élet legtökéletesebb módját. A legtisztább erkölcsi törekvést, a legkiválóbb emberséget és a legkomolyabb isteni meditációt.”

Hegedüs Géza pedig „a világirodalom egyik leginkább szívhez szóló” alkotásaként jellemezte.

Rabindranath Tagore Nobel-díjas hindu költő

Rabindranath Tagore bengáli versgyűjteménye 1910-ben jelent meg, 157 verset tartalmazott.
Fájdalmas időszak előzte meg. Családjának kedves tagjait vesztette el gyors egymásutánban.
A költemények a mérhetetlen fájdalom és Isten iránti rendíthetetlen odaadás szavai.

„Szomorkodnak felhőim a sötétben,
elfelejtik, hogy a napfényt
maguk rejtették el.”

A Nobel-díjas költő az erőszakmentesség híve volt. A híres vegatáriánusok között is előkelő helyet foglal el. Szigorúan szólt:

„Sikerül lenyelnünk a húst, csak mert nem gondolunk bele a kegyetlen, bűnös cselekedetekbe, amiket az állatokkal elkövetünk. A kegyetlenség... főbenjáró bűn, nincsenek jogos érvei vagy kellemes vonatkozásai. Ha csak nem engedjük szívünknek, hogy érzéketlen legyen, tiltakozni fog a kegyetlenség ellen ...”

Három elsőrangú költővel büszkélkedik a 16-17. századi hindu szépirodalom. Ezek Szurdász, Tulszidász és Késavadász. Egy mondás szerint Szurdász olyan mint a nap (célzás a költő nevére, mely a. m. a Nap szolgája), Tulszidász mint a hold, Késavadász mint a csillagok.

Szurdász a vak látnok

Szurdász vakon született, mégis kora legjelentősebb filozófiai és költészeti alkotásai az ő nevéhez fűződnek. Tizennyolc évesen találkozott lelki tanítómesterével, Sri Vallabhachárjával a Jamuna partjánál. Krsna rendíthetetlen híve volt, nem házasodott meg, hanem a bhaktit, az isten iránti odaadást tette költészetének középpontjává. Fennmaradt egy szép történet az életéről. Hat fivére meghalt a csatatéren egy muzulmánok ellen vívott csatában. Bár Szurdász teljesen vak volt, elindult, hogy megkeresse holttestüket. Vándorlása közben beleesett egy kiszáradt kútba, s hat napig volt a kút foglya.

Eközben mindvégig Krsnára gondolt, szent neveit zengve. Végül megjelent az Úr, és visszaadva látását is kimentette Szurdászt a kútból.
Szurdász néhány napig rendkívül boldog volt. Aztán a kezdeti öröm alábbhagyott, mert látta, hogy az emberek elfelejtik Istent, és szüntelenül veszekednek s harcolnak egymással. Végül így szólt az Úrhoz:

Nem akarok többé látni. Kérlek, vedd el újra a látásomat. Amikor nem láttam ilyen élesen az emberi tudatlanságot, elégedett voltam. Tégy vakká, hogy megint boldog lehessek! – Így lett Szurdász újra vak. Szurdász lélekteli dalokat írt. Mivel sok jó barátja és rokona volt, mindig volt valaki, aki szívességből leírta neki a szöveget és a zenét, amit komponált. Egy nap, amikor nagyon ihletett állapotban volt, hiába hívta őket, egyikük sem volt ott. Hirtelen Szurdász valaki másnak a jelenlétét érezte.
– Ki az? Mondd meg, ki vagy!
De nem érkezett válasz. Mivel Szurdász biztos volt benne, hogy van ott valaki, utána nyúlt, de bárki volt is ott, eltűnt a keze elől.
– Tudom, Uram, hogy Te vagy az – szólt Szurdász. – Neked megvan a hatalmad, hogy megszökj a markomból. De lássuk csak, vajon el tudsz-e tűnni a szívemből akár csak egy röpke másodpercre is? Szurdásznak igaza volt. Krsna nem bírt elszökni odaadó híve szerető szívéből.

Dzsajadév a Gíta Govinda szerzője

A 12-13. században élt Dzsajadéva, a Gíta Govinda szerzője. A költemény Krisna és a vrindávani gopik transzcendentális szeretettel átitatott kapcsolatáról szól. A Weöres Sándor csengő-bongó utolérhetetlen fordításában olvasható:

Szegfűvirágleheletzuhatagos-örömillatú délövi szélben,
fülemüleszavú, kusza méhzizegésű lugas susogó sűrűjében
Hari vigad a gyönyörű dalú kikeletben.

Bhaktivinoda Thákur, a vaisnava költő

Mindenképpen említésre méltó Bhaktivinoda Thákur (1838-1914), a bhakti mozgalom szentéletű tudósa. A vaisnava filozófia egyik legkiemelkedőbb szaktekintélye. Szépirodalmi munkássága is jelentős. Összesen több mint 100 könyvet írt, fordított különböző nyelveken (angol, szanszkrit, bengáli, hindí, orija). Költő és a misztikus, verseiben az odaadó istenszeretet mélységeibe kapunk bepillantást. Egyik legkedveltebb műve a Jaiva dhrama.

 

 

 

 

Joomla SEF URLs by Artio