Indiai filozófia az amerikai filmipar eszköztárában

Kultúra

Az indiai filozófia egyszerű és nagyszerű örök igazságokat tár elénk. Utánajártunk, miként használja mindezt Hollywood sikereinek megfűszerezésére. Idézünk néhány megdöbbentően konkrét indiai tanítást a világ néhány legbefutottabb filmjéből. Vizsgáljuk meg azokat a filmeket, amelyek a védikus tanításokon alapulnak.

Indiai filozofia a filmvilagban

MIKÉNT SZIVÁRGOTT BE AZ INDIAI FILOZÓFIA AZ AMERIKAI KÖZTUDATBA?
Az első lépés az amerikai transzcendentalisták élete és munkássága volt. Ezt követte Vivékánanda nyugatra érkezése, a hinduizmusról megjelent könyvek és filmek. A vietnámi háború utáni, kiábrándult és céltalan hippi kultúra nemzedékének tagjai közül is sokan érdeklődni kezdtek az indiai filozófia iránt. Gondoljunk csak az Oscar-díjas filmrendező, Milos Forman Hair című filmjére, az itt elhangzó Hare Krisna mahámantrára. E magasrendű kultúra megismerése mégis Bhaktivédánta Szváminak köszönhető, hiszen ő hitelesen tolmácsolta a Védák üzenetét és a jóga valódi célját. Az ájurvéda tudománya is csak ezután kapta meg valódi rangját Nyugaton.

Magyarországon Gárdonyi Géza és Hamvas Béla neve fémjelzi leginkább a hinduizmus eszméinek korai megjelenését a művészetben.

AZ INDIAI FILOZÓFIA DIÓHÉJBAN
Az indiai filozófia legfontosabb tételei:

Isten örök, Ő számtalan formában, de forma nélkül, energiái által is megjelenhet. Az egyéni lélek örök, és Istennel való kapcsolata is az. Az anyagi világban a lélek különböző testeket ölt, azzal azonosítja magát. Ez a tudatlansága, valamint az önző élvezetvágy miatti illúzió befedi tiszta valóját. Az igazi, lelki természetének kibontakoztatása az önmegvalósítás folyamata. Ezt több életen keresztül lehet gyakorolni, a reinkarnáció törvényei szerint. Alapfeltétel az ahimsza, az erőszak nélküliség, vagyis az élet tisztelete. Ehhez tartozik a vegetáriánus életforma is. Mindaddig, amíg az élőlény el nem éri a minden élőlény és Isten iránti tiszta szeretet állapotát, jó és rossz tettei visszahatását el kell szenvednie, ez a karma törvénye.

A hindu szövegek az emberi élet fő céljaként igazi önvalónk felfedezését ajánlják, az alábbi kérdések megválaszolásával, majd ebben a szellemben való cselekvéssel.

Ki vagyok én?

Ki Isten?

Mi a valódi célom az életben?

Hogy kerültünk ide, hová távozunk a halál után?

Miért kell szenvedni?

Egyedül vagyunk az Univerzumban, vagy vannak kötelességeim más lényekkel kapcsolatban?

HOLLYWOODI FILMEK A HINDUIZMUS HATÁSÁRA

Hely hiányában nem lehet minden nagyszerű filmet felsorolni. Bevezetőként: Somerset Maugham legkelendőbb regénye, a Borotvaélen – 1946-ban filmet is készítettek belőle. De akkoriban még nem voltak elég készen a hindu fogalmak bemutatására a mozikban. A főszereplő többek között Indiába utazik, egy ásramben él, mert gurut keres, akitől tanulni lehet.

Érdemes elővenni egy 1977-es filmet, az Audrey Rose-t, mely a reinkarnáció egyik legrégebbi megjelenése volt a hollywoodi filmvásznon. Forgatókönyvét és a film alapját képező regényt Frank De Felitta írta, aki személyes okok miatt a reinkarnáció után kutatott. Tanúja volt annak, hogy hatéves fia ragtime dalokat játszott a zongorán, bár soha nem tanult zongorázni. A film csak horrorfilmként szerepel, de tiszteletben tartja a hindu eszméket. Egy Bhagavad-gítá idézettel zárul:

„A lélek nem ismer sem születést, sem halált, ha már létezett, többé meg nem szűnhet. Nem-született, örökkévaló, mindig létező, halhatatlan és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő meg nem ölhető.” (2.20.)

Szintén említhetnénk Barbra Streisand néhány filmjét. Nagyon érdekes a Truman Show alapötlete is, mely azt mutatta, hogy az élet illúzió. A főhős nem tud róla, hogy ő egy televíziós műsor sztárja. Jim Carrey nem ismeri a való világot. Amiben él, az egész város, az ég és az óceán mind igazságnak tűnik. Mi ez, ha nem a maja, az illúzió fátyla, mely bennünket is eltakar, és azt hisszük, csak az a valóság, amiben élünk, s nem létezik más ezen kívül.

Néhány amerikai szuper film produkció mögött is olyan filozófia áll, mely a hinduizmuson alapul. Jó néhány hollywoodi filmben mind a mai napig felsejlik a misztikus indiai rendszerek világa. Egy-két ismert hollywoodi csillag szívesen és nyíltan beszélt is erről a tényről a nyilvánosság előtt. Most öt sikerfilm kapcsán járjunk utána a hindu szimbolizmusra vonatkozó nyilvánvaló és rejtett utalásoknak.

AZ INDIAI FILOZÓFIA KARMA TANÍTÁSA A GHOST CÍMŰ FILMBEN
Természetesen a buddhizmus és más indiai filozófiai rendszer, a Védák tanítása vagy a jóga nem új a hollywoodi filmiparban. Az 1990-es év egyik legsikeresebb filmje, a Ghost mind a mai napig nem vesztette el vonzását. Bruce Joel Rubin, a forgatókönyv írója azt mondta:

„A filmben való feltételezésem az, hogy létezik egy nagyobb univerzum, amelyben élünk. Mi léteztünk mielőtt megszülettünk, és újra megszületünk. Az élet egy átjárónak adatott, ezért lényeges, hogyan töltöd el.”

INDIAI FILOZÓFIA A MÁTRIX TRILÓGIÁBAN
A Mátrix 4 Oscar- és 2 BAFTA díjat vitt el, és óriási hatással volt a fogékony nézőkre. Teljesen a hindu szentírások filozófiáját idézi. A Mátrix helyszíne, az anyagi világ, hindu fogalom szerint a maja, az illúzió világa. De létezik a képzelgéseinken túli, igazi valóság, a lelki birodalom. A mátrixban vergődnek az illúzió világának rabszolgái. A védikus irodalom ezt így fogalmazza meg:

„Az élőlénynek örök aggodalmat okoz, hogy nem tudja, ki is valójában. Önazonosítása miatt zavarban van, akárcsak az az ember, aki azt álmodja, hogy levágják a fejét.” (Bhágavatam 3.7.10.)

Morpheus segíteni akarja a tévelygőket, igazi ismereteket ad. Látja a mátrixot, és kivezető utat mutat másoknak. A guru, aki felsőbbrendű tudattal rendelkezik, a valós világhoz tartozik. A hinduizmus hangsúlyozza, hogy a lelki tökéletesség elérése érdekében egy hiteles gurut, útmutatást kell követnünk. A Bhagavad-gítában olvashatunk a mátrix feletti valóságról is:

„Ám létezik egy másik természet is, amely ehhez a megnyilvánult és megnyilvánulatlan anyaghoz képest örök, transzcendentális, páratlan, és sohasem semmisül meg. Az a világ még akkor is megőrzi eredeti létét, amikor ebben a világban már minden megsemmisült.” (8.20.)

A filmben Morpheus-Neo, a spirituális tanító és tanítvány, kapcsolatuk teljesen önkéntes. A mester végső soron Neonak hagyja a döntést: „Csak az ajtót tudom mutatni, de te vagy az, akinek át kell lépnie.” Az Eredeti Guru, Krisna a szent Bhagavad-gítában szintén ezt tanácsolja tanítványának, Arjunának: „Íme, kinyilatkoztattam neked a titkok titkát! Fontold meg jól, s aztán tégy úgy, ahogyan jónak látod! (18.63.)

„Nézd meg az első Mátrix filmet – mondja Peter Rader producer, rendező, forgatókönyvíró. – Ez egy jógikus film. Azt mondja, hogy ez a világ illúzió. A Mayáról van szó.” Nem véletlen, hogy Rader új filmje, egy Jóganandáról szóló dokumentumfilm. Több mint három évig filmezett világszerte, 30 ország részvételével. Jógananda az 1920-as években elsőként vitte Indiából Nyugatra a jógát és meditációt, az ősi védikus tanításokat akarta elérhetővé tenni a modern közönség számára.

A film akció koreográfiája, különösen a végén, Neo és Mr. Smith csatája is érdekes. Illik a Mahábháratában olvasható, Durjodhan és Bhima közötti harc leírásához. A film végi zene, az Asato ma mantra a szent hindu Brihadaranyaka Upanisadból való:

A tudatlanságból az igazsághoz vezet engem,
A sötétségből fényre,
A halálból halhatatlanságba.

Mátrix

BOLYGÓKÖZI UTAZÁS AZ ÓKORI INDIÁBAN
A Csillagok háborúja filmben az űrhajó antigravitációs meghajtása egészen természetes. Tudnunk kell, hogy a tudomány mai állása szerint ez a jelenség nem kimutatható. Ugyanakkor vannak olyan ősi szanszkrit szövegek, amelyek évezredekre nyúlnak vissza, és említést tesznek az elme által vezérelt járművekről, az antigravitációról, olyan technológiákról, mint a levitáció, valamint a bolygóközi utazásról. „Van egy csomó lenyűgöző információ a repülőgépekről, meg fantasztikus sci-fi fegyverekről is, amelyek a Védákban, az indiai eposzokban és más ősi szanszkrit szövegekben találhatók. A repüléstechnikára, űrhajókra, repülőgépekre, régi korok űrhajósaira utalnak. Abban az időben a repülőgépek hatalmas méretűek voltak, és jobbra-balra, előre-hátra mozoghattak, ellentétben a modern repülőgépekkel, amelyek csak előre haladnak” – állítja dr. A.V. Krisnamurti, a Bangalorei Indiai Tudományos Intézet aeronautika professzora.

Az ősi szanszkrit szövegek a legtermészetesebb módon, több helyen említik a vimanákat. Ezek olyan fejlett aerodinamikai repülő járművek, amelyek lehetővé tették a bolygóközi utazást. A védikus időben kevesen, de ismerték a légi közlekedés alapjait, képesek voltak még az univerzumok közötti utazásokra is. A fejlett légiközlekedési rendszert Maharshi Bharadvaja, az egyik legnagyobb hindu bölcs írta le – több mint 7000 évvel ezelőtt.

A STAR WARS ÉS AZ INDIAI FILOZÓFIAI ALAPJAI
A Star Wars, a Csillagok háborúja létrehozta a szuperhősök hollywoodi etalonját. Látszólag külső ellenséggel harcol, de a belső sötétséget is le kell küzdenie, hogy rátaláljon a megvilágosodásra. A hindu filozófia tanítása szembeállítja a külső világ kihívásait a belső kutatás fontosságával. Kihangsúlyozza, hogy a harcot soha nem a környezetünkkel kell megvívni, hanem önmagunk téves képzeteivel, és az ebből fakadó helytelen cselekedetekkel.

Az eredeti Star Wars trilógia végére Luke és a misztikus Kenobi, a Jedi lovag az emberhez hasonló fegyveres katonákkal együtt hatalmas háborút vív. A gonosz hadúr, Darth Vader ellen, aki miatt Leia hercegnőt elrabolják. Luke Skywalkert a megmentésére indul. Egy rejtélyes, nem emberi lény is segíti, az odaadó, félig ember, félig állat Csubakka.

Összehasonlításképpen: A Rámájanában Ráma herceg feleségét, Szitát elrabolja Rávana, a hatalmas démon király. A fiatalos hős ki akarja szabadítani, ebben segíti többféle, nem emberi lény is. A legfontosabb közülük az odaadó és hatalmas tudással rendelkező, félig ember, félig majomtestű Hanumán. Ráma háborút vív, hogy visszavegye Szitát, hadseregét, az antropomorf (emberi tulajdonságokkal rendelkező) medvék és majmok alkotják. Az igazság és Ráma páratlan királysága végül győzedelmeskedik.

Vannak más párhuzamok is a Csillagok háborúja és a védikus hagyomány között. Yoda, a Jedi mester és Luke közötti kapcsolat hasonló a hagyományos guru-tanítványi kapcsolathoz. Arról nem is beszélve, hogy a Yoda által kiadott utasítások szinte szó szerint ismétlik a Bhagavad-gítá ősi lelki tanítását. A Csillagok háborúja kozmikus témájával egy transzcendentális erőről beszél. Yoda, a mester az erőről szól, arról, hogy minden annak része. A Legfelsőbb, Krisna pedig Arjunát oktatja a Mahábhárata háború előtt: feltárja, hogy semmi sem független Tőle, Ő energiái által irányítja mind az anyagi, mind a lelki univerzumokat.

George Lucas, a Csillagok háborúja alkotója nem egészen tagadta e hasonlóságokat, de nagyon óvatosan és rejtélyesen fogalmazott: „Egy régi hitregét mondok el új módon.”

Peter Rader idezet

„A spiritualitás a nyílt titok – nyilatkozta Rader. – Sokan tudják, hogy ha csendesebbek vagyunk, mélyebb hatalmat érhetünk el. És azok a filmek, amelyek ezt a témát érintik, mint a Csillagok háborúja vagy a Csillagok között, rendkívül népszerűek. A közönség tudja, mit mond neki a film, értik, hogy ez a történet mélyebb szinten dolgozik. Azt üzeni, hogy több életre van szükségük, mint a jelenlegi. Hogy van valami sokkal nagyobb, és ők ennek részesei.”

AZ INTERSTELLAR – CSILLAGOK KÖZÖTT TITKOS TANÍTÁSAI
A Csillagok között rendezője Christopher Nolan. Az ő nevéhez fűződik a Batman-trilógia is, melyen szintén érződik a hindu filozófia hatása. A Csillagok között az egyetemes szuper-tudat eszméjén alapul, amely meghaladja a helyet és az időt, és amelyben minden emberi élet kapcsolódik. Ez a koncepció a több ezer éves védikus filozófiából származik.

Interstellar egy extra galaktikus világról szól, egyben utazás a hindu misztika dimenziójába. A túlélés érdekében űrhajósok egy csoportját új otthont keres az emberiség számára. 3 órát töltenek egy messzi bolygón, ami földi viszonylatban 23 év veszteséget eredményez. Ez azt jelenti, hogy a férfi 10 éves lánya 33 éves lesz, de ő ugyanolyan korban marad. A hindu szakirodalomban több helyen is olvashatunk ilyen „időutazásról”. A legismertebb Kakudmi király és lánya, Revati története, akik felkeresték az Úr Brahmát messzi bolygóján, mert segítséget vártak tőle. Brahma elmagyarázta nekik, hogy az idő másként működik a létezés különböző síkjain.

Mindez ma már hiteles és tudományos, a fizika világában is elfogadott. Az asztrofizika ismert elmélete erre vonatkozik: az ikrek közül az, aki a földön marad, idősebb lesz, a másik pedig egy űrutazás során ugyanabban a korban marad. (Lásd Hawking: Az idő rövid története.)

AZ AVATAR INDIAI TANÍTÁSAI
Az Avatart kilenc Oscar-díjra jelölték, hármat meg is nyert. James Cameron filmje mindvégig sikerrel járt, mert egy kozmikus természet képét mutatja, egy csodálatos, színes világot ábrázol. A sűrű erdők és lebegő hegyek számítógép által generált látványos színterek, az itt élő nép pedig természetszerető, jóindulatú és vallásos.

Az avatár szanszkrit szó, amit – Visnu isteni megjelenésével kapcsolatban – inkarnációként szoktak fordítani. Azonban helyesebb az alászállás kifejezés, hiszen amikor Isten megjelenik az anyagi világban, lelki testében száll alá. Bőre gyakran kék színű, ehhez hasonlítanak Cameron Avatarjában a na’vi nép emberei. A filmrendező megjegyezte: „Tetszik a kék, ez egy jó szín, kapcsolata van a hindu istenségekkel, akik megigéztek.”

Miként a Visnu avatárok sokszor azért jelennek meg, hogy megmentsék az univerzum békéjét, a film avatárjának is le kell ereszkednie, hogy elkerülje a közelgő végzetet. Az ok az a szörnyű kapzsiság, amely a természet és más civilizációik elpusztításához vezet.

A már idézett Ghost című filmben is láthatjuk azt, amikor egy lény, vagyis a lélek ideiglenesen elhagyja testét, és belép egy másik személy testébe. Az Avatar filmben: az ember átmenetileg be tud lépni egy na’vi testébe. A hinduizmusban ez a koncepció Parakaya Pravesham néven ismert. A puránáknak több száz története van az asztrális utazással kapcsolatban.

A világ legelismertebb filmrendezője, James Cameron járt Indiában, megmártózott a szent Gangesz vízében is. Amikor ismerkedett Indiával képzeletében szeretettel gondolt az ott élő fejlett személyiségekre, később hozzáfűzte: „rájöttem, hogy valódi emberek”. Cameront lenyűgözött a nemzet energiája és a gyorsan változó, modern India. New Delhiben, a filmkészítők és színészek számára rendezett konferencián így beszélt: „Jó volt a lelkiséggel táplálkozni, jó osztozni a hitrendszerben, érzel általa valamit.”

Cameron szerint már a film címe is egy öntudatlan hivatkozás Indiára. „Szerettem mindent, a mitológiát, az egész hindu pantheont, olyan gazdagnak és élénknek tűnt. Nem akartam egyértelműen hivatkozni a hindu vallásra, de a tudatalatti szövetség érdekes volt, és remélem, senkit sem sértettem meg” – mondta a filmes.

A film kapcsán érdemes azt is megjegyezni, hogy más nézőpontból az Avatar a természetrombolás és a gyarmatosítás elleni történet. Már a kiindulópont egy ökológiai katasztrófa, hiszen a Föld természeti erőforrásait kizsigerelve, az ember újabb meghódítandó és kihasználandó területekre vadászik. A na’vi nép elítéli a természet és az élet pusztítását. Vallásos, természetvédő és egyszerű életmódot folytat. Anyagi érdekek miatt mégis célponttá válik. Ez különösen fontos üzenet az amerikai kontinensen, ahol kiirtották az indián őslakosokat.

ÖSSZEGZÉS
Egyre több film kutatja az élet értelmét, a kézzelfogható és a transzcendens világ összekapcsolódását. Kérdéseket tesznek fel életről és halálról, a lélekről és a halál utáni életről. A külső és a belső univerzum leírásához sok esetben a Védák tanítását vagy az Upanisadok segítségét veszik igénybe. A hindu bölcselet szembeállítja a külső világ kihívásait a belső kutatás fontosságával.

Fejlett technológiánk képes virtuális életteret létrehozni, illúziót, az amúgy is illuzórikus világban. Stephen Simon producer és filmrendező szerint: „Ma elkezdhetsz egy filmet azzal a feltételezéssel, hogy az emberek elfogadják és megértik a reinkarnációt.” Minden idők legsikeresebb filmjei még ennél is továbblépnek. Sejtetik, hogy az illúzió világa nem az igazi otthonunk.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*