India és a görögök

Kultúra

India és a görögök témának könyvtárnyi irodalma van: lehetetlen mindet felsorolni, így csak néhányat emelünk most ki. Akit érdekel a téma, a misztikus filozófusról, Apolloniusról bővebben olvashat.

A francia filozófus és történész, a Le Monde újságírója, Paul Droit Elfelejtett India c. könyvében olvashatjuk:

Még a kétség árnyéka sem férhet ahhoz, hogy a görögök ismerték a legtöbb indiai filozófiát.

Iamblichus, a neoplatonikus filozófus Püthagorasz életrajzában azt írja:

„Püthagorasz nagy távolságokat beutazott, tanulmányozta az ezoterikus tanokat Egyiptomban, az asszíroknál sőt még a bráhminok tanítását is.”

Voltaire annak idején kijelentette:

„Ne felejtsük el, hogy mintegy 2500 évvel ezelőtt Püthagorasz Szamoszból a Gangesz partjához ment, hogy geometriát tanuljon. De valószínűleg nem tett volna meg ilyen hosszú utat, ha a brahminok tudománya nem lett volna már megalapozott Európában.”

Pierre Sonnerat a 18. században élő természettudós szerint:

„Az ősi India adta a világnak a vallásokat és a filozófiát: Egyiptom és Görögország neki köszönheti bölcsességét. Köztudott, hogy Püthagorasz Indiában járt, hogy a brahminok vezetésével végezze tanulmányait, akik a világ legtisztábban gondolkodó emberei.”

Heliodorus, a görög nagykövet az indiai Kasiputra Bhagabhadra udvarában járt. Utazása emlékére egy oszlopot emeltetett, melynek felirata mind a mai napig büszkén hirdeti, hogy Heliodorus Visnu híve volt.

India és a görög kultúra

Alain Danielou a nagy francia történész, indológus, számtalan könyv szerzője idézi a görög bölcselőt, Alexandriai Kelement, aki elismerte, hogy „mi, a görögök már elloptuk a barbárok filozófiáját.” A barbár szó eredeti jelentése: „érthetetlen”. Az ókori Görögországban a nem művelt, azaz nem görög embert nevezték így. Egyrészt, mert nem beszélt görögül, másrészt, mert nem értették a kultúráját. (Érdemes megjegyezni ezt a felfogást, mert újra találkozhatunk majd vele a gyarmatosító Anglia kapcsán is.) Érthető hát, hogy hosszú időn keresztül számos európai gondolkodó azt képzelte, hogy minden értékes tudás eredete Görögországban vagy Rómában volt.

Természetesen a fentebbi álláspont nem akadályozta meg azokat a tudós és nyitott szellemű embereket, akik Indiába mentek tanulni, vagy utazásaik során megismerték, és elismerték az indiai kultúrát. Nekik is köszönhető, hogy a mai tudomány belátja, hogy mint minden más kultúra, a görög is örökölt és átvett valamit az előző vagy fejlettebb civilizációktól.

Végezetül egy érdekes anekdota: Eusebius Szókratészről írt életrajzában olvasható. Eszerint Szókratész a piacon vagy agorán találkozott egy bráhmin pappal, aki kíváncsi volt a görög filozófusra, hogy mit csinál ott. Csak kérdezgetem az embereket, hogy megértsem az embert – hangzott a válasz. A pap nagyot nevetett, és azt kérdezte: Hogyan lehetne megérteni az embereket anélkül, hogy Istent megismernénk?

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*