Hermann Hesse örökérvényű tanítása

Kultúra


Hermann Hesse a XX. század egyik legnagyobb hatású alakja. Ő maga gyakran rámutatott, hogy az indiai filozófia erőteljesen befolyásolta gondolkodását és műveit. Szinte valamennyi művére igaz Jung méltatása: olyan, mint „a világítótorony fénye egy viharos éjszakán”.

Hessét „újra” felfedezték, s azóta nemzedékek keresik regényeiben az életvezetési útmutatást. Sziddhárta című műve ma is valódi bestseller, de több millió példányban adták ki Japánban is. Ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le.

Hermann Hesse élete

Hermann Hesse szülei és nagyapja évekig Indiában élt misszionáriusként, különféle indiai nyelveken beszéltek. Az érzékeny kisfiú otthonukban indiai ruhákat és képeket láthatott, történeteket meséltek neki az Indiában töltött időről.

Nagyapja, dr. Hermann Gundert híres tudós volt, aki indai nyelvekkel, szanszkrittal is foglalkozott. Kerala állam központjában emlékműve is van. Hesse életére mindez nagy hatást gyakorolt, ekkor kezdődött az indiai kultúra iránti vonzódása.

27 évesen kezdte tanulmányozni Schopenhauert. A századfordulón Schopenhauer az egyik legismertebb filozófus volt, aki rajongott az indiai bölcselet ragyogó ékköveinek tartott Upanisádokért.

A fiatal Thomas Mannhoz hasonlóan Hermann Hessét is vonzotta ez az intellektuális világ. Egymás után jelentek meg művei, melyek a filozófia és a költészet csodás kompozíciói lettek.

Hermann Hesse Thomas Mann társaságában.
Hermann Hesse Thomas Mann társaságában.

Antifasiszta hozzáállása miatt a II. világháború idején könyveit betiltották Németországban, s ő Svájcban telepedett le. Festészettel is foglalkozott, legtöbb könyvéhez saját maga készítette az illusztrációkat.

Két házassága válsághelyzetbe került, és válással végződött, de harmadik felesége élete végéig társa maradt. Thomas Mann is lobbizott annak érdekében, hogy 1946-ban megkapja a Nobel-díjat, de igazi elismertsége, a világhír csak halála után következett be.

Hermann Hesse és a lélekvándorlás tana

Hesse világképébe természetesen a reinkarnáció ténye is beletartozott. Főleg íróként ismert, de versei is jelentékenyek. Íme egy részlet:

A szív a lét minden hívó szavára
legyen kész, hogy búcsúzzék s újrakezdjen,
mert így tud majd csak más, újabb körökbe
belépni bánat nélkül, bátorsággal. (…)
És úgy lehet, hogy a halál órája
is új terek felé küld megifjulva.
Hív bennünket a lét szava mindig újra.
Fel hát szívem: búcsúzz új gyógyulásra!

Hermann Hesse spirituális indíttatása

Hesse fiatalon olvasta Bhagavad-gítá fordításokat, és attól kezdve soha nem vesztette el kapcsolatát India spirituális világával. Mélyebb és személyesebb lelkiséget keresett, mint amit Európában talált, csak később jött rá, hogy a lelkiség nem területfüggő.

1911 utolsó hónapjait indiai utazással töltötte, s megértette, hogy a keleti filozófia valami értékesebbet kínál az európai lélek számára: új szellemi újjáéledést.

„Az egész Kelet vallást lélegzik úgy, ahogy a Nyugat az értelemmel és a technológiával lélegzik”

– írta. A következő években Hesse regényeiben az indiai gondolkodásmóddal kapcsolatos személyes és kreatív hozzáállás világosan megmutatkozik.

Fordulópontot jelentett, amikor Hesse felfedezte a mindenhol megtapasztalható lelkiség világát, amely semmiféle meghatározott időhöz, kultúrához vagy valláshoz nem kötődik, és nem kapcsolódik Indiához vagy Európához. Az indiai látogatóban írta:

„Vágyakoztam India hiteles szellemére. Az imádott Kelet és a beteg és szenvedő Nyugat közötti különbség már nem volt számomra fontos. Tudtam, hogy mind Európában, mind Ázsiában vannak időtlen értékek.”

Hermann Hesse spirituális idézeteiből

„Létezik benned a csendnek egy olyan tisztása, egy rejtett szentély, ahová bármikor visszatérhetsz, és ott az lehetsz, aki valójában vagy.”

Hermann Hesse idézet magyarul

„Hogyan történhetett, hogy miközben reggelenként ágyunkban térdepelve vagy éjszakánként gyertyafény mellett elköteleztük magunkat a Jónak, a Fényességnek, Istenhez fordultunk és szentül fogadkozva hadat üzentünk a bűnnek és a Gonosznak, alig néhány órával később nyomorultul elárultuk iménti, szent fogadalmunkat és elhatározásunkat…?”

„Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése.”

„Amit szenvedélynek hívsz, nem szellemi erő, hanem súrlódás a lélek és a külvilág között.”

Hermann Hesse könyvei

Hesse könyvei közt sok olyan szerepel, melyek bővelkednek önéletrajzi elemekkel. Kései remekműveiben ezek még jobban előtérbe kerülnek. Az a gondolati kör, mely leginkább foglalkoztatta, az ember belső útja, a tanítvány és mester közti kapcsolat.

Sziddhárta c. könyvét tisztelettel Romain Rollandnak is elküldte.

„Szeretetem jelét s ugyanakkor erőm próbáját hadd nyújtsam át Önnek, bepillantást engedve gondolataim világába. Fogadja szívesen még befejezetlen hindu regém első részének ajánlását.”

Elismerő választ kapott, itt kezdődött barátságuk.

Thomas Mann szintén nagyra értékelte Hesse zsenialitását, később is úgy írt róla, mint „akinek művészetét és gondolkodását teljes szívemmel hagyom jóvá.” A csodálat kölcsönös volt, ezt a szaporodó levélváltás is bizonyította.

Hermann Hesse: A pusztai farkas

Hesse legnépszerűbb regénye A pusztai farkas. Tiltakozás a kispolgári lét ellen, mely gúzsba köti az embert vagy züllésbe taszítja. A főhős is megjárja a maga poklát, amíg fel nem ismeri, önmaga valódi megismerésének fontosságát.

A pusztai farkas meghozta a nemzetközi hírnevet írójának, bár hazájában szinte még ismeretlen volt. A világhírnév ellenére Hesse úgy érezte, nem egyértelmű a mű üzenete, kénytelen volt kihangsúlyozni:

„mintha teljesen átsiklanának azon, hogy a pusztai farkas és kétes élete fölött is létezik egy másik, magasabb, örök világ is.”

Sziddhárta

Hermann Hesse Sziddhártája a spirituális útkeresés, a megvilágosodás, a szeretet regénye lett. Miként a fiatal Hesse, szellemi értelemben Sziddhárta is tudja, hogy a megvilágosodás a lélek felismerésén alapszik, de ez a tudás pusztán intellektuális. Ez indítja el Sziddhárta érési folyamatát. Apja ellenállása ellenére elhagyja a szüleit, és barátjával, Góvindával együtt megvilágosodásra törekszik.

Ezután kezdődik fejlődésének második szakasza, mely Hesse második életszakaszához kapcsolódik. Hesse célja, hogy komoly tanulmányok segítségével szellemi és intellektuális betekintést nyerjen.

Sziddhárta is megszabadul szülei konvencionális életfelfogásától, de ez sem vezet a lelkiség megközelítéshez. Tagja lesz egy aszketikus csoportnak. Ezek az erőfeszítések azonban kudarcra vannak ítélve.

A megvilágosodás nem akarat vagy értelem függvénye. Az értelem önmagában nem készíti fel az embert a valódi megvilágosodás elérésére. Később Sziddhártát egyre inkább vonzza a fényűző élet.

A növekvő vagyon, a kapzsiság egybeesik a valódi önmagától való elidegenedéssel. Mentális, érzelmi és szellemi betegségtől szenved. Hesse már akkor megfogalmazta a modern emberre jellemző tényeket: az általános elégedetlenség, letargia és szeretetlenség állapotát, az alkoholtól, a szextől való függést.

Sziddhártának, annak a férfinak, aki korábban a spirituális megváltásra vágyott, teljesen kicsúszik a talaj a lába alól.

Így kezdődik életének új szakasza, amely fordulóponthoz vezet: két álom segítségével Sziddhárta megtudja, hogy életében az egyetlen boldogság az isteni hívás. Rájön, elvesztette képességét, hogy saját szívében hallhassa ezt.

Kétségbeesésében az öngyilkosságon gondolkodik. Ám abban a pillanatban, amikor a szent Om hangja eléri Sziddhárta fülét, hirtelen felébred: megérti a lelki öröklétet, és mindazt, ami isteni.

Sziddhárta szellemi újjászületésének első hatása a minden lény iránti általános szeretet. A folyónál marad, ahol ilyen fontos megtapasztalás birtokába jutott, s a bölcs Vaszudéva, a kompos hamarosan barátja lesz. A kompnak szimbolikus jelentése van, segíti az embereket a túlsó part elérésében − egy karizmatikus személyiség közreműködésével.

Üveggyöngyjáték

A titokzatos, megfoghatatlan Üveggyöngyjáték, a szimbólumokban gazdag regény Hesse antifasiszta nézetei miatt nem jelenhetett meg hazájában.

1943-ban Svájcban adták ki, s 3 év múlva az író megkapta a Nobel-díjat.

A mű háttere egy hermetikusan zárt, harmóniában élő utópisztikus közösség, amely védett a világi változások pusztításától. Mint Hesse szinte minden munkája ez is egyfajta utazás a belsőbe, az ember lényegének keresése, a kozmikus rejtély megfejtése. Ugyanakkor kirajzolódik a vezetők felelőssége is.

Karácsony

A keleti és a nyugati gondolkodás egységének felfedezése megtalálható Hesse Karácsony c. írásában is. Jézus és Lao-ce tanításai, a Védák és Goethe végül ugyanazt fejezik ki. Csak egy üzenet van. Hesse végső megállapítása, hogy minden igaz művészet, valamennyi hiteles vallás ugyanazt ezer különböző módon fejezheti ki:

„Ez az egyetlen végső igazság. A menny üzenetét tartjuk magunkban.”

Mit üzen Hesse a mai világnak?

A szeretet és az odaadás az üdvösséghez vezet. Ez volt Hesse fő tapasztalata az indiai filozófiával foglalkozó munkája végén. Minden művének alapgondolata, vezérfonala az önmegismerés: az utazás önmagunk felé, a valódi én megismerése. Sziddhárta is csak akkor találja meg új énjét, ha hajlandó feladni a régit.

„Mindannyiunknak a tökéletesség felé kell haladnia, és arra kell törekednie, hogy elérje a központot, nem pedig a peremvidéket”

− ezt a gondolatot Hesse többféleképpen is megfogalmazta életműve során.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*