Jagadish Chandra Bose − és amiket neki köszönhetünk

India nagyjai

Sir Jagadish Chandra Bose (1858-1937) bengáli polihisztor: fizikus, biológus, botanikus, építész és sci-fi író volt. Többnyire növényi fiziológusként ismert, valójában fizikus volt.

Jagadis Chandra Bose egy valódi polihisztor

Jagadish Chandra Bose fektette le a kísérleti tudomány alapjait az indiai szubkontinensen. A vezeték nélküli kommunikációt, amely a rádiózás alapja, elsősorban Bose és nem Marconi nevéhez kell kapcsolni. Bose volt a rádiózás atyja, nem az olasz tudós – ismeri el a modern tudomány.

Azonban ahelyett, hogy annak idején megszerezte volna a kereskedelmi hasznot, Bose nyilvánosságra hozta kutatási eredményeit, annak érdekében, hogy mások is fejleszthessék a kutatást.

Jagadis Chandra Bose Londonban 1897-ben

Jagadis Chandra Bose élete

Egy tiszta indiai hagyományok és kultúra mellett elkötelezett családban nevelkedett. Apja helyettes bíróként dolgozott Faridpurban. Rendszeresen segítette a szegényeket és a rászorulókat. Bose miután a Calcutta Egyetemen megszerezte a fizika diplomát, a Cambridge-i Egyetemen a természettudományok tanulmányozásába fogott.

1884-ben tért vissza Indiába, miután itt is lediplomázott. Hazájában a fizikai tudomány professzora lett a Kolkata Elnöki Kollégiumban. Bose közeli barátja Rabindranath Tagore volt.

Már1895-ben nyilvános bemutatót tartott az elektromágneses hullámok segítségével, 1896-ban jeleket továbbított közel egy mérföldes távolságra. A Daily Chronicle of England így számolt be:

A feltaláló (JC Bose) majdnem egy mérföldre jeleket továbbított, ez az új elméleti csoda első és nyilvánvalóan rendkívül értékes alkalmazása.

Marconinak 1897 májusáig nem volt sikeres vezeték nélküli jelzés-kísérlete. Bose úttörő volt a mikrohullámú készülékek területen is.

Bose és Vivekananda

Dr. Bose, az akkor már híres indiai tudós 1899-ben találkozott Swami Vivekanandával Párizsban, a Vallások Világkongresszusán. Bose, az igaz humanista Vivekanandához hasonlóan az erkölcsi fejlődést az anyagi fejlődés elé helyezte.

Bose, a növényélettan tudósa

Számos élen járó felfedezést tett a növényélettan területén. A londoni Royal Society központi csarnoka 1901. május 10-én telve volt híres tudósokkal. Mindenki kíváncsi volt, mert híre ment, hogy Bose kísérlete bizonyítani fogja, hogy a növények olyan érzelmekkel rendelkeznek, mint más élőlények, az állatok és az emberek. Bose kimutatta, hogy a növények érzékenyek a hőre, a hidegre, a fényre, a zajra és más külső ingerekre is.

Jagadish Chandra Bose 1917-ben ismét Angliába utazott, munkássága elismeréseként lovaggá ütötték, 1920-ban pedig csodálatos eredményeiért megválasztották a Royal Society munkatársának. Miután elhagyta professzori állását, létrehozta Kalkuttában a Bose Intézetet, amelyet eredetileg főleg a növények tanulmányozásának szenteltek.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*