Jagadish Chandra Bose és amiket neki köszönhetünk

India nagyjai

Sir Jagadish Chandra Bose (1858-1937) bengáli polihisztor: fizikus, biológus, botanikus, építész és sci-fi író. Többnyire növényi fiziológusként ismert, valójában fizikus volt.

JAGADISH CHANDRA BOSE, EGY VALÓDI POLIHISZTOR
Jagadis Chandra Bose

Jagadish Chandra Bose fektette le a kísérleti tudomány alapjait az indiai szubkontinensen. A vezeték nélküli kommunikációt, amely a rádiózás alapja, elsősorban Bose és nem Marconi nevéhez kell kapcsolni. Bose volt a rádiózás atyja, nem az olasz tudós – ismeri el a modern tudomány.

Azonban ahelyett, hogy annak idején megszerezte volna a kereskedelmi hasznot, Bose nyilvánosságra hozta kutatási eredményeit, annak érdekében, hogy mások is fejleszthessék a kutatást.

Egy tiszta indiai hagyományok és kultúra mellett elkötelezett családban nevelkedett. Apja helyettes bíróként dolgozott Faridpurban. Rendszeresen segítette a szegényeket és a rászorulókat. Bose miután a Calcutta Egyetemen megszerezte a fizika diplomát, a Cambridge-i Egyetemen a természettudományok tanulmányozásába fogott.

1884-ben tért vissza Indiába, miután itt is lediplomázott. Hazájában a fizikai tudomány professzora lett a Kolkata Elnöki Kollégiumban. Bose közeli barátjaRabindranath Tagore volt.

Már1895-ben nyilvános bemutatót tartott az elektromágneses hullámok segítségével, 1896-ban jeleket továbbított közel egy mérföldes távolságra. A Daily Chronicle of England így számolt be:

“A feltaláló (JC Bose) majdnem egy mérföldre jeleket továbbított, ez az új elméleti csoda első és nyilvánvalóan rendkívül értékes alkalmazása.”

Jagadis Chandra Bose Londonban 1897

Marconinak 1897 májusáig nem volt sikeres vezeték nélküli jelzés-kísérlete.

Úttörő volt a mikrohullámú készülékek területen is. Dr. Bose, az akkor már híres indiai tudós 1899-ben találkozott Swami Vivekanandával Párizsban a Vallások Világkongresszusán. Bose, az igaz humanista Vivekanandához hasonlóan az erkölcsi fejlődést az anyagi fejlődés elé
helyezte.

Számos élen járó felfedezést tett a növényélettan területén. A londoni Royal Society központi csarnoka 1901. május 10-én telve volt híres tudósokkal. Mindenki kíváncsi volt, mert híre ment, hogy Bose kísérlete bizonyítani fogja, hogy a növények olyan érzelmekkel rendelkeznek, mint más élőlények, az állatok és az emberek. Bose kimutatta, hogy a növények érzékenyek a hőre, a hidegre, a fényre, a zajra és más külső ingerekre is.

Jagadish Chandra Bose idézet

1917-ben ismét Angliába utazott, munkássága elismeréseként lovaggá ütötték, 1920-ban pedig csodálatos eredményeiért megválasztották a Royal Society munkatársának. Miután elhagyta professzori állását, létrehozta Kalkuttában a Bose Intézetet, amelyet eredetileg főleg a növények tanulmányozásának szenteltek.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*