Narsinh Mehta verse volt Gandhi kedvenc dala

India nagyjai

Narsinh Mehta híres dala, a Vaishnav jan to (A spirituális ember) egész Indiában ismert, miként szerzője, a bhakta költő is. Narsinh a 14. században, Gudzsarátban élt. Dalai a Legfelsőbb Úr, Krisna iránti odaadó szolgálat, vagyis a bhakti mélyebb megértését tükrözik. Ezek a dalok nemcsak a szív imái, tökéletes filozófiai tartalmuk is van. Gandhi legkedvesebb dala volt, minden nap elénekelte.

Narsinh Mehtát különösen a gudzsaráti irodalomban tartják nagy tiszteletben. Szanszkritul egy megtisztelő címet kapott: adi kavi-nak hívták, vagyis, első a költők között. Számos csodás történet is fűződik a nevéhez. A Vaishnav jan to című dalt gudzsaráti nyelven írta. Feltárja benne Istennel, vagyis Krisnával való személyes szerető kapcsolatát.

Narsinh Mehta, a szent költő

Narsinh Mehta 1414-ben született egy Nagar Brahmin családban. Apja adminisztratív posztot töltött be a királyi bíróságon. Ötéves korában elvesztette szüleit. Nyolcéves koráig nem tudott beszélni, a nagyanyja nevelte. Miután megházasodott, nagyanyja meghalt, és Narsinh Mehta feleségével bátyja házába kényszerült. Nem volt boldog, sógornője állandóan gúnyolta mély hitéért, odaadásáért. Még az ételt is sajnálták tőle. Amikor elege lett, vándorútra kelt, így jutott el Vrindávanba, ahol mély eksztatikus meditációba mélyedt.

Élete ettől kezdve megváltozott. Az isteni tapasztalat után az átalakult Mehta visszatért falujába, tisztelettel megérintette sógornője lábát, és megköszönte neki, hogy sértegette őt. Mert ha nem bántotta volna, nem ment volna Vrindávanba. Mehta felesége korán meghalt, attól kezdve csakis művészetének élt. Az Úr Krisna őszinte híveként több száz dalt, bhajant komponált. Költészete nagymértékben gazdagította a középkori India bhakti irodalmát. 66 éves korában halt meg, de dalain keresztül örök helye lett a bhakták szívében.

Vaishnav jan to keletkezése

Narsinh Mehta vaisnava költő
Narsinh Mehta vaisnava költeménye

A Vaishnav jan to dal keletkezése meglehetősen felforgatta a Nagar közösséget. Narsinh Mehta tiszta, elkötelezett érzései miatt mindenhol énekelt. A város alacsonyabb osztályai között is. Bár már hírneves zenész volt, nem érezte magát felsőbbrendűnek. Egy ilyen alkalommal született meg a Vaishnav jan to kezdetű bhajan: azaz vaisnaváknak, Hari szeretettjeinek hívják azokat, akik megértik a többi ember nyomorúságát.

A merev ortodox felfogás idején Narsinh Mehtának az alsóbb néposztály lakóövezetébe való belépése megbocsáthatatlan volt. A lényeget nem értő tisztviselők kiszorította a közösségéből. Narsinh válasza meglehetősen nyílt volt: ha valaki nem ismeri fel a minden élőlényben helyet foglaló lelket, minden törekvés hiábavaló lesz.

Narsinh rendkívül alázatos volt, a legmagasabb rendű vaisnava, aki rendelkezett a dalban említett összes tulajdonsággal. Mégis úgy írt, mintha nem birtokolná azokat. Kitűnt valódi szerénysége. Narsinh Mehta emlékeztet Csaitanja Maháprabhu Siksastakam című versére. A 3- 4. slóka a tiszta vaisnava tulajdonságairól szól, aki képes állandóan énekelni az Úr szent neveit. Ezek a jellemvonűsok hasonlóak ahhoz, amit Narsinh Mehta fogalmazott meg ebben a dalban. Érdekes módon Narsinh Mehta ugyanabban az időben élt, amikor az Úr Csaitanja jelent meg ezen a bolygón.

Gandhi és Narsinh Mehta szellemét összefonó dal

Narsinh Mehtát, a költőt és Gandhit több mint négy évszázad és 300 kilométer távolság választotta el. A „Vaishnav jan to” (Az igazságos ember) széles körben ünnepelt dal, mely beágyazódott a gujarati nép tudatába. A híres költemény bemutatja: ki valóban igaz ember, anélkül, hogy bármilyen vallási vonást definiálna. Egy rendkívül modern hatású mű az emberi magatartásról, amely egyszerű módon írja elő, hogyan lehet egy méltóságteljes, együttérző életet élni. Alig meglepő, hogy Gandhi kedvenc dala lett, napi ima-ülésein énekelték, és a világ egyik legelterjedtebb dalává is vált.

Vaishnav jan to – a nemes emberi magatartás

A Vaishnav jan to egyszerű módon szól Visnu követőjének életéről, eszményeiről és mentalitásáról. A dal annyira népszerűvé vált, hogy szinte minden indiai és nem indiai nyelvre lefordították. A költő univerzális módon énekli meg egy úriember erényeit. Minden gondolkodó támogatná ezeket, és el tudná fogadni saját ideáljaként.

Azokat hívd vaisnaváknak, akik megérzik mások fájdalmát,
Segítenek a szenvedőknek, de soha nem engedik az önteltséget elméjükbe.
Mindenkit egyenlőnek látnak, semmiért nem vágyakoznak.
Tiszteletben tartják a nőket, mint saját anyjukat.
Hazug szó soha nem hagyja el ajkukat,
Kezük soha nem érinti mások gazdagságát.

Tisztelik a világot, senkit nem sértenek meg,
De határozottan közömbösek a mulandó dolgok iránt.
Az Úr szent neve elcsábítja őket, bennük megtestesül minden zarándokhely.
Nem fordulnak el a világtól, de elutasítják a kapzsiságot és a csalást.
Narsinh költő szeretne látni ilyen személyt, akinek erénye az egész családot megváltja.

Vaisnava Jan To a YouTube csatornán

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*