Néhány szó Mohandász Karamcsand Gandhi életéről

India nagyjai

Híveitől kapta a megtisztelő Mahátma Gandhi nevet. A mahátma szanszkrit szó, jelentése: „nagy lélek”. Jogász, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja.

Gandhi öröksége Albert Einstein szavaival

Mahátma Gandhi örökségét 70. születésnapja alkalmából, 1939-ben Albert Einstein így írta le:

„Népének olyan vezetője, akit semmilyen külső hatóság nem támogat; politikus, akinek a sikerét nem a technikai módszerek elsajátítása, hanem egyszerű személyiségének meggyőző ereje adja; egy győztes harcos, aki mindig elutasította az erő használatát; a bölcsesség és az alázatosság embere, határozott és rugalmas következetességgel felfegyverkezve, aki minden erejét népének felemelésére és sorsának javítására szentelte; egy olyan, aki az egyszerű ember méltóságával nézett szembe az európai brutalitással, és így mindig magasabbra emelkedett. Talán az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt.”

„A tisztelet, ami Gandhit az egész világon övezi, arra a jobbára öntudatlan felismerésre épül, hogy korunk a morális hanyatlás időszaka, és ebben ő volt az egyetlen államférfi, aki a politikai szférában az emberi kapcsolatoknak azt a magasabb koncepcióját képviselte, amelyre minden erőnkkel törekednünk kell.”

Gandhi, az erőszaknélküliség bajnoka

Az erőszaknélküliség szószólójaként ismeri őt az egész világ, s így vált a békés ellenállás jelképévé. 1893-ban egy indiai cég jogtanácsosaként Dél-Afrikába utazott, ahol szembesült az indiaiak diszkriminációjával. Ebben az időben alakította ki filozófiai rendszerét, melyre egész pályafutása épült.

1915-ben családjával visszatért Indiába, ahol a függetlenségi mozgalom élére állt, s ekkoriban kapta a Mahatma jelzőt is híveitől. India ebben az időben még brit koronagyarmat Gandhi pedig Nagy-Britanniával szemben hazája képviselőjeként lépett fel. Egészen haláláig népét szolgálta.

A háborúk és viszályok ellen a legnagyobb fegyverként a böjtöt, az imát és az erőszakmentességet alkalmazta. A böjtről azt tartotta, hogy általa megtisztul az ember lelke és gondolata, ezáltal magasabb tudatállapotba kerül.

Gandhi vallásossága

Gandhi életmódjában az „Istenhez vezető magatartás”, a személyes példaadás, az önmegtartóztatás és a teljes megtisztulás keresése felé fordult.

„senkinek sem sikerülhet önmaga megismerésére jutnia, ha nem szabja életét bizonyos szabályokhoz. Három ezek közül általánosan kötelező. Az első megkívánja, hogy az ember ragaszkodjék az igazsághoz… A második azt, hogy az ember ne bántson meg másokat… A harmadik pedig, hogy uralkodjunk a szenvedélyeinken, mivel csak az képes megismerni önmagát, aki a szenvedélyein teljesen úrrá tud lenni.”

Életcélként a többi ember önzetlen szolgálatát jelölte meg. S ezt a szolgálatot nem azért kell vállalni, hogy másoknak jót tegyünk, hanem azért, mert ez a létezés törvénye.

Valószínűleg sokan nem tudják, hogy Gandhi verseket is írt. A következő vers a Young India-ban jelent meg 1918. október 11-én.

Van egy titkos és misztikus erő, mindent áthat,

Érzem belül, bár a szemem abból mit se láthat.

Láthatatlan, érezhető, nincs rá bizonyíték,

Nem hasonlít ahhoz, amit észlelhet az érzék,

Isten ez a forma és erő…

Gandhi legkedvesebb verse a 14. században élt bhakta költő Narsinh Mehta híres dala volt, a Vaishnav jan to, A spirituális ember. Indiában a himnusszal egyenlő szinten állt, megzenésítették, Gandhi minden nap elénekelte.

„Ha egy őrült golyó miatt halok meg, mosolyogva kell tennem. Istennek a szívemben és az ajkamon kell lennie. Bármi is történik, egy csepp könnyet se ejtsetek.”

– mondta Mahátma Gandhi 1948. január 28-án. Döbbenet, mintha látta volna a jövőt. Két nappal később lelőtték, utolsó szavai a Legfelsőbbet, mint Rámát dicsőítették.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*