Híveitől kapta a megtisztelő Mahátma Gandhi nevet. A mahátma szanszkrit szó, elentése: „nagy lélek". Jogász, politikus, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja.

Mohandász Karamcsand Gandhi

(1869-1948)

Az erőszaknélküliség szószólójaként ismeri őt az egész világ, s így vált a békés ellenállás jelképévé. 1893-ban egy indiai cég jogtanácsosaként Dél-Afrikába utazott, ahol szembesült az indiaiak diszkriminációjával. Ebben az időben alakította ki filozófiai rendszerét, melyre egész pályafutása épült.

1915-ben családjával visszatért Indiába, ahol a függetlenségi mozgalom élére állt, s ekkoriban kapta a Mahatma jelzőt is híveitől. India ebben az időben még brit koronagyarmat Gandhi pedig Nagy-Britanniával szemben hazája képviselőjeként lépett fel. Egészen haláláig népét szolgálta.

A háborúk és viszályok ellen a legnagyobb fegyverként a böjtöt, az imát és az erőszakmentességet alkalmazta. A böjtről azt tartotta, hogy általa megtisztul az ember lelke és gondolata és magasabb tudatállapotba kerül.

Gandhi életmódjában az "Istenhez vezető magatartás", a személyes példaadás, az önmegtartóztatás, és a teljes megtisztulás keresése felé fordult. Vallotta, hogy "senkinek sem sikerülhet önmaga megismerésére jutnia, ha nem szabja életét bizonyos szabályokhoz. Három ezek közül általánosan kötelező. Az első megkívánja, hogy az ember ragaszkodjék az igazsághoz... A második azt kívánja, hogy az ember ne bántson meg másokat... A harmadik azt kívánja, hogy uralkodjunk a szenvedélyeinken, mivel csak az képes megismerni önmagát, aki a szenvedélyein teljesen úrrá tud lenni." Életcélként a többi ember önzetlen szolgálatát jelölte meg. S ezt a szolgálatot nem azért kell vállalni, hogy másoknak jót tegyünk, hanem azért, mert ez a létezés törvénye.

 

Valószínűleg sokan nem tudják, hogy Gandhi verseket is írt. A következő vers a Young India-ban jelent meg 1918. október 11-én. 

 

Van egy titkos és misztikus erő, mindent áthat,

Érzem belül, bár a szemem abból mit se láthat.

Láthatatlan, érezhető, nincs rá bizonyíték,

Nem hasonlít ahhoz, amit észlelhet az érzék,

Isten ez a forma és erő...

Mert látom, hogy a halál közt megmarad az élet,

Hazugság közt az igazság, sötétben a fények,

Megértem, hogy Isten a lét, igazság és szeretet,

Legnagyobb jó, legmagasabb észlelő...

De nemcsak az észhez fordul, ha ugyan lehet,

És nem is a közönséges értelem királya,

Ő a szíven uralkodik, és azt átformálja.

A verset fordította: Szilágyi Márta Rohini