Govind Phalke, az indiai mozi úttörője

India nagyjai


Az indiai mozi úttörője Govind Phalke, akit az indiai film atyjának is neveznek. Karrierje alatt, 19 éven át, 95 filmet és 26 rövidfilmet készített. India első teljes hosszúságú filmjét Harishchandra királyról alkotta 1913-ban, még a némafilm korszakában. Phalke nagy vágya volt, hogy Krisnát és Rámát a mozivásznon adja át közönségének. Brahmin családból származott, egész életében vegetáriánus volt. Első hangosfilmje, egyben utolsó munkája is spirituális témát dolgozott fel: a Gangesz megjelenését.

Govind Phalke, közismert nevén Dadasaheb Phalke az indiai mozi úttörője 150 éve ezen a napon, 1870. április 30-án született a szent Nashik közelében, az indiai Maharashtra államban.

Dhundiraj Govind Phalke élete

Dhundiraj Govind Phalke hagyományos brahmin családban nőtt fel, ahol az erőszakmentes élet a kultúra része volt. Phalke is egész életében vegetáriánus maradt. Apja a szanszkrit nyelv tudósa volt, a család köztiszteletnek örvendett. Phalke Mumbai művészeti iskolájában kezdte tanulmányait, majd a Baroda Egyetemen folytatta: szobrászatot, rajzot, festészetet és fényképezést is tanult.

Eleinte színházi díszlettervezőként és fotósként dolgozott. Az ünnepelt, azóta világhírű Ravi Varma festő munkáinak litográfiai tömeggyártásán dolgozott. Ez is mély nyomot hagyott, Phalke-t nagymértékben befolyásolta Varma hindu istenekről készített festményeinek sorozata.

Govind Phalke idézet

Profi fotós karrierjét egy kisvárosban kezdte. Vállalkozása növekedett, ám egy tragédia keresztbetörte életét. Felesége és legkisebb gyermeke egy járvány idején meghalt, a megtört Govind Phalke Mumbaiba költözött. Egy új korszak kezdődött életében.

Govind Phalke találkozása a filmmel

A Lumière fivérek 1910-ben már hoztak mozit Indiába, Govind Phalke így írt első élményéről:

„Miközben a Krisztus élete című film lepergett a szemem előtt, mentálisan elképzeltem az Istenséget, Srí Krisnát, Srí Ramachandrát, földi megjelenési helyüket, Gokult és Ayodhytát. Egy furcsa varázslat hatása alá kerültem. Vettem egy újabb jegyet, és megint megnéztem a filmet. Ezúttal úgy éreztem, hogy a képzeletem formálódik a képernyőn. Valóban megtörténhet? Lehetnénk-e mi, India fiai is ilyen alkotók? Láthatunk valaha is indiai képeket a képernyőn? Az egész éjszaka ebben a mentális fájdalomban telt el.”

Govind Phalke elindítja az indiai filmipart

A meghatározó élmény arra késztette, hogy India ősi hagyományain alapuló filmet készítsen. 1912-ben Londonba ment, hogy megtanulja a szakmát Cecil Hepworth brit úttörő filmkészítőtől. Berendezéseket vásárolt, például egy Williamson kamerát, és hazatérve Bombayban kezdett forgatni. A költségekhez támogatást kért, ezzel kapcsolatban olvashatjuk:

„Senki sem hitte, hogy a mozgókép valóban lehetséges. Tehát Dadasaheb Phalke készített egy rövid trükk filmet a borsónövény fejlődéséről. Ültetett egy borsómagot, majd a csírázástól a növekedés különböző szakaszaiban fényképeket készített. Aztán mozifilmmé állította össze, és megmutatta a pénzügyi illetékeseknek. Meg is kapta a támogatást.”

Phalke India egyik nagy királyáról készítette néma filmjét, a Raja Harishchandrát. A téma a hindu szentírások egy részét alkotó Puránák történetein alapszik. Harishchandra király egy igazlelkű uralkodó története, amelyet hagyományosan India első játékfilmjének tekintenek. Ezzel elindította az indiai filmipart.

Sikeres évek

Govind Phalke nagy diadalt aratott az Égő Lanka c. filmjével is, mely egy Rámájana történetet dolgozott fel.

A Mahábhárata részeként, de önálló műként is olvasható a Sakuntala történet feldolgozása is a közönség újabb elismerését hozta számára.

Csodálatos filmjei között szerepelt a Sri Krisna janma, Krisna születéséről, megjelenéséről készült munkája. Legidősebb lánya, Mandakini volt India első gyermekszínésze: öt évesen a kis Krisnát jelenítette meg nagy sikerrel két filmben is. Mandakini később elmesélte, milyen ünneplést kapott miután Krisnát játszhatta apja filmjében.

A Krisna filmet az Indiában élő európaiak vagy a nem hinduk is nagyra értékelték. A film utolsó felirata:

„Talán ezt a szerény felajánlást elfogadja az Úr.”

Phalke 19 éven át 95 filmet és 26 rövidfilmet készített. Speciális effektusokat használt a csodák és a misztikus jelenetek bemutatásához. Karrierjét 1937-ben a Gangavataran-nal fejezte be, az egyetlen alkotásával, amely már hangosfilm lett. A Gangesz folyó lelki szférából való alászállását dolgozta fel. 67 évesen rendezte.

Összefoglalás

Phalke lenyűgöző személyiség volt: festő, nyomtató, metsző, fotós, drámatanár és filmes. Egy riportban elmondta, hogy a hindu témájú filmek készítését nemcsak vallásos gondolkodású közönsége inspirálta. Kihívást látott abban, hogy „csodákat hozzon” a filmvászonra. A mozit varázslatos játékként fogta fel, így tudta elbűvölni a nézőt.

Első filmjénél ő írta a forgatókönyvet, ő volt a rendező. A film óriási sikert aratott és fontos mérföldkő volt az indiai filmművészet történetében. Tehetséges film technikusként különféle speciális effektusokkal is kísérletezett. Több partner segítségével, 1917-ben létrehozta a Hindustan Film Company-t.

Életének utolsó éveit viszonylagos homályban töltötte. Phalke munkásságának elismeréseként az indiai kormány 1969-ben létrehozta a Dadasaheb Phalke-díjat, amelyet India elnöke évente ad ki az indiai mozi kimagasló alkotóinak.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*