A Chipko mozgalom faölelgető asszonyai

India nagyjai Tudatos táplálkozás

A Chipko mozgalom a fák kivágása és az ökológiai egyensúly fenntartása elleni indiai felkelésként ismert. A „chipko” mozgalom neve az „ölelés” szóból származik: a falusiak átölelték a fákat, testükkel védték őket, hogy megakadályozzák a kidöntésüket.

A Chipko az embertelen erdőirtás elleni népi mozgalommá vált. A szegény falusi nők Észak-India dombjain átölelték a fákat, hogy megakadályozzák az erdőirtást, mely a mindennapi életüket is fenyegette.

India ősi kultúrájának alapja az ahimsa, az erőszakmentesség. Ebbe beletartozik minden élőlény tisztelete és életének védelme. Ez egyaránt vonatkozik az állat- és növényvilágra is. Ezért az egyetlen helyes táplálkozás az állatmentes étkezés.


Ehhez adunk egy kis inspirációt a Hogyan legyünk vegetáriánusok? c. írásban.


Chipko mozgalom története

1973-ban Chipko mozgalom néven egy erőszakmentes megmozdulás indult. Célja a fák védelme és megóvása volt. Az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében fellépő falusiak a mai Uttarakhand állam egyik kis településén éltek.

A környezetvédelem mellett a mozgalom legfigyelemreméltóbb vonása a nők kollektív összefogása lett. Az erdők megőrzése érdekében összefogó asszonyok társadalmi jelentősége is megnőtt. Az ősi Indiában a környezet nem egy elszigetelt egység, amely az emberiségtől független. India szent fái a védikus Indiában külön védelmet kaptak.

A legendás szantálfa ma is spirituális, művészeti, tudományos és kozmetikai jelentőséggel bír.

Az eredeti Chipko mozgalom véres kezdete

Az eredeti Chipko mozgalom a 18. századra nyúlik vissza. A rajasthani Bishnoi közösség indította el. Ez a csoportosulás a környezetvédelem alapelveit kiemelten követi. Ide tartozik az állatok leölésének és a zöld fák kivágásának tilalma, valamint minden életforma védelme.

1730-ban Jodhpur akkori uralkodója, Maharaja Abhay Singh egy új erőd építéséhez elrendelte a khejri fafajták kivágását. Amrita Devi volt az első, aki visszautasította. Híres mondata:

Sar sāntey rūkh rahe a bhī kompon jān.

„Ha egy fát megmentünk, akár az életünk árán is, akkor megéri.”

Amrita Devi

Ezzel Amrita Devi és három fiatal lány megölelte a fákat, hogy megóvja őket.

A Khejarli-i mészárlás festménye egy helyi templom belsejében a Chipko mozgalom fekete napja
A Khejarli-i mészárlás festménye egy helyi templom belsejében

A hírek tűzvészként terjedtek, és erőteljes tiltakozást váltottak ki a helyi Bishnoi közösségből. Közel 363 Bishnoi férfi és nő, fiatal és idős, feküdt le a fákkal szemben, hogy megakadályozzák a fejszéseket, akik közéjük csaptak. Az emberek életüket adták, miközben próbálták meghiúsítani a fák kivágását.

Ez a mély ökológiai tudatosság – ha későn is – nem maradt eredmény nélkül. Amikor a Maharaja értesült az áldozatról, azonnal bocsánatot kért a tisztviselői által elkövetett bűnért. Kiadott egy királyi rendeletet, amely tiltotta a zöld fák vágását és az állatok vadászatát a Bishnoi falvakban és környékén.

A Chipko mozgalom egyik élharcosa

Sunderlal Bahuguna környezetvédő, a Chipko mozgalom egyik kiemelkedő vezetőjeként ismert. Gandhi erőszakmentes felfogásának híve volt, az ő hatására járta végig a himalájai erdőket és dombokat. Több mint 4700 kilométert tett meg gyalog, és megfigyelte a mega fejlesztési projektek által okozott károkat a Himalája törékeny ökoszisztémáján. Látta a falvak társadalmi életének ezt követő leromlását.

A Chipko mozgalomban való részvételt elsősorban felesége kezdeményezte, és ő követte. Őket tartják India korai környezetvédőinek. A gandhi-aktivista, Sunderlal Bahuguna megfelelő irányt adott a mozgalomnak. A Szatyagraha, az erőszakmentesség módszereit követte. Sikere azt jelentette, hogy a világ felfigyelt az erőszakmentes megmozdulásra.

Sunderlal Bahuguna többször éhségsztrájkot folytatott a Bhagirathi folyó partján. 1995-ben pl. 45 napos böjtöt tartott, míg végül PV Narasimha Rao, akkori miniszterelnök biztosította a gát ökológiai hatásait vizsgáló bizottság kinevezését. Sunderlal Bahuguna a himalájai nép szenvedélyes védelmezője volt. Az ökotudatos mértékletességért, valamint a hegyi emberek, különösen a dolgozó nők sorsának jobbá tételéért dolgozott. Küzdött India folyóinak védelméért is.

India második legmagasabb polgári kitüntetésével és az Alternatív Nobel-békedíjjal tüntették ki hatalmas munkájáért. A Chipko Mozgalom és a Tehri-gát elleni megmozdulás irányításáért, valamint a nagy gátak, a bányászat és az erdőirtás ellen országszerte végzett erőfeszítéseiért. Bahuguna 70 napig böjtölt, míg Indira Gandhi miniszterelnök teljesítette kérését, leállította a fák kivágását a Magas-Himalájában.

„Mi, a Himalájánál, a túlélés válsága előtt állunk a fejlődés jegyében végzett öngyilkossági tevékenységek miatt. A szörnyű Tehri-gát volt ennek egyik szimbóluma … Új és hosszú távú politikára van szükség. Védem a haldokló Himaláját. Nem akarom, hogy a világ legszentebb folyójának, a Gangesznek a halálát rövid távú gazdasági haszonszerzés okozza.”

Sunderlal Bahuguna

„Kincseim a csúfolódás, az elhanyagolás, az elszigetelés és a sértés díjai, amelyekre minden társadalmi aktivista büszke.”

A Chipko mozgalom elsősorban a nők harca volt

Bár a Chipko mozgalomnak sok férfi vezetője is akadt, a nők alkották a gerincét. Őket érintette leginkább a féktelen erdőirtás. Otthonaikat a száraz ágak látták el tűzifával. Tudták, az erdőirtás az ivóvízhez és öntözéshez szükséges víz hiányához vezet. Az évek során a Chipko mozgalom által elért erdősítési munkák többsége az ő érdemük.

Az egyik legkiemelkedőbb asszony, Gaura Devi nevét ma is tisztelettel emlegetik. A fegyveres fakitermelők bántalmazása ellenére társnőivel együtt átölelve tartotta a fákat. Egész éjjel őrizték őket, és a következő napokban más falvak és falusiak is csatlakoztak az akcióhoz. A favágók kénytelenek voltak távozni. Az incidens után az Uttar Pradesh kormánya szakértői bizottságot hozott létre, és a faanyag-társaság visszavonta embereit.

Az erőszakmentes környezetvédelmi misszió sikerei

Chipko mozgalom első sikeres csatája 1973 elején zajlott. A Mandal falubeliek megakadályoztak egy Allahabad székhelyű sportruházati céget a profit centrikus fakitermelésben. A mozgalom gyorsan elterjedt a régióban, és végül megmentett 12.000 négyzetkilométernyi területet az erdőirtástól.

Chipko mozgalom asszonyai faölelgetés közben
Akcióban a Chipko mozgalom asszonyai

A következő fontos mérföldkő a fák védelmi mozgalmainak történetében Karnatakában zajlott. A figyelemre méltó népmozgalom megmentette az ősi, örökzöld erdőt. Természetbarát állampolgárok és természetvédők fogtak össze, amikor megtudták, hogy a javasolt vízerőmű az erdő egy részét tönkre tenné.

A több mint egy évtizedig folytatott kampány nagyon hatékony lett. Újságok, szemináriumok, a széleskörű, tudatosságra felhívó programok, a bírósági petíciók végül sikeresnek bizonyultak. 1986-ban a Silent Valley megmenekült, nemzeti parknak nyilvánították. Ma a Csendes-völgyi Nemzeti Park varázslatos tájegység képét mutatja.

Összefoglalás

Abban az időben, amikor a világ alig tudott valamit az erdőirtás ökológiai következményeiről, a Bishnoi közösség már tudta, mi a valódi érték. Életük árán is megvédték kedves fáikat. Ez volt India történelmében az első és a legélesebb környezetvédelmi mozgalom. Az 1970-es években ez az áldozat vált a híres Chipko mozgalom kiindulópontjává.

A Chipko mozgalom első sikere számos hasonló ellenállású csoportot indított el Indiában. Létrehozták azokat a törvényeket, amelyek az erdők ellenőrzését szabályozták, figyelembe véve az ott élő emberek életterét.

Post a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*