Leveles Zoltán írása

Bármennyire is felemelő az utazgatás, a megszokott helyek egy idő után már egyre kisebb kihívást jelentenek. Egész éjszakányi indiai vonatozgatás után leszállok, a akár lehunyt szemmel is elbotorkálok a peronok között. Emlékezetemben előjönnek a korábbi információk. Ha pl. Mumbai Central, akkor jobbra fordulva lesz a teázó, balra a tudakozó, egyenesen a taxiállomás. Mintha beleunna az ember, hogy egyfajta rutinból megy minden.

Ezért is esik jól, ha új helyeket keresek fel. Irány Észak-Gudzsarat. Egy éjszakányi zötykölődés után begördül a vonatom. Ez van kiírva: Bhudzs. Leszállok a vonatról és végre, az a rég érzett birizgáló kíváncsiság, hogy most aztán merre tovább. Mindezt a legkisebb feltűnést elkerülve kell palástolnom, mert ha megérzik rajtam az idegen szagot, máris megduplázódnak az árak.

Leveles Zoltán indiai fotója

- 40 Rúpia!

- Micsoda...?! Maximum 20! – vágom rá az autóriksás ajánlatára, mindezt úgy, hogy fogalmam sem volt, hogy hova megyek.

Megállapodtunk 30 rúpiában. Irány a belváros. Aztán ha valamilyen szálláshelyszerűt látok, fizetek és leszállok. Néhány nap budzs-i szemlélődés után, a magyarok és indiaiak őseinek közös gyökerei után kutatva, tovább utazok Bengália felé, Mayapurba, hiszen a rendem, a bengáli vaisnavizmus onnét származik.

A kicsiny falu megtelik ilyenkor, tavasszal, különösen a harmadik telihold idején százezreknek ad otthon: Csaitanya Mahaprabhu több mint 500 évvel ezelőtti eljövetelét ünneplik. Irány hát, Mayapur! S ahogy közeledek, mint a szárazföldön tehetetlenül csapdosó hal, amikor újra vizet érez, s még egy pillanatig hitetlenkedve megmerevedik, s aztán megújult életerővel keveredik el a víz világában, úgy erősödik bennem egyre jobban az élmény. Ó, hát itt minden zeg-zugot ismerek, mégis az újdonság erejével hat rám ahogyan újra a szent hely vizében lubickolhatok. Minek nekem új helyeket felkeresnem, amikor a világ legelragadóbb helyén lehetek? Végiggyalogolhatok itt naponta akárhányszor is, a lelki világban a rutin ismeretlen fogalom.

A lelki gyakorlat rutinból nem megy. A rutin az, amikor valamit megszokásból végzünk, amikor már nem kell figyelni a sorrendre, minden magától megy. Egy dolog nem jár a rutinnal: a megvalósítás és az íz. Azt könnycseppért adják.

Joomla SEF URLs by Artio