Hamvas Béla kétségkívül a XX. század meghatározó filozófiai egyénisége magyar olvasóközönség számára. A Védikus irodalom egy-egy műve gyakran keze ügyébe került. Önmagában misztikum, hogy azokban a viharos évtizedekben, kertész vagy éppen raktáros álruhába bújva ilyen komplex életművet hagyott maga mögött. Hamvas ékes példa arra, hogy a testet lehet korlátozni szabadságában, de a szabad szellemet, a szabad gondolkodást sohasem.

Hamvas Béla idézet a védikus irodalomról

Tipp: Ismerd meg a Védikus irodalom alapjait előadásainkon a Bharatában>> Asrami programok


 

Élete bizonyíték arra, hogy a szabad gondolkodás nem függ a környezettől. Elek Mohini ebben a cikkben Hamvas Béla és a védák kapcsolatát járja körbe.

"A Védákat sokan olvasták, de kevesen értették. Nehéz megérteni és elmagyarázni. Pedig alapigazság, hogy egy Véda van, ahogy egy a Lét és egy az Isten." Hamvas Béla

Milyen volt Hamvas Béla?


Hamvas Béla a vésikus irodalom ismerőjeAmikor Dúl Antal (Hamvas életmű kiváló ismerője és közvetítője) először találkozott Hamvas Bélával nem ismerte fel rögtön benne a mestert, csak mikor kék szemébe nézve a mélységet meglátta, akkor jött rá, hogy az egyik legnagyobb gondolkodó egy átlagember maszkja mögé bújva. Hamvas türelmesen, érdeklődve hallgatta a fiatal Dúl Antalt, aki hol mesélt, hol kérdezett.

Amikor a válaszadásra került sor azzal kapcsolatban, hogy, hogy lehet a világ káprázat úgy, hogy mi észre sem vesszük, Hamvas ezt válaszolta: Istent könnyű felismerni de, hogy mi ez a szamszára (születés és halál körforgása), azt nehéz.


Hamvas Béla, Védikus irodalom, szamszára


Hamvas Béláról, munkásságáról sok mindent lehet tudni. Filozófiai és intellektuális képességei sem ismeretlenek a kor embere számára. Keresőként és tanítóként minden ősi kultúra legmélyére leásott és híres művében a Scientia Sacrában fűzte fel azokat egy közös fonálra. Minden tradíció tartalmazza a valóság egy szeletét és mesterien találta meg a közös eredetét a világ nagy tradícióinak.

A Védikus irodalmat így jellemezte:

"Nem filozófia, nem vallás, nem mítosz és nem költészet. A Véda maga az éberség, ami fölébreszt abból az álomból, ami ideköt az anyagi létbe, megmutatja a dolgok valódi értelmét. Amit a Védák leírnak az egy metafizikai tudás, ami az emberiség létének szellemi bázisa."

A Védikus irodalom tanulmányozása által felébred a létről való tudás, ami az emberiség zsigereiben van. Ez olyan alaptudás, amit az ember nemhogy tud, hanem nem tud nem tudni. 

 

Hamvas Béla a Védákat egyetlen könyvként magával vinné, ha egy lakatlan szigetre kerülne.

 

Mik a Védák?


A Védikus irodalom alatt szűk értelemben a Védák négy művét értik (Rg, Yajur, Száma, Atharva), ezek isteni kinyilatkoztatások a hagyomány szerint, melyek a Legfelsőbbtől szálltak alá. Védikus irodalomnak a hinduizmus eszmerendszerét összefoglaló, elméleti, gyakorlati és transzcendentális tudást tartalmazó írások összességét nevezzük. Ezek szent és megvilágosodott emberek transzcendentális tapasztalatainak lejegyzései.

Célja, hogy információval szolgáljon minden anyagi és anyagon túli dologról. A vallási hagyomány szerint a Védák kívánságteljesítő fák, melyek mind anyagi mind lelki szinten segítik az egyént ahhoz, hogy a végső transzcendentális tudást megvalósíthassa.


Hamvas Béla és Guénon


A Védikus irodalom és Hamvas Béla kapcsolatánál fontos megemlíteni egy közvetítőt, René Guénont, akit könyveiben szívesen idéz, és akinek gondolatai nyomán ő maga is elindult a Védák tanulmányozásának útján. Guénon, a Védákról így ír:

"A Véda a világ minden dolga felül való tudás. Vallásos és filozófiai tudás, ami torzítás nélkül maradt fent. A dolgok eredeti értelmének tudása."


A védákat magával vinné


Hamvas miután részletesen tanulmányozta a Védákat tömören így fogalmazott:

"Ha a világpusztulásból egyetlen könyvet lehetne megmenteni, ez a könyv csakis a Véda lehetne."

Hamvas Béla szerint azt a tudást, ami az emberiség ősállapotába nyúlik vissza, azt a Védák őrizték meg leginkább. Védikus irodalom által válik érthetővé mindaz, akik vagyunk, ahonnan jöttünk, és amerre haladunk.

Írta: Elek Mohini

Felhasznált irodalom:

Hamvas Béla: Scientia Sacra

Az ősök nagy csarnoka I.

Joomla SEF URLs by Artio