Ralph Waldo Emerson (1803 - 1882) amerikai költő, esszéista, filozófus. Már életében ő lett a legszélesebb körben ismert irodalmár Amerikában. „Összegyűjtött esszék” című munkáját sokszor minden idők 100 legnagyobb könyvei között emlegetik. Írói munkássága mellett híres előadó is volt. Emersont nagy szónokként tisztelték. Lelkesedése magával ragadta közönségét.

Ralph Waldo Emerson


Emerson az amerikai kultúra egyik legbefolyásosabb, legeredetibb gondolkodója is. A Védák és az Upanisadok bölcsességét már akkor tanulmányozta, amikor honfitársai közül sokan még a rabszolgatartásért szálltak síkra. Ő természetesen mélységesen ellenezte ezt az embertelenséget. Írásaiban többször is felhívta a figyelmet a karma törvényére. „Mindig fizetned kell!” – kiáltotta.

 

„Előbb vagy utóbb meg kell fizetned a teljes tartozást! Személyek és események egy ideig közted és a jog közé állhatnak, de ez csak halasztást jelent. A végén meg kell fizetned adósságaidat.”

 

Ralph Waldo Emerson élete

Ralph Waldo Emerson egy konzervatív unitárius lelkész fiaként született, de korán elvesztette édesapját. Egy kissé hóbortos nagynénje volt rá nagy hatással, ő segítette.


1817-ben belépett a Harvard College-be, ahol találkozott „hindu misszionáriusok”-kal. Érdeklődése azonnal a Védák tanítása felé fordult.


18 évesen már befejezte a Harvard Egyetemet. Apja nyomdokain haladva ő is a lelkipásztori hivatást választotta. Nézetkülönbsége támadt a hivatalos állásponttal, így 1831-ben már le is mondott tisztségéről. A kortárs beszámolók szerint Emerson egy csendes, alázatos és szerény úriember volt.


Kétszer nősült, első felesége fiatalon meghalt. Gyermekei közül első fia halála nagyon megviselte, ez írásaiban is nyomot hagyott. 1847-ben Emerson Angliába utazott. Azonnal felmérte a kor szociális problematikáját. Különösen a felső és az alsóbb osztályok közötti szakadékot, melyet az iparosodás okozott. Amikor kilenc hónappal később visszatért a Concordba, már mást jelentett neki az angol kultúra.

A reinkarnáció és a misztika útján

1832-ben Emerson Európába utazott, ahol találkozott Thomas Carlyle, Samuel Taylor Coleridge és William Wordsworth írókkal. A hasonló gondolkodásmód összehozta ezt a kitűnő csoportot. Nem a korstílus, inkább a filozófiai beállítottság. A lélekvándorlás természetes alapját képezte világszemléletüknek, akik teljes meggyőződéssel vallották a reinkarnációt.


1835-ben vásárolt egy házat Concordban. Baráti köréhez tartozott Nathaniel Hawthorne A skarlát betű már akkor is elismert írója. Emerson hosszú ideig szoros kapcsolatot ápolt a másik híres amerikai íróval, Henry David Thoreau-val. Thoreaut is rendkívül vonzotta a keleti kultúra.

Emerson és az amerikai transzcendentalisták


1836-ban Emerson és egy maroknyi kalandvágyó amerikai gondolkodó létrehozta a transzcendentalizmus néven ismertté vált filozófiai és irodalmi mozgalmat. Legalább három név fémjelzi: a filozófus Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau, a remete és Walt Whitman, a misztikus.


Ennek az írói körnek közös meggyőződése volt, hogy tudatilag minden egyén képes túllépni a fizikai világon. Számukra az érzékek mélyebb, lelki élményre hivatottak. Ebben az iskolában Isten nem távoli és ismeretlen. A hívők arra törekedtek, hogy bensőséges kapcsolatot alakítsanak ki Istennel és a természettel egyaránt.

Ralph Waldo Emerson a Védák csodálója


Ralph Waldo Emersonra nagy hatással voltak a Védák. Naplójából tudjuk, hogy jól ismerte a Bhagavad-gítát, a Mahábháratát és a Rámájanát is.


„India nagy könyveiben egy birodalom szól hozzánk. Semmi kicsiség vagy érdemtelen dolog nincs benne. Sőt, nagy lelki békét sugárzó, mindig egyenlően áradó intelligencia beszél hozzánk, melyet egy más kor és éghajlat fejlesztett ki, és amely választ ad a minket foglalkoztató kérdésekre.”

 

emerson12 cr

Jól ismerte a karma törvényét. Bűn és büntetés egy szárból nő ki – írta egyik esszéjében. Gyönyörűen kifejtette: A következmény, a gyümölcs, még nem látszik. A gondtalannak tűnő élet, a virág eltakarja. Ok és okozat, eszközök és célok, magvakból kifejlődő gyümölcsök nem választhatók el egymástól. Az okból már virágzik a következmény.


„Nem tudsz olyat gyűjteni, amit nem vetettél... Bármit kövessen is el az ember, a megfelelő testben megkapja majd az ahhoz hasonló viszonzást.”


Ralph Waldo Emerson halála után nem sokkal Indiában a Brahmo Samaj vezetője kijelentette:

„A brahmanizmus nem egy külső dolog, inkább egy belső létállapot. Ebben az értelemben Emerson kiváló brahmana volt. Úgy ragyog India egén, mint nyugodt esti csillag.”

Ralph Waldo Emerson a legtöbbet idézett szerző az utókor számára


Ralph Waldo Emerson volt az egyik legjelentősebb vezetője az amerikai reneszánsznak, amely a 19. század közepén virágzott. Ő a legtöbbet idézett szerző a 20. századi sajtóban. Az egyik kritikus szerint továbbra is ő az, akire a legtöbbször hivatkoznak az amerikai irodalomban. Műveit több tucat nyelvre lefordították.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Joomla SEF URLs by Artio