fbpx Carl Jung idézetek Indiáról - Bharata Kultúrtér

Carl Jung idézetek Indiáról

Hírességek Indiáról

Jung rajongói számára nem ismeretlen Carl Jung indiai útja. Összeválogattunk spirituális Jung idézeteket, melyekkel Indiát dicsőíti. Érdemes bennük elmélyedni. Döbbenetes dolgokra jöhetsz rá. Kezdhetjük?

“Lehet, hogy az igazi élet India, és a fehér ember az akadályok őrültekházában él.”

Jung


Az indiai brit kormány meghívta Carl Jungot, hogy vegyen részt a Kalkuttai Egyetem huszonötödik évfordulójához kapcsolódó ünnepségeken. Jung az 1938-39-es három hónapos indiai látogatása során számtalan helyet felkeresett.

„Addigra nagyon sokat olvastam az indiai filozófiáról és a vallástörténetről, és mélyen megérintett a keleti bölcsesség értéke.”

Jung: Emlékek, álmok és elmélkedések

Carl Gustav Jung pszichiáter, pszichológus, az analitikus pszichológia megteremtője. Tanulmányozta a keleti filozófiai rendszereket. Megtanult mandalát rajzolni, bollingeni háza is ennek alapján készült.

1922-ben Jung megvásárolta azt a földet, amely a svájci Bollingen faluban a kolostorhoz tartozott. A kör alakú, kétszintes torony felső emelete „az idős korban elért tudatosság kiterjesztését” jelképezte.

Carl Jung: Emlékek, álmok és elmélkedések

Carl Jung Emlékek, álmok és elmélkedések c. művéből összegyűjtöttünk néhány Indiával kapcsolatos bejegyzést.

„India álomként hatott rám, mert önmagam, a magam egyedisége után kutattam.”

„India adta nekem az első közvetlen tapasztalatomat egy idegen, erősen differenciált kultúráról.”

„India nem ment el mellettem nyom nélkül; nyomokat hagyott, amelyek az egyik végtelenből a másik végtelenbe vezetnek.”

Carl Jung tévedése és helyes ráérzése

Carl Jung tévedése abban állt, hogy saját maga akarta megérteni azt a szerteágazó filozófiai rendszert, mely India sajátja. Bevallotta: „szorgalmasan elkerültem az összes úgynevezett ’szent embert’. Azért tettem, mert be kellett érnem a saját igazságommal, nem kellett elfogadnom másoktól azt, amit egyedül nem tudtam elérni.”

Ennek hatására Jung tévesen általánosította az indiai ember valódi életcélját. Csak a személytelen filozófia egyik ágával találkozott, így általánosságban azt gondolta, hogy a végső életcél „az üresség állapot”.

Carl Jung idézete Indiáról az indiai útja inspirációjában

Nem tudta, hogy a kettősségektől, mint az öröm vagy fájdalom való megszabadulás nem érzéketlenséget okoz. A közömbösség csupán azt jelenti, hogy az ellentétes érzéspárok nem befolyásolják az egyént. Aki tisztában van lelki mivoltával, minden körülmény között kitart magasztosabb élethivatása mellett, a valódi önmegvalósítás útján. Ez a Védák tanítása.

Így aztán érthető a következő bejegyzése, mely a helyes ráérzéssel jó irányba terelte. Felismerte a lelki örökkévalóság fogalmát, az élet folytonosságát:

„Számomra a lét legfelsőbb jelentése csak abban állhat, hogy van, nem pedig abban, hogy nincs vagy már nincs.”

„A valódi felszabadulás csak akkor válik lehetővé számomra, amikor megtettem mindazt, amire képes voltam, amikor teljesen odaadtam magam egy dolognak, és a lehető legnagyobb mértékben részt vettem benne.”

Ezután csak azt kell megtalálni, mi az az „egy dolog”, aminek jó, ha az ember átadja magát.

India után változott-e Carl Jung, a pszichológus?

Jung önmagáról szóló pszichológusi megértése eleinte csak intellektuális álláspontból táplálkozott. Elismerte, hogy pszichológiájának szakterülete nem képes megérteni az atman, „én” keleti felfogását.

Az óind filozófia atman-lélek megértése pedig más. A teljes tudás-örök létezés-boldogság (sat-csit ánanda) hármas egységén keresztül történő megtapasztalás.

Jung egy új tudomány, az álomlélektan, megalapozója volt, ezzel új utat nyitott az örök önismereti törekvésekben. Akkor érkezett Indiába, amikor a nyugati ember haldokolt a hitetlenség és a cinizmus alattomos mocsarában. Jung meg akarta érteni az „én” természetét, az önmaguk megismerésének módszerét. India hatása mélyen befolyásolta.

Carl Jung esszéiből, cikkeiből

Jung például 1936-os Prabuddha Bharata cikkében azt állítja, hogy a nyugatiak nem alkalmasak a jóga gyakorlására. A keleti meditáció pszichológiája című 1943-as esszéje már más jellegű. Újra és újra hangsúlyozta azokat az affinitásokat, amelyek összekapcsolják a nyugati szellemi törekvéseket Indiával. Az európainak − írta Jung – törekednie kell a jóga megértésére amennyire csak a nyugati elmének lehetséges.

1939-ben Amit India megtaníthat nekünk című cikkében Jung dicsérte India egységesítő vallását, mely a teljes embert nézte.

1944-ben Jung esszét írt bevezetésként Heinrich Zimmer Ramana Maharshi tanításainak német fordításához. Többek között ezt olvashatjuk:

„A keleti vallásgyakorlás célja megegyezik a nyugati miszticizmuséval. A súlypont elmozdulása az egóról az énre, az emberről az Istenre”.

„Nehogy a nyugati civilizáció újszerűségei és annak materializmusa között feledésbe merüljenek a lélek követelései.”

Nem sokkal halála előtt Jung megjelent a BBC Szemtől szemben című televíziós sorozatában. Arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, Jung nagy intenzitással válaszolt:

„Tudom. Nem kell hinnem. Tudom.”

Post a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*