Bertrand Russell, „az indiai szabadság egész életen át tartó barátja”

Hírességek Indiáról


Bertrand Russell 1944-ben úgy jellemezte magát, mint aki „az indiai szabadság egész életen át tartó barátja”. Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Nobel-díjas közéleti személyiség volt. Békeharcosként élesen bírálta a brit politikát is. Élete majdnem egy évszázadot ölelt fel, és fontos szerepet játszott a huszadik századi történelemben.

Bertrand Russell arisztokrata család tagjaként nőtt fel, ő lett Kingston III. grófja. Tizenegy évesen kiderült róla, hogy számtanzseni. Többször is megnősült, de önmagát magányos emberként jellemezte. Számtalan cikket és 63 könyvet irt, ezekben megtalálhatók a matematika, a logika, a filozófiatörténet, a társadalmi, vallási és művelődési élet nagy kérdéseire adott válaszai. Bertrand Russell 50 éve, 1970. február 2-án halt meg.

Bertrand Russell, az India Liga elnöke

Bertrand Russell 1932-9 között egy brit székhelyű szervezet, az India Liga elnöke volt. Ez az egyesület arra törekedett, hogy tudatosítsa a brit lakosság körében a brit gyarmati uralom igazságtalanságát, és mozgósítsa őket a tiltakozásra. A cél India függetlenné válása volt. Annak ellenére, hogy a Liga elsősorban Indiára összpontosított, India szabadságharcát egy nagyobb imperializmus és kapitalizmus elleni küzdelem részeként látta. Működése hozzájárult ahhoz a törekvéshez, amely elhozta India függetlenségét.

Gandhi 1932 elején történő bebörtönzése után készült az India Liga által felhatalmazott küldöttség jelentése. A kiadvány a politikai elnyomás, a kínzás és az éhezés sokkoló részleteit tartalmazza. Megjelenése után brit Indiában be is tiltották. A könyv bevezetését India állapota cím alatt Russell írta. Ízekre szedte azt az állítást, miszerint Indiában nem volt zsarnokság. Feltette a kérdést: vajon jónak tartják-e azt a kormányzati rendszert, amely szinte az összes kiváló embert börtönbe vetette, miközben jó karriert kínált a gyáváknak és informátoroknak.

Nem csak a Nagy-Britanniában élő indiaiak csatlakoztak a Ligához, a tagok túlnyomó többsége magas rangú brit politikai és tudományos személyiség volt. Russell mellett például a londoni közgazdasági egyetem professzora, vagy báró Reginald Sorensen képviselő.
Hangsúlyozták azt az elvet, hogy az indiaiak ugyan gyűlölik a brit imperializmust, de a brit embereket nem. Következésképpen számos angol férfi, nő és politikai csoport támogatta őket.

Bertrand Russell így írt Gandhiról

Russell elismerte Gandhi stratégiájának hatékonyságát: „A britekkel szembeni erőszakmentes ellenállása révén Gandhi diadalt aratott.”

 A Gandhi Só-menetelését ábrázoló  alkotás Prasad Roy Choudhury szobra Delhiben található.
Gandhi só-menetelését ábrázoló alkotás.
Prasad Roy Choudhury szobra Delhiben található.

„Mahátma Gandhi vitathatatlanul nagyszerű ember volt, mind személyes erő, mind politikai szempontból. Gandhi karrierje során elért sikerei a mély vallásos meggyőződés és az ésszerű politikai betekintés kombinációjától függtek. Megmozdíthatatlan volt, amikor megbizonyosodott arról, hogy a sok erkölcsi alapelve egyike érintett. Rugalmas volt, amikor tárgyalásokat folytatott alapelveinek keretein belül.”

Russell így írta le a híres a só-menetelést, amikor Gandhit és követőit angol rendőrök bántalmazták:

„A huszonöt emberből álló csoportok előrehaladtak, leültek és vártak. A feldühödött rendőrség rájuk zúdult, fejbe verte őket, a hasba vagy a herékbe rúgtak. Néhányat a földön húztak, és az árokba dobtak. Egy órán keresztül folyt ez, majd a hordágycipelők eltávolították a vérző testeket. Törött koponyákkal és egyéb súlyos sérülésekkel több mint háromszáz áldozat került kórházba, ketten meghaltak. Többeket letartóztattak. (…)
Azok az angolok, akik nem ismerik Indiát, és akiknek nincs közvetlen pénzügyi érdekük a brit törvények fenntartására, úgy érezték, tenni kell valamit az ilyen atrocitások megszüntetésére.”

„…ha a brit uralmat csak ilyen módszerekkel lehet megőrizni, akkor nem érdemes megőrizni. Az ilyen tett minden tisztességes angol embert elviselhetetlen, szégyenteljes érzéssel töltött el, sokkal nagyobb mértékben, mint amit éreztek volna, ha az indiai ellenállás katonai jellegű lett volna.”

Ezért kapott Bertrand Russell Nobel-díjat

Bertrand Russell „a humanitárius eszmék és a gondolati szabadság védelmezőjeként” 1950-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Sokrétű munkásságának, valamint áldozatos és jelentős írásainak megbecsülése volt ez.

Russell 1918-ban háborúellenes kampánya miatt hat hónapot börtönben töltött, ahol megírta Bevezetés a matematikai filozófiába című könyvét. Ez a magatartás volt az egyik oka a Svéd Akadémia elismerésének.

Bertrand Russell élete – néhány érdekes tény

1910-ben Cambridge-ben tanult, majd ott lett tanár. Ifjúkorában rajongott Percy Bysshe Shelley műveiért, aki nem csupán költészete, hanem vegán életmódja miatt is híres lett . Russell ezt írta:

„Minden szabadidőmet azzal töltöttem, hogy olvastam, és szívből tanultam. Arra gondoltam, milyen csodálatos lett volna megismerni Shelleyt.”

1901 februárjában, 29 évesen Russell átélt egy misztikus élményt:

„Úgy éreztem, feltöltenek a szépség iránti misztikus érzelmek… és szinte ugyanolyan mélységesen, mint Buddha, arra vágytam, hogy találjak valami filozófiát, mely az életet elviselhetővé teszi − emlékeztetett rá később. − Ezen öt perc végén teljesen más ember lettem.”

1920-ban találkozott Leninnel, és egy órás beszélgetést folytatott vele. Életrajzában megemlíti, hogy Leninben egy „piszkos kegyetlenséget” érzett.
1939-ben, a fasizmus terjedésekor ideiglenesen megváltoztatta pacifista álláspontját.

Néhány évig a Kalkutta Egyetem tanított, ez idő alatt szorosan együttműködött Rabindranath Tagoreval. Amikor a legendás tanárt és filozófust, Sarvepalli Radhakrishnant 1962-ben kinevezték India elnökévé, Bertrand Russell lelkesen üdvözölte a hírt:

„Megtiszteltetés a filozófia számára, hogy dr. Radhakrishnan India elnöke lett, én filozófusként, külön élvezem ezt. Platón arra törekedett, hogy a filozófusok királyokká váljanak. Tisztelgés Indiának, hogy egy kiváló filozófust tett elnökévé.”

Utolsó éveiben aktívan részt vett egy nemzetközi törvényszék megalapításában, amely az amerikaiak Vietnámban elkövetett háborús bűneit vizsgálta. 89 évesen tömeges ülősztrájkot szervezett az atomleszerelésért.

Bertrand Russell idézetek

„A hazafiak mindig arról beszélnek, hogy meghalnának a hazájukért, és sosem arról, hogy ölnének is érte.”

„Nem szeretem a kommunizmust, mert nem demokratikus, a kapitalizmust pedig azért, mert elősegíti a kizsákmányolást.”

„A legjobb élet az, amelyben a kreatív impulzusok a legnagyobb, a birtokló impulzusok pedig a legkisebb szerepet játsszák.”

„Az emberiség annyira egy családdá vált, hogy csak akkor alapozhatjuk meg saját jólétünket, ha mindenki másét is biztosítjuk. Ha ön boldog akar lenni, akkor önzetlenné kell válnia, hogy mások is boldogok lehessenek.”

„Az igazság egy ragyogó istennő, mindig fátyolos, mindig távoli, soha nem lehet teljesen megközelíthető, de méltó minden odaadásra, amelyre az emberi szellem képes.”

„A jó életet a szeretet inspirálja, és a tudás vezeti.”

„Három egyszerű, de rendkívül erős szenvedély irányította az életem: a szeretet iránti vágy, a tudáskeresés és az emberiség szenvedésének elviselhetetlen szánalma.”

„Az életben a legnehezebb megtanulni, hogy melyik hídon kell átkelni, és melyiket felégetni.”

„Az élet legértékesebb dolgait nem pénzben mérik. Az igazán fontos dolgok nem a házak és földek, részvények és kötvények, autók és tisztségek, hanem a barátságok, a bizalom, magabiztosság, empátia, irgalom, szeretet és hit.”

„A tudománynak nem célja megváltoztathatatlan igazságok és örök dogmák megállapítása; célja az igazság egymás utáni megközelítése, anélkül, hogy azt állítanák, hogy bármely szakaszban elérték a végleges és teljes pontosságot.”

Bertrand Russel idézet

Russell, a humoros filozófus

„Miért ismételjük meg elődeink hibáit, amikor annyi új hibát kell még ejtenünk?”
„Soha ne kövesd el ugyanazt a butaságot kétszer, hiszen elég nagy a választék!”

„Az emberek tudatlannak születnek, nem ostobának; ostobává az oktatás teszi őket.”

„Az a baj a világgal, hogy a buták szörnyen magabiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.”

„A közelgő idegösszeomlás egyik tünete az a hiedelem, hogy az ember munkája rendkívül fontos.”

Összefoglalás

Bertrand Russell élete végigkíséri a 20. század első felének történelmét. Kiemelkedő személyiség volt, nemcsak az analitikus filozófia egyik alapítójaként betöltött szerepe miatt, hanem humanistaként és békeaktivistaként is.

Önéletrajzának végén Russell arra a következtetésre jutott, hogy fiatalságától kezdve élete két tényezőn alapult: „Egyrészt azt akartam kideríteni, vajon van-e valami megismerhető; másrészt hogy minden lehetségest megtegyek egy boldogabb világ megteremtése érdekében.”

Bertrand Russel évekig a londoni India Liga egyik elnökeként dolgozott. A Liga célja elsősorban a brit propaganda elleni küzdelem, és az indiai gyarmatosítás következményeiről szóló tájékoztatás volt. Az India Liga egyik legnagyobb eredményének az 1932-es indiai tényfeltáró misszió tekinthető.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*