Baktay Ervin több területen is kiváló munkát végzett. Egy személyben író, orientalista, festőművész és egyetemi tanár is volt. Kelet-kutatóként nem csak tudós volt, hanem olyan ember, aki felismerte a Védák dicsőségét. Könyvei között a Bhagavad-gítá az „örök útitársak” között foglalt helyet. 1957-ben az indiai kormány meghívta Delhibe, a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett kongresszusra. Méltó elismerés volt, hiszen a 17 nem buddhista személy közül ő volt az egyik. Halálának 55. évfordulóján rá emlékezünk.

Baktay Ervin élete

„A hindu bölcselet meg tudja adni azt, amit a Nyugat szerteágazó, egymástól eltérő irányba mutató bölcseleti rendszerei nem nyújthatnak: a megnyugvást, a célhoz találást, önmagunk és a világ megismerését." - Baktay

Baktay Ervin nagy orientalista tudósaink, Vámbéri Ármin és Kőrösi Csoma Sándor méltó utóda. Munkássága egyedülálló India kultúrájának hazai megismertetésében. Teret, utcát neveztek el róla, egyesületek vették fel nevét, szülővárosában működik a Baktay Ervin Gimnázium.

Többször is járt Indiában, családi kapcsolatok is fűzték oda, hiszen sógora nem kisebb ember volt, mint Szimla rádzsájának a fia. Unokahúga, a fiatalon meghalt Amrita Sel-Gil pedig India egyik leghíresebb modern festője.

Baktay Ervin India vonzásában

Baktay Ervin

Baktay Ervin 8-9 éves gyermekként olvasta Vámbéry Ármin „indus” történeteket tartalmazó könyvét, ez volt első indiai élménye. Később kezébe került Kalidász Sakuntala című híres alkotása, ami meghatározóvá vált számára:

„A mű maradandó hatást tett reám, s a hindu világkép eszméire ösztönösen felelt a magam kibontakozó életsejtése. Ez a hatás később tudatossá vált bennem és nagy szerepe volt abban is, hogy kifejezetten a keleti szellem tanulmányozása, elsősorban a hindu gondolatvilág felé forduljak egész érdeklődésemmel.”

Bár Münchenben tanult festőművészetet, de Kelet vonzása továbbra is ott maradt. Így írt erről:

„a keleti tanokkal való foglalkozás csak műkedvelő időtöltés szerepét játszotta üres óráimban. Ekkor újabb, közvetlenebb kapcsolat jött létre köztem, és India közt, rokoni és baráti kapcsolat, olyan emberrel, aki India szülötte és India bölcsességének felkészült ismerője volt.”

Baktay Ervin indiai évei

Baktay Ervin, Indiát nemcsak keresztül-kasul bejárta, hanem értő módon szemlélte és feldolgozta a látottakat. A nyugati orientalisták többnyire egy felsőbbrendű nézőpontból közelítették meg az indiai kultúrát, a vallásosságot, a művészeteket. Baktay pedig olvasmányos és egyben tudományos szempontból is értékes könyvekben számolt be élményeiről.

Baktay Ervin indiai évei

Az Indiai éveim című, méltán népszerűvé vált Baktay mű 1934-ben jelent meg.

Nagy találkozások India kiválóságaival

Baktay két könyvet is írt Rabindranath Tagore kapcsán, melyről hindu rokona beszámolt a költőnek. Tagore szívélyes üdvözletét küldte Baktaynak.

A függetlenségre törekvő India nemzeti törekvéseit Baktay mély együttérzéssel figyelte. Felismerte Gandhi emberi nagyságát, 1925. február 8-án levelet is írt neki. Egy hónap múlva Gandhi megjelentette a Young India című folyóiratában. Baktay első indiai útja alkalmával találkoztak is.

Baktay szerepe '56-ban

Baktaynak jelentős szerep jutott 1956-ban. A magyar reformkörök javaslatainak tervezetét ő juttatta el az indiai követségről Bécsbe, így jutottak el a magyar reformtervek Dzsavaharlal Nehru kormányfőhöz Indiába. 

Baktay Ervin 56 forradalom

Baktay később személyesen is találkozott Nehruval.

Baktay Ervin könyvei

Baktay Ervin több mint 20 kötetben mutatta be India irodalmát és művészetét, így méltán sorolható a tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé. Fiatalon végigjárta Körösi Csoma Sándor útját és két kötetben megírta Csoma életrajzát: A messzeségek vándora a fiatal magyar nyelvtudós indiai és tibeti életéről, munkásságáról szól. Kőrösi Csomáról tartott előadása után több levelet is kapott.

„Ezek között az egyik érdekes volt: Csoma Sándor írta Brassóból, a Kőrösi Csoma család leszármazottja – mesélte később Baktay. – Keresetlen, egyszerű szavakkal, székelyesen írta meg, mennyire meghatotta, hogy nagy őse nyomait követte egy mai magyar, és megismertette Csoma tibeti életét székely honfitársaival.”

Baktay Ervin Indiai éveim című könyve olvasmányosan mutatja be India világát, szellemiségét. Nemcsak a szerző hatalmas tudásanyaga érződik, hanem India mély tisztelete és szeretete is. Érdemes kiemelni a Nobel-díjas indiai költőről írt műveit: Rabindranath Tagore (Budapest, 1921) és a Rabindranath Tagore az ember, a művész és a bölcs (Budapest, 1922)

A Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban az indiai osztály vezetője lett, ahol feldolgozta a Múzeum indiai anyagát. Már a könyvcímek is sokat mondóak: A boldog völgy országa. Barangolások Kasmírban; A Pandzsáb. Az öt folyó országa; Hindusztán; Királyfiak földjén, Rádzsputána és Gudzsarát stb.

1942-ben jelent meg az India szabadságot akar című írása, mely máig is érthetetlen módon 1945 után indexre került. Nagyszerű kutatást foglal magába a szintén két részes India művészete, mely azóta már több kiadást is megért. A tudós talán legszívhezszólóbb műve mégis az India bölcsessége, mely mind a mai napig nagysikerű és népszerű alkotás.

 

Baktay Ervin idézet

 

India bölcsessége

„Ez csak addig tetszik bonyolultnak, míg részleteit külön-külön kiszakítva nézzük, de egyetemes és egységes értelmet kap, mihelyt az egészet felfogtuk”

– írja az előszavában Baktay Ervin. A könyv Szanátana Dharma – Az Örök Törvény címmel is megjelent. A szanszkrit kifejezés az ember életének célját, feladatát jelenti, mely nem függ semmilyen kortól, hiszen az alapvető erkölcsi kérdések és kötelességek időtlenek.

Az is tanulságos, hogyan fogalmazta meg Baktay a vallási toleranciát:

„A legletisztultabb hindu felfogás is azt vallja, hogy leghelyesebb, ha mindenki a maga mivoltának megfelelő úton jár és törekszik, s a hinduk legértékesebbjei ma is, mint régen, minden vallást, minden hitet nagyra becsülnek. A jó keresztényt sokkal többre tartják, mint az olyan hindut, aki a maga vallását nem követi, vagy képmutatással szennyezi be. A Szanátana Dharma megértői nem lehetnek türelmetlenek más vallások iránt és nem táplálhatnak előítéleteket.”

A következő idézet is azt bizonyítja, hogy Baktay jól értette a különféle fogalmakat, melyeket bemutatott:

„Mindegyik Jóga-ágazat követésében alapvető követelmény a vairágja, a szenvedélymentesség, a vágytalanság. „Lemondás” nem helyes kifejezés erre, mert a lemondásban mindig van valami áldozatféle, s a lemondó olyasmit tagad meg magától, amire voltaképpen még vágyódik. Ez az önfegyelmezés eszközeihez tartozik, de a vairágja már eredmény, már olyan szellemi állapot, amelyben a jógi megszabadul a vágyaktól, szenvedélyektől és önösségtől.”

Baktay idézet

India művészete

Baktay Ervin festőművészből lett Kelet-kutató, és e két szakterület ismerete lehetővé tette, hogy hitelesen írjon India művészetéről is. Először 1926-ban jutott el Indiába. Mivel érdekelte az indiai filozófia, vallás és történelem, ez is hozzájárult India jobb megértéséhez. Néhány évet töltött ott, tovább is maradt volna, de megbetegedett, Stein Aurél segítette haza.

Baktay 1946-tól a budapesti egyetemen az indiai művészetről tartott előadásokat. Közben a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban dolgozott. Itt rendezte meg 1951-ben az India művészete című tárlatot, melyből a nagy érdeklődés következtében vándorkiállítás lett. Két év múlva ezt követte a Hátsó-India és Indonézia című kiállítás.

Második indiai útján Benáreszben és Kalkuttában is tartott művészettörténeti előadásokat, miközben anyagot gyűjtött készülő könyvéhez. 1957-ben jelent meg híres műve, az India művészete, ami azóta is alapmű a művészeti albumok között.


Baktay Ervin, a fordító

Fordításai között kiemelkedő helyet foglal el Paul Brunton: India titkai című könyve is. Az előszóban Baktay ezt írta a szerzőről:

„nem volt hajlandó vakon hinni, amíg meggyőző és megdönthetetlen bizonyosságot nem sikerült szereznie arról, hogy a lélek valóság, valóságosabb mindennél, és hogy a lélek megismerése nélkül minden más megismerés hiányos marad.”

1920-ban látott napvilágot a világhírű Mahábhárata eposz fordítása, amelynek előszavában így méltatta sógorát:

„De feldolgozásom tulajdonképpeni alapja a Mahábhárata teljes angol prózaszövege, valamint számos részletének szanszkrit eredetije voltak, mely utóbbinál hézagos és lassan gyarapodó nyelvismereteimet hindu rokonom, Sirdar Umraosingh Shergil támogatta, aki az ind vallás, bölcselet és irodalom alapos tudásával egyébként is sokat segített munkámban.”

Természetesen lefordította a Rámájanát és Mahábháratát, valamint Gandhi írásainak és beszédeinek egy részét is. Nyomtatott formában csak halála után jelent meg kéziratos formában fennmaradt fordítása Mark Twain: Huckleberry Finn c. regénye.

India és Indonézia felfedezése és meghódítása

A Révai Irodalmi Intézet 1938-ban adta ki India és Indonézia felfedezése és meghódítása c. könyvét. Baktay Ervin addigra már belépett a Magyar Földrajzi Társaságba és megszerezte a doktorátusát is. A könyv címe kissé megtévesztő, hiszen gyarmatosító nézőpontból szoktak ilyen szavakat használni egy-egy földrésszel kapcsolatban. Ez pedig távol állt Baktay kelet iránti tiszteletétől. itt írtunk a gyarmatosítók általi India felfedesédről.

Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve

Baktay Ervin 1933-ban szerzett doktori fokozatot, bölcsészeti szigorlat után földrajz, kozmográfia és filozófia tárgyakból. A kozmográfia jelentése: a világegyetem látható részeinek leírása, tehát az asztronómia is beletartozik.

Baktay ez irányú érdeklődését a szikh arisztokrata családból származó sógora is segítette. Umrao Singh Sher-Gil szintén tudós volt, főleg a szanszkrit és perzsa nyelvek szaktekintélye. Öt nyelven beszélt, a csillagászat is komolyan érdekelte, és az indiai fényképészet kezdeteinél is úttörő szerepet töltött be.

1942-ben jelent meg Dr. Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve, Az asztrológia elmélete és gyakorlata. Az asztrológia iránt érdeklődők mind a mai napig tankönyvként kezelik. Baktay Ervin alapművet alkotott. Majdnem fél évszázadnak kellett eltelnie, míg magyarul készült volna hasonló könyv. Az asztrológia alapjaival foglalkozik, nyelvezete egyszerű, olvasmányos. Baktay műve pótolhatatlan asztrológiai szakkönyv, mely nem csak az alapismereteket tárja fel.


Baktay és a jóga

Baktay jóga gyakorlás közbenBaktay a szerzője A diadalmas jóga, Rádzsa jóga, a megismerés és önuralom tana című munkának is. Ismerteti a jógagyakorlatok egy részét, a jóga, az indiai életbölcsesség és filozófia néhány fontos tanítását. Részlet a könyvből:

„a hindu szellemiség legmagasabb, legfejlettebb formájában a sok zavaró jelenség és tévútra vivő alakzat mind eltűnik, hogy tiszta gondolat, lényeget látó eszmélés és átfogó Isten-megismerés teljesítse ki az emberi törekvés egészét.”


Magyarországon Baktay sógora és barátja, Umrao Singh tanított először jógát. Baktay Ervin az elsők között volt, akik komolyan vették.

Minden bizonnyal Baktay munkássága pótolhatatlan életmű mindazok számára, akik egy picit is értékelik India szellemi örökségét. Mindenképpen ajánluk Baktay Ervin könyveinek olvasását.