Albert Einstein vitathatatlanul ellentmondásos személyiség. Sürgette az amerikai atomprogramot, majd 6 évvel később megpróbálta megakadályozni az atombomba bevetését. Van, aki hívőnek, van, aki ateistának, míg mások természetimádónak tartják. Tudós és filozófus is volt, írásai mind a mai napig sikerkönyvek. Mutatjuk a misztikus tudósélettörténetét a legütősebb Einstein idézetekkel kiegészítve.

1941-ben hangzott el az a híres mondása, melyet oly sokszor idéztek már. A Tudomány, filozófia és vallás c. szimpóziumon Einstein kijelentette:

„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”

 

Albert Einstein

"Miután elolvastam a Bhagavad-gítát, és elgondolkodtam azon, hogyan teremtette meg Isten a világot, minden más mellékesnek tűnik."

 Tipp: Keresd meg kedvenc programjaid>> Spirituális előadások

 

Albert Einstein élete címszavakban

Téves legenda csupán, hogy megbukott matematikából, éppen ellenkezője igaz, kimagasló eredményei voltak.

Első felesége a szerb származású Mileva Maric. Einstein a zürichi főiskolán ismerkedett meg vele, a lány volt az egyetlen női hallgató. 1919-ben váltak el, és Einstein még ebben az évben feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, Elsa Löwenthalt, aki 1936-ban hunyt el.

1919. nov. 7-én a londoni Times lelkendezve számolt be a tudomány forradalmáról, „a világegyetem új elmélete” világhírnevet adott Einsteinnek.

Az 1925-ben és 1930-ban kiadott hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat ő is aláírta. 1931. aug. 2-án arra kérte a világ tudósait, hogy ne vegyenek részt semmilyen háborúért folytatott munkában. Egy év múlva az amszterdami háborúellenes kongresszus egyik védnökeként is szerepelt.

1932-ben, Hitler hatalomra jutása előtt Németországból végleg az USA-ba költözött.

1939 őszén a hitleri Németország atombomba-fejlesztésének hírére írta meg a három magyar fizikus (Wigner, Szilárd, Teller) és Fermi az amerikai elnöknek címzett híres levelét, mely felgyorsította az amerikai atomprogramot. Einstein is aláírta, ezzel nagy felháborodást váltva ki a béke mellett elkötelezett barátaiból. 1945-ben egy újabb levélben kérte, hogy az atombombát ne vessék be polgári lakosság ellen. A levelet Szilárd Leóval együtt írta –sikertelenül, de megpróbálta megakadályozni a katasztrófát.

 

Albert Einstein idézet a tudás megszerzéséről


Albert Einstein munkássága

Egy ideig a svájci szabadalmi hivatalban dolgozott. Közben olyan tanulmányokat publikált, amelyek miatt később 1905-öt a „fizika évének” nevezték. Ezek között van híres képlete, mely megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskének nyugalmi állapotban is van energiája. 1914-től a berlini Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatója volt.

Az általános relativitáselméletét 1915-ben tette közzé, mely még öt év múlva is jelentős vitákat kavart. A Nobel-díjat sem a relativitáselmélet kidolgozásáért kapta. Az akkor már világhírű tudóst csak 1921-ben „az elméleti fizika terén tett szolgálataiért” különösen a sokkal kisebb jelentőségű fényelektromos hatással kapcsolatos munkájáért jutalmazták Nobel-díjjal.

Einstein Amerikában tudósként és tudományos előadóként dolgozott. Haláláig a gravitáció és az elektromágnesség egységes elméletét kutatta.

Albert Eistein idézetek

Albert Einstein idézetek

„Lehetne mindent tudományosan leírni, csak semmi értelme nem volna. Ugyanolyan értelmetlen lenne, mint egy Beethoven-szimfóniát ábrázolni a hullámnyomás variációjaként.”

„Korunkat megkülönböztetik a tudományos megértés területein elért csodálatos eredmények, és ezen területeken a technika alkalmazása. Ki ne örülne ennek? De ne feledjük, hogy az emberi tudás és a szakértelem egymagában nem képes az emberiséget egy boldog és méltóságteljes életre vezetni.”

„Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.”

„A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.”

Érdemes megfigyelni, hányszor és milyen pontos megfigyelésként jön elő Einstein figyelmeztetései között az a gondolat, miszerint belső változásra van szükség:

„A mai ember problémája nem a tudomány, hanem az emberi szív. Vagy megújul az érzület, vagy elpusztul az élet (…), mert a tudomány gyorsabban fejlődött, mint a lelkiismeret.”

„A problémák, amelyekkel szembesülünk, nem oldhatóak meg azon a szellemi szinten, melyen akkor voltunk, amikor megteremtettük őket.”

Ismerte a keleti filozófia néhány lényeges tanítását. Ezt bizonyítják azok az idézetek is, melyeket joggal nevezhetünk a karma megfogalmazásának. A tettek és visszahatások törvénye:

„Sorsunk az lesz, amit majd megérdemlünk.” „Mindazonáltal csak egy dologra kell emlékezni: nincs hatás ok nélkül, és nincs törvénytelenség a teremtésben.”

A védikus filozófiában az egyénre különféle kötőerők hatnak, míg el nem éri a lelki tisztaságot. Einstein számára:

„Úgy tűnik számomra, hogy az a személy, aki vallásilag megvilágosodott, olyan ember, aki a lehető legjobban felszabadította magát önző vágyainak kötelékeitől.”

Albert Eistein idézet a  problémakezelésről

„A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.”

„Minden vallás, művészet és tudomány egyazon fának a különböző ágai. Ezeknek a törekvéseknek a célja az ember életének megnemesítése, a pusztán fizikai létezésből való kiemelése és az egyén elvezetése a szabadsághoz.”

Vicces, de mélyen elgondolkoztató jókívánsága 1936-ból:
„Kedves Utókor, ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) – no, akkor vigyen el benneteket az ördög. Ezzel a jókívánsággal maradok (maradtam) tisztelettel: Albert Einstein.”

Einstein Mahátma Gandhiról

„Az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt.” ¬– 1939-ben mondta Mahátma Gandhi 70. születésnapja alkalmából. Nagy tisztelettel említette mindig:

„Hiszem, hogy korunk politikusai között Gandhi világnézete a legfelvilágosultabb. Törekednünk kell arra, hogy az ő szellemében cselekedjünk: ne használjunk erőszakot, amikor ügyünkért harcolunk, és tartózkodjunk a részvételtől olyasmiben, amit rossznak tartunk.”

„A tisztelet, ami Gandhit az egész világon övezi, arra a jobbára öntudatlan felismerésre épül, hogy korunk a morális hanyatlás időszaka, és ebben ő volt az egyetlen államférfi, aki a politikai szférában az emberi kapcsolatoknak azt a magasabb koncepcióját képviselte, amelyre minden erőnkkel törekednünk kell.”

Einstein Tagore társaságában
Einstein a tudományról és Istenről beszélgetett az indiai Nobel-díjas költővel, Rabindranath Tagore társaságában

 

Albert Einstein Isten-felfogása

Einstein zsidó származású volt, aki katolikus iskolába járt, és ismert több hindu és a buddhista alapművet is. Írásait ismerve nem lehet kijelenteni, hogy ateista volt, de tény, hogy elutasította a személyes istenfelfogást. Lehetne érvelni amellett, hogy „külön-bejáratú” hite volt, de inkább idézzük továbbra is őt.

"Miután elolvastam a Bhagavad-gítát, és elgondolkodtam azon, hogyan teremtette meg Isten a világot, minden más mellékesnek tűnik."

„Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata.”

Jogosan utasította el az istenfélelem vallásként való feltűntetését.:

„Nehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe. De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétől. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz.”

„A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.”

„Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle.” – Levél Hans Muehsamhoz (1954. március 30.)

„Az igazi tudósnak hite van, ami nem jelenti azt, hogy fel kell venni egy hitvallást.”

„Én Spinoza Istenében hiszek, aki minden létező harmóniában megnyilvánul.”

„Bárki, aki tudományos kutatásba fog, nem kerülheti el azt a meggyőződést, hogy abban, amit mi természettörvénynek nevezünk, valamilyen szellem nyilvánul meg. Mérhetetlenül kiválóbb szellem ez, mint az emberi értelem, s az embernek a maga szerény képességével alázatot kell érezni előtte.”

„Nem vagyok ateista, és nem hiszem, hogy panteistának hívhatnám magamat. Egy kisgyermek helyében vagyunk, aki belép egy hatalmas könyvtárba, ami tele van különböző nyelvű könyvekkel. A gyerek tudja, hogy valakinek meg kellett írnia ezeket a könyveket. Nem tudja, hogyan. A gyermek halványan sejt valamilyen titokzatos rendet a könyvek elrendezésében, de nem tudja, hogy mi az. Nekem úgy tűnik, ez a hozzáállása akár a legintelligensebb embernek is Isten irányába.”

„Mi az értelme a létezésünknek és mi az értelme egyáltalán az élőlények életének? Erre a kérdésre válaszolni tudni nem egyéb mint vallásosnak lenni. Te azt kérded: van egyáltalán értelme ezt kérdezni? Mire én azt felelem: aki saját és embertársai életét értelmetlennek találja, az nemcsak boldogtalan, hanem arra is alig képes, hogy éljen.”

„Az én vallásom a korlátlan, magasabb rendű szellemiség alázatos csodálatából áll, amelyből gyarló és esendő értelmünk csak egy csekély részletet képes megismerni. A felfoghatatlan világegyetemből felénk táruló csodálatos értelmi erőnek a létébe vetett mély, ösztönös hit az, ami az én Isten-képemet megformázza.” – A New York Times nekrológjából, 1955. április 19.

„A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek.”

Albert Einstein találmányai

Einstein nemcsak az atomenergiával hozható kapcsolatba. A televízió, a lézer, a félvezetők vagy az űrutazás kutatásával is. Nem a találmányai kapcsán lett világhírű, bár több mint ötven gyakorlati ötletet dolgozott ki. Ezek többségében a magyar Szilárd Leó is közreműködött. Közös találmányuk például az a hűtőszekrény, melyet folyékony fém működtet.

Albert Einstein könyvei

Einstein nevéhez számtalan híres mondás fűződik, hiszen az utókor nemcsak a XX. század legnagyobb fizikusaként tekint rá, hanem kimagasló gondolkodóként is tiszteli. Hogyan látom a világot? Ez a könyv Einstein kulturális, spirituális önéletrajza, mely mind a mai napig osztatlan sikert arat az olvasók körében. Magyarul is sok cikke megjelent, válogatott írásai pedig közérdekű tanulmányaiból áll.

Albert Einstein halála

Einstein álmában, a városi kórházban halt meg1955-ben. A Princeton patológusa, T. S. Harvey a család engedélye nélkül kivette Einstein agyát, tartósította, és két évtizeden keresztül egy befőttesüvegben tárolta. Einstein testét akarata szerint mindenféle ceremónia nélkül hamvasztották el, és a hamvakat ismeretlen helyen szórták szét. Egy sokkal későbbi vizsgálat kimutatta, hogy nagyobb volt agyának az a része, melytől a matematikai gondolkodás és a térlátás függ.

 

 

 

 

Joomla SEF URLs by Artio