Kodály Zoltán életét húsmentesen a jógával fűszerezte

Híres vegetáriánusok

Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus és népdalkutató vegetariánus volt. Minden kétséget kizáróan Kodály Zoltán élete példaértékű. Ezúttal egy kevésbé ismert arcát ismerhetjük meg. valóban sokat tett a magyar nemzetért. Eközben a keleti kultúra és a jóga teljesen belefért az életébe.

Amellett, hogy jógázott, a természetes életmód híveként nagyokat sétált. A testmozgást is az egészség részeként értékelte.

Virág Barnabás, ének-zenetanár és okleveles könyvtárpedagógus ezt írta:

„Kodály Zoltán nyilatkozataiban többször hangsúlyozta a mozgás valamint az egészséges táplálkozás fontosságát, s mivel vegetáriánus volt, maga is többnyire nyerskoszton és salátán élt.”

Így kezdődött Kodály Zoltán jógás élete

Budapesten 1906-ban alakult meg a Magyar Teozófiai Társulat. Az 1910-es években nagy hatást fejtettek ki, népszerű előadásokat rendeztek a Zeneakadémián is.

Az emberi élet célját a spirituális önfejlesztésben, a tudat magasabb szintre emelésében látták. Témáik között a jóga is helyt kapott. Umraosingh Shergil, Szimla rádzsájának a fia, a híres magyar festőnő, Amrita Sher-Gil apja jógát tanított Budapesten. Kodály és Bartók is a tanítványa volt. A jógaoktató nem mellesleg Baktay Ervin sógora volt.

Kodály Zoltán élete: idézet

Bartók Béla visszaemlékezése Kodály Zóltán életéről

Bartók Béla visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a század elején hazánkban is sokan követték az egészséges életmód alapelveit. Kodályról így írt:

„A század elején a legkülönfélébb apostolai támadtak az egészséges életmódnak. Kodály az elsők között igyekezett jónak látszó javaslataikat megvalósítani. […] Kodályék akkoriban [1910-es évek] vegetáriánus életmódot folytattak, lehetőleg nyers koszton, aludttejen és salátán éltek és másokat is igyekeztek erre rábeszélni. […] így én, Kodály hatására húsevés nélkül nőttem fel. A nap- és levegőkúra azonban mindnyájunknak bevált, és Kodály megmutatta a modern testedzés módszereit is.”

Ezt a részletet Bónis Ferenc: Így láttuk Kodályt c. könyvében találtuk. (1982. 23-28. oldal)

A tanító Kodály

Amikor megkérdezték Kodálytól, hogy évtizedekkel korábban tervezett szimfóniáját miért fejezte be oly későn, azt felelte: −

Fontosabb dolgom volt: közönséget kellett nevelnem.

Vásáry Tamás adta közre a következőket Kodályról

Kodály nemzetközi hírneve folytán „érinthetetlennek” számított még a legvadabb Rákosi-években is. Zrínyi szózata című művét 1955 elején írta baritonszólóra és vegyes karra.

Hiába szólt a XVIII. századi költő és hadvezér művéből vett szöveg a török veszedelemről, mindenki pontosan tudta, hogy más keleti elnyomókra utal.

A bemutató előtt, egy állami fogadáson odament Kodályhoz Rákosi Mátyás és azt mondta neki:

„Sok rosszat hallok magáról mostanában mester.”

Mire Kodály:

„Én is magáról Rákosi.”

E rövid párbeszédnek gyorsan híre ment. Megkérdeztem tőle:

Nem fél tanár úr, hogy még baja eshet?

Legfeljebb agyonütnek – hangzott a logikus válasz.

Kezdő jóga tanfolyam Budapesten

2020. január 2-től február 4-ig – keddenként 19-21 óráig és csütörtökönként 19-21 óráig a VII. kerületben >> Jóga tanfolyam részletei

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*