M.K. Gandhi könyve: „Az egészség kulcsa”

Híres vegetáriánusok


Ha vegetáriánus életmódról van szó, nem mehetünk el szótlanul Mohandas Karamchand Gandhi könyvei mellett. Összegyűjtöttünk könyvei és írásai közül néhány idevágó kincset.

Kevésbé ismert munkáinak témája a természetes életmód, a helyes táplálkozás, a rossz étkezési szokások megváltoztatása. Ezek a Gandhi könyvek a következők: A vegetarianizmus erkölcsi alapjai, Az egészség kulcsa a tudatos étkezésre hívják fel a figyelmet, mivel a táplálkozás a tisztább tudat elérésének eszköze is.

Gandhi könyveiből kiderül, hogy

„a kábítószer és az ital az ördög két karja, amellyel tehetetlen rabszolgáit megkötözi és mérgezi”.

Mohandas Karamchand Gandhi egyfajta politikai eszményképpé vált, szerepe India szabadságharcában köztudott, de kevésbé ismert az egészségügyi munkássága.

Gandhi „Az egészség kulcsa” című könyve írásai közül az egyik legnépszerűbb. Rávilágít az egészséggel kapcsolatos elképzeléseinek fontosságára. Gandhi nemcsak az erőszakmentes polgári engedetlenség mozgalmával vált világhírűvé, egész életművével hatott az emberekre, nemcsak Indiában, a világ többi részén is.

M.K. Gandhi orvos akart lenni

Nem sokan tudják, hogy Gandhit érdekelte az orvostudomány, és orvos akart lenni. Ezzel kapcsolatban egy kulcsfontosságú pillanat volt az életében: 1888-ban, amikor orvosi fokozatot akart szerezni.

A 18 éves fiatalember Angliába akarta menni orvostudományt tanulni. Apja, aki magas rangú kormányzati tisztviselő volt, éppen két évvel azelőtt hunyt el. Gandhi bátyja volt az, aki visszatartotta testvérét az orvostudománytól, mert azt állította, apjuk elutasította volna a döntést.

Mivel a család vaisnava volt, vagyis a lelkileg emelkedett szelleműekhez tartoztak, Gandhi bátyja kijelentette: nekik semmi közük nem lehet a holttestekhez. Indiában az orvos munkásnak számított, nem a vezető réteg tagjának. Bátyja tehát azt javasolta Gandhinak: okosabb lenne jogot tanulni és ügyvédként dolgozni. Gandhi megfogadta.

M.K. Gandhi, a természetes életmód híve

Dr. Sushila Nayyar Gandhi személyi orvosaként dolgozott, a függetlenség kivívása után pedig India egészségügyi minisztere lett. Mahátma Gandhi közeli munkatársaként így vélekedett:

Ha a tudomány célja az igazság keresése, akkor Gandhiji, az igazság keresője, lényegében a tudomány ember volt. Tudományos módon közelítette meg a problémákat. Mivel az ahimsza, az erőszakmentesség elvét követte, bár nem ellenezte, de gyakran kritizálta az orvostudomány allopátiás rendszerét.

Az allopátia gyógymódja a kórokozók elpusztítását javasolja. Az antibiotikumok pedig sok esetben kifejezetten károsak, nemcsak a bacilusokat ölik meg, de a nélkülözhetetlen mikroorganizmusokat is.

Gandhi Dél-Afrikában „orvosként” is dolgozott

Gandhi Dél-Afrikában végezte jogi gyakorlatát, de minden nap felkereste az orvosi rendelőt is, sebeket kötözött, és egyéb segítséget adott. Egy szemtanú elmesélte, hogyan segített Gandhi egy rabtársának, amikor a dél-afrikai börtönben várta szabadulását. Egy írástudatlan őslakost megmart a skorpió. Gandhi azonnal megmosta a férfi kezét, majd kiszívta a mérget. A sebesült hamarosan jobban érezte magát.

A johannesburgi pestisjárvány idején társaival kórházat takarított, adományokat gyűjtött, és segített az ápolásban is. Olyan szelíden kezelte a betegeket, hogy valaki megjegyezte: „Babu, orvosnak kellett volna mennie!” Mindig is szerettem volna – hangzott a válasz. Az itt szerzett tapasztalatai adhatták a későbbi Gandhi könyvek alapját.

Gandhi a búr-háborúban

A búr-háború a britek és a búrok, Dél-Afrika holland telepesei között zajlott. A britek úgy döntöttek, hogy aranyat és gyémántot bányásznak a búrok földjén. A dél-afrikai indiaiak, köztük Gandhi is, a háború alatt kénytelen volt a britek oldalán állni, de csak a sebesültek ellátásában vettek részt. Gandhi 1100 önkéntest, köztük 300 indiait foglalkoztató mentő egyesületet hozott létre.

MK Gandhi csoportkép
Önkéntes mentő egyesületet, Gandhi a középső sorban

A zulu lázadás idején Gandhi egy másik indiai mentő testület megszervezésével segített. Naponta kilométereket kellett menetelniük, hogy ápolják a sérülteket. Önzetlen szolgálatáért sok indiai vezető elnyerte a királynő dél-afrikai érmét. Később, az amritszári mészárlás után Gandhi annyira döbbent és csalódott volt, hogy visszaadta ezeket a kitüntetéseket.

M.K. Gandhi kétszer „körbejárta” a Földet

M.K. Gandhi napi 18 km-t sétált közel 40 éven keresztül. Az 1913-1948 közötti politikai kampányai során összesen 79 000 km-t gyalogolt, ami szinte a Föld kétszeri körbe járását jelenti. Bár számos egészségügyi problémával küzdött, főleg a bebörtönzések miatt, minden alkalommal meggyógyult. Ezt fegyelmezett életmódjának köszönhette, elsősorban a vegetáriánus étrendnek, másrészt a kiegyensúlyozott életvitelnek. Gyakran mondta, hogy a naturopathia a hobbija: hitt a megelőzésben és a természetes életmódban.

Mahátma Gandhi könyveiből kiderül, hogy számára a jó egészség alapelveit a séta és a mindennapi fizikai aktivitás, friss zöldségek és gyümölcsök, alacsony cukor-, só- és zsírtartalmú ételek fogyasztása, a dohányzás és az alkohol mellőzése, a környezet tisztasága, valamint a személyes higiénia összessége alkotta.

Gandhi úgy gondolta, hogy a túlzott és túl gyakori étkezés, a koncentrált keményítők és cukrok túlzott mértékű fogyasztása egészségtelen, betegségeket okoz. Ellenezte a fehér lisztet, a rizs csiszolását. Étrend-ajánlásai ma is figyelemre méltóak.

Részletek M.K. Gandhi „Az egészség kulcsa” c. könyvéből

„Abban a végzetes tévedésben élünk, hogy egyetlen betegség sem gyógyítható meg gyógyszer nélkül. Ez a nézet több kárt okozott már, mint bármi más. A legtöbb gyógyszer nem csak hatástalan, de sokszor egyenesen ártalmas.

Az a beteg, aki drogoktól és gyógyszerektől várja a gyógyulást, olyan bolond, mint az, aki takarítás helyett megpróbálja eltakarni a háza belsejében összegyűlt szemetet. Minél inkább eltakarja, annál jobban megrothad.

Ugyanez történik az emberi testben is. A betegség nem más, mint a természet figyelmeztetése, hogy szemét halmozódott fel a test valamelyik részében. A bölcsesség azt tanácsolja, tegyük lehetővé, hogy a természet kitakarítsa a piszkot, ne fedjük el gyógyszerekkel.

Aki gyógyszert vesz be, megnehezíti a természet munkáját. Másrészt viszont milyen könnyen segíthetjük a természet munkáját, ha bizonyos elemi alapelveket ismerünk; például böjtölünk, hogy a szemét ne szaporodjék, és szabad levegőn testgyakorlatokat végzünk, hogy a szemét egy része izzadás útján távozzék.

A legfontosabb pedig az, hogy elménket szigorú felügyelet alatt tartsuk.”

MK Gandhi könyvei tudományos alapúak
M.K. Gandhi mikroszkóppal horgászférget vizsgál. Bombay, 1944. május

Mért mondott le M.K. Gandhi az orvosi tanulmányokról?

Gandhi, bár jogi gyakorlatot folytatott, sokáig nem adta fel eredeti elképzelését. Továbbra is foglalkoztatta az orvostudomány. 1909-ben arról írt egy barátjának, hogy tanuló orvosok ötven békát öltek meg tanulmányaik közben. Kijelentette: nem akarja ezt tenni, nem akar megölni egyetlen élőlényt sem, sőt a békák boncolását is elutasítja.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos tudásvágya ezzel nem csökkent. Az egészség, a higiénia, a táplálkozás és a betegségek iránti figyelme ugyanolyan erős volt, mint a politikai kérdések vizsgálata. Rámutatott a betegségek megelőzésének fontosságára. Hangsúlyozta, hogy alapvető a betegség okának felkutatása, a túlzott gyógyszerfogyasztás helyett azt kell kezelni és megszüntetni.

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*