Miért volt Csontváry vegetáriánus?

Híres vegetáriánusok Kultúra


Keveset tudunk Csontváryról. Gondoltad volna, hogy Csontváry vegetáriánus volt? A zárkózott festőzseni még önéletrajzában sem indokolta meg ennek okát. Ami biztos, hogy spirituális látásmódja a természet imádatára is kiterjedt. Másképp hogyan is festhetett volna olyan tündöklő tájakat, addig nem látott színárnyalatú csodás műveket? Utánajártunk. Mutatjuk a részleteket.

Csontváry Kosztka Tivadar rendkívül művelt ember volt.

Gyógyszerészdiplomát szerzett, de jogot is tanult, orvosi tanulmányokat folytatott, gyógyszerészeti kézikönyvet, sőt oktatásügyi cikkeket is írt.

Sikeres patikussá vált. 1880. október 13-án különös, misztikus élménye volt, egy hang közölte vele: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festője.” Azonnal útra kelt, sokat utazott, tanult, dolgozott. Amikor mélyen elmerült a munkában, napokig szilván élt.


Azon gondolkodsz, hogy felhagysz a húsevéssel? Mutatunk hozzá néhány infót. > Hogyan legyünk vegetáriánusok?


Ezért nem evett Csontváry húst

Csontváry gondolkodó emberként volt vallásos. Megérintette a kor divatos misztikus vallásfilozófiai rendszere, a teozófia, és érdekelte a buddhizmus is. Mindez együtt a mély természetszeretetével párosult. Miért nem evett húst? Önéletrajzát olvasva rátalálhatunk a válaszra:

„Ki-kimaradoztam az iskolából, a pozamuri város fala között a természethez jártam tanulni, a rovarokkal, pillékkel, dongókkal, méhekkel beszélgettem.”

Önéletrajz

„Egy nagyobb társaságban megfeleltem arra, hogyan éltem 1880 óta egy felsőbb szellemi akarat szolgálatában, s Budapesten nyáron gyümölcsön és zöldségen; télen sültkrumplin vajjal s almával húsz fillérből megvacsoráztam, hihetetlenül hangzott s az étrendem ellenőrizve volt.”

Életében ritkán írtak róla. Az utolsó Kaczér Vilmos riportja volt, melyet a Pesti Futár című bulvárlapban jelentetett meg. A beszélgetés során Csontváry szóba hozta, hogy cselédje nincs, maga takarít, főz, varr, talpal, készíti az ingeit. Részlet a vallomásból:

„karavánokkal hónapokig küszködtem az éhséggel és szomjúsággal, amíg megszoktam a koplaló életet. Ma tisztán saját konyhámon élek, vegetáriánus konyhán.”

„Csontváry próféta”minden élőlényt tisztelt

Sz. Z. a Pesti Hírlapban írta „Csontváry próféta” címen, és tegyük hozzá, kissé lenézően: „karalábén éldegél, alkohol, nikotinnak dühös ellensége”. Nézzük tovább, mennyit fed fel gondolataiból Önéletrajzában:

„Ha te szereted a földet, ember, s Istenre gondolsz, amikor kapálsz, a palánta téged felismer – szeretettel gondol reád, mert őbenne is él az Isten. Nyújts táplálékot a fejlődő kis lénynek, növény-állatvilági egyednek s az gyönyörűségedre fejlődni fog.”

„Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra. A képesség nemcsak az embernél nyilvánul meg, hanem az állatoknál, a madaraknál, a rovaroknál is érvényesül.”

Csontváry itt felsorolt sokféle állatot, a hangya, egér veréb stb. példáját idézve felismerte, mindenben látta a teremtés csodáját.

Csontváry vegetáriánus idézet

„Ezzel a világ rendszerét csodáljuk és a teremtőt hallgatagon magasztaljuk. Nem így él a mai kultúrember, akit a természettől elszakított tömeglakásokba belekényszerítünk, éhezve, fázva súlyos munkával agyon gyötörjük.

Tessék ennek a kialakulásnak az agyongyötört, elcsigázott embert a gyönyörűség elé vinni. Ő ott nem fogja a természetet csodálni, nem fogja a teremtő erőt hallgatag magasztalni, hanem szidni és káromkodni fogja. Szidni fogja a kormányokat, a vallásközvetítő papokat, az iskolákat és mindent, ami útjában állt boldogulásának.”

„Az európai embert a hosszú tél türelmetlenné teszi, a természettől eltereli és betereli, mint a juhnyáját az akolba: a füstös kávéházakba, ahonnan tavasszal kikerül sápadtam, mint a pincei palánta. Ezzel az emberrel tessék a természetről, az Istenről, másvilági gyönyörűségekről beszélni.”

Vajon a mai Csontváry vegetáriánus volna?

Csontváry Kosztka Tivadar a zsenikre jellemzően kivételes módon reagált környezetére. Különc személyiségnek tartották. Nemcsak vegetarianizmusa miatt. Szinte aszkéta életet élt, hangot adott pacifista nézeteinek és a dohányzással szembeni ellenérzését sem rejtette véka alá. Emiatt kortársai közül többen is skizofrénnek tekintették.

Csontváry Kosztka Tivadar 1894-ben Hollósy müncheni műhelyének tagja volt. Hollósy József ösztöndíjasként Münchenben tanult, itt került kapcsolatba a buddhizmussal, biztosan volt miről beszélgetniük az akkor már vegetáriánus Csontváryval.

Azóta sokat változott a világ. Vajon a mai Csontváry vegetáriánus volna? Filozófiája mára beérni látszik. Biztosan ma is a növényalapú étkezésért szállna síkra. Kifejtené nézeteit a természet és környezetvédelem érdekében, és ebben nem volna egyedül. Ma már olyan kivételes természettudósok állnának mellé, mint pl. David Attenborough.

Miért érdemes Csontváryra odafigyelni?

Tanulságos az a mód, ahogy Csontváry önmagát tekintette. Tisztában volt saját nagyságával, mégis szerény tudott maradni:

„A festészetben előbbre jutni Isten adta képesség nélkül nem lehet; maradandó történelmileg jelentős dolgot alkotni az égi mester hozzájárulása nélkül lehetetlenség számba megy. Pusztán akarattal, iskolai képességgel monumentális motívum előtt hiába töltjük az időt, hiába kenünk föl színeket a vászonra, abból ki nem kerül Isten segítsége nélkül a napút-távlat soha.”

Pacifista elveket vallott, a világháború borzalma mellett a kibontakozó jövő képe is megviselte az idős embert. Álljon itt ismét Önéletrajzából egy részlet:

„Így a magányban szép csendesen, ma már őszbe borult fejjel azon gondolkozom, mi célja volt ennek a nagy háborúságnak, mikor hatalommal, anyaggal terhelten a mennyországba úgysem juthat senki sem. Istentelenül pedig, kérdem, mi célja van az embernek a földön?
Miért nem vesszük észre, hogy százféle nyavalya van, mely a testet rágja, ami tulajdonképpen speciális európai betegség, ahol az emberek sarlatánok után indulnak, salvarsanokban keresik a gyógyulást, és napi eledelül használják az Isten káromlását és tagadását.”

„Titkos társulatok alakultak a szeszes italok pártolására, az ember egészségének megrontására. Titkos társulatok alakultak a dohányzás meghonosítására, a nagymérvű húsevés fogyasztására.”

Összegzés

Csontváry Kosztka Tivadar átlagon felüli műveltséggel rendelkezett, a kor szokásaival ellentétben nem dohányzott és alkoholt sem ivott.

A Tanácsköztársaság elvette mindenét, Csontváry nyomorba süllyedt. 66. születésnapja előtt hunyt el. Ma azért csodálhatjuk festészetét, mert egy fiatal építész, Gerlóczy Gedeon megmentette, megvette képeit. A jó minőségű vászon miatt az örökösök fuvarosoknak akarták anyagárban eladni.

1948-ban volt egy Csontváry kiállítás Párizsban. Picasso a látogatási időn kívül egy órára bezárkózott a terembe Amikor előjött, csak annyit mondott:

„Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak.”

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*