Valahányszor a nemzetközi távmunkáról esik szó, elkerülhetetlenül India kerül szóba, ahol hosszú évek óta informatikai szolgáltatások széles skáláján programozók, szoftver-fejlesztők ezrei dolgoznak távmunkában. Sok nemzetkozö cég kiszervezi rendszergazda tevékenységeit. Többnyire Amerikában és Nagy-Britanniában működő cégek megbízásából dübörög az indiai informatikai szektor úgy, hogy eközben nem hagyják el hazájukat, sok esetben otthonukat sem.

 

India az informatikai szolgáltatások országa, rendszergazda nagyhatalom
India az informatikai szolgáltatások országa, rendszergazda nagyhatalom

India az informatikai szolgáltatások és a rendszergazda szolgáltatás nagyhatalma

Vajon mi lehet India titka? Melyik ázsiai, vagy akár kelet-európai ország nem szeretne a távmunka lehetőségeit felhasználva, helyváltoztatás nélkül betörni a nemzetközi munkaerő-piacra, és szakembereivel részt venni a fejlett országok által irányított sikeres, és egyben a hazainál jobban fizető projektekben?

Az indiai távmunka siker mellett leggyakrabban felhozott érvek: az olcsó munkaerő, és a minőség, illetve a két alap tényező együttes megléte, ahol a hangsúly nem az olcsóságon, sokkal inkább a minőségen van. Több érintett projektvezető egybehangzó állítása szerint az Indiában készült programok minősége gyakran felülmúlja az Amerikában vagy Európában fejlesztett szoftverek színvonalát. India programozói köztudottan kiváló szakértelemmel és a gyakori megrendeléseknek köszönhetően nagy tapasztalattal rendelkeznek. A "developed in India" cimke (melyet korábban inkább titkoltak) lassan olyan értékű lesz a számítástechnikában, mint a "made in Germany" felirat az ipari termékeken. 

Informatikai szolgáltatások távmunkában

Egy USA-ban dolgozó indiai programozó a következőkben fogalmazta meg a siker nyitját: Az egyik ok, amiért olyan sok indiai programozó dolgozik amerikai cégeknek, részben helyileg az USA államaiban, vagy távmunkában a hazájából az, hogy az amerikai cégek koncentrált erőfeszítéseket tettek Indiában annak érdekében, hogy olcsó, de kiváló produktivitást nyújtó munkaerőt találjanak. India szoftveresei tökéletes jelölteknek bizonyultak erre a munkára. A megfizethető munkaerő iránti igényre alapozva munkaközvetítők ún. job shop-ok jöttek létre, hogy összehozzák az indiai programozókat amerikai számítástechnikai cégekkel, melyek egy része ma már jelen van a Silicon Valley-nek megfelelő indiai régiókban, Bangalore, és Pune környékén. Biztos vagyok abban, hogy kiváló szoftveresek vannak a világ más részein is, akik ugyanilyen módon dolgozhatnának amerikai vállalatoknak.

Talán ugyanazt kellene tenniük, amit az indiai job shop-oknak: felhajtani az igényeket és összehozni a cégeket a dolgozókkal. A hatékonyan és precízen dolgozó egyben megfizethető árú munkaerő iránti igény mellett tehát koncentrált szervezési, közvetítési munkára is szükség volt a távmunka-adók és távmunkások közötti kapcsolatok kiépítéséhez. Természetesen, több belső illetve külső tényező is hozzájárult ahhoz, hogy éppen India lett a távmunka "minta-országa". Kérdésemre válaszolva Horace Mitchell, európai távmunka szakértő, az ETD (European Telework Development Initiative) programigazgatója, az ETO (European Telework Online) szakmai fórumának vezetője a következő kilenc pontban foglalta össze azokat a legfontosabb faktorokat, melyek a nemzetközi távmunka sikeres alkalmazásához vezettek Indiában, a szoftverfejlesztés terén.

Ezért oly erős India az Informatikában

 

  1. Kitűnő oktatási rendszer, amely időben felismerte az információtechnológia fontosságát, és kiemelt hangsúlyt helyezett az egyetemeken a számítástechnika és általában az informatika oktatására
  2. Az örökletesen kereskedelem-orientált és vállalkozó szellemű emberek magas aránya a lakosság összetételében - bizonyíték erre Afrika, Nagy-Britannia és Délkelet-Ázsia más országaiban az indiai vállalkozók befolyása
  3. Az a tény, hogy a szoftverfejlesztésre vonatkozó megbízási szerződések vállalatok, nem pedig magánszemélyek között köttettek. Sokkal egyszerűbb az emberi kapacitást egy vállalaton keresztül értékesíteni, mint egyénenként.
  4. A valós piaci lehetőségek és ezen lehetőségek pontos földrajzi helyeinek tudatos meghatározása (pl. Kalifornia, és a Temze völgyének szoftver üzletága, valamint azon nagyvállalatok, melyek köztudottan jelentős informatikai beruházásokat eszközöltek az Európai Unióban és Észak-Amerikában), és az ezen piacok elérése érdekében kifejtett marketingmunka
  5. Az értékesítésben az elsődleges hangsúlyt mindig a minőségre, csak másodsorban az alacsonyabb költségre (olcsó munkaerőre) helyezték. A szoftver iparban az indiai alvállalkozóknak és leányvállalatoknak kitűnő hírük van a határidőre való pontos teljesítés tekintetében.
  6. Az angol nyelv ismerete - ami bár nem anyanyelv, mégis egyike az ország hivatalos nyelveinek és az egyetemeken/főiskolákon több szakmai tantárgy hivatalos oktatási nyelve. Ezáltal egyszerűbb és olcsóbb az értékesítés az amerikai piacra, hiszen az indiai angol és amerikai angol közötti fordításból adódó többletköltség alacsony.
  7. Viszonylag magas azoknak az üzletembereknek aránya akik az USA-ban, vagy az Egyesült Királyságban folytatták informatikai tanulmányaikat, majd visszatértek hazájukba - ezeken a szakembereken keresztül a cégek mély betekintést nyernek a megcélzott piacok kultúrájába. Ezen túl fontos szerepe van azoknak az indiaiaknak, akik letelepedtek az USA-ban, és főként Britanniában, de továbbra is erős kötelékekkel kapcsolódnak az anyaországhoz - ezek a kisebbségi csoportok rendkívül hatékony helyi kapcsolatrendszert jelentenek a célpiacokon.
  8. A kiváló szakértelemmel rendelkező és megfelelően motivált programozók hiánya Európában és Amerikában, valamint az ehhez kapcsolódó magas munkaerő költségek, a toborzás és a munkaerő megtartásának nehézségei
  9. A szoftverfejlesztő informatikai üzletág folyamatos és erőteljes fejlődése, valamint ezen iparág koncentrálódása néhány földrajzi helyen, ami a munkával kapcsolatos költségek növekedéséhez, és súlyos szakemberhiányhoz vezetett.

A fenti tényezők mindegyike fontos üzenetet hordoz minden olyan vállalkozás illetve helyi kezdeményezés számára, melynek célja, hogy nemzetközi alapon távmunkához juttassa dolgozóit vagy egy közösség tagjait. Európában sok ilyen kezdeményezés kudarcot vall, általában a következő okok valamelyike miatt:

  • a vállalatok nem határozták meg pontosan a reálisan elérhető célpiacot, ahol beszállítóként valódi esélyesekkel rendelkeznek
  • nem fektetnek elegendő energiát a célpiacok megnyerése összpontosító marketing tevékenységbe
  • az alacsony költséget hangsúlyozzák a termékük vagy szolgáltatásuk értéke, a minőség helyett
  • nem vettek kellőképpen figyelembe olyan fontos tényezőket, mint a megbízható nyelvtudás, vagy a megcélzott piacok kultúrájának alapos ismerete

Horace Mitchell válasza értékes lehet mindazon magyar vállalatok és vállalkozók számára, akik már felismerték, és szeretnék kiaknázni a nemzetközi távmunka alkalmazásában rejlő lehetőségeiket. Különösen informatikai szolgáltatások tekintetében.

Joomla SEF URLs by Artio