India gazdasága

India gazdasága figyelemreméltó. A világ 7. legnagyobb gazdasága az indiai. Mindamellett, hogy India a kultúra sokszínűségének országa, gazdasági fejlődésével is felhívja a világ figyelmét. A védikus civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi életében. India valóban jól teljesít. 

India gazdasága Mumbaiban dől el

 

India kereskedelmi fővárosa Mumbai, korábbi nevén Bombay. A mai India megdöbbentő eredményeket produkál. India a világkereskedelem élvonalában áll. A nominális bruttó hazai termék (GDP) alapján a világ tizenkettedik legnagyobb gazdasága, vásárlóerő alapján számolva a negyedik. Az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ második leggyorsabban bővülő gazdaságává emelték fel. Gazdsági hírei figyelmet érdemelnek. Böngésszen hát kedvére az itt publikáli indiai gazdasági hírekből.

Mindemellett India alapvetően mezőgazdasági nagyhatalom. India mezőgazdasága szinte minden mezőgazdasági iparágban világviszonylatban dobogós.

A DELHI-Apple Inc. hamarosan új indiai telefon szülőhelye lesz: megkezdik az új iPhone készülékek összeszerelését bangalore-i üzemében, Indiában. A telekommunikáció továbbra is ígéretes beruházás a mobil indiai piacán. A vállalat új piacokat keres iPhone üzletének növekedése érdekében, és India kulcsfontosságú célponttá vált. Már 2017. nyarán elindítják az okostelefonok értékesítését. Az Apple India a kezdeti bevezetéshez az iPhone SE-t választotta. Az SE jelölés special editiont, vagyis különleges kiadást jelent.

 

Olcsó indiai telefon: Apple India - jón az olcsó iPhone

 

Apple Indiai telefon: Mobil India olcsó iPhoneokkal

India várhatóan megelőzi az Egyesült Államokat, az idén a világ második legnagyobb okostelefon-piacává válik. Az okostelefon-eladások több mint 50 százaléka még a kínai gyártók kezében van. A kínai márkák, mint az Oppo és a Vivo egyre népszerűbbek. Ezt követi a Samsung, az Apple globális nagy riválisa. Az Apple eddig jócskán lemaradt. Indiában a kereskedelmi szabályok megkövetelik a külföldi gyártóktól, hogy helyi termékeiket forgalmazzák. A Bangalore-ban készült iPhone SE-k valószínűleg sokkal olcsóbbak lesznek, mint a behozatal.

 

mobil india

India mobilpiaca 2016-ban átlépte a bűvös 1 milliárd aktív előfizetői bázist.

 

Narendra Modi miniszterelnök a „Make in India” mozgalommal több helyi gyártást is elindított. Az Apple India okostelefonj átlagosan 155 dollárba kerül Indiában. A helyi politikusok azt remélik, hogy az iPhone SE jelenlegi ára egyharmadára, 100 dollárra csökken majd. A 1,4 milliárd lélekszámú indiai lakosság számára a mobil India nem csak álom marad. Az Apple India úgy tűnik, jól tudja, hogy mit csinál.

 

 

 

Ma már mindenki számára ismert az ökológiai lábnyom fogalma. Az ökológiai lábnyom csökkentése kapcsán környezetvédelem, ilyen-olyan ipari beruházás, kapcsolódó innováció jut eszünkbe.

 

Ökológiai lábnyom csökkentése Föld napja alkalmából

Ijesztésképpen szó esik üvegházhatásról és globális felmelegedésről is. Megoldásként mindig valami világméretű befektetést tár elénk az üzleti világ, vagy ki tudja, ki. Mintha csak nem volna kihatással az egyén életmódja a világra. Ó, igen.

Ekkor jön képbe a bicikli és kerékpárút biznisz, az ökoturizmus biznisz, energiatakarékos izzó biznisz, napelem rendszer biznisz, a nemzeti parkok védelme, jegesmedvementés, vagy a szelektív szemétgyűjtés. De vajon mi a helyzet az egyén életmódjával? 

 

Írta Elek Mohini


Gondoltunk e már arra, hogy mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga mögött a húsevő, s mekkorát a vegetáriánus? Ezt a témát járjuk picit körbe Föld Napja alkalmából. Méghozzá táplálkozás szempontjából.


Ökológiai lábnyom kiszámítása

Mi az ökológiai lábnyom? Az ökológiai lábnyom számítás során hatféle földhasználati típust különítenek el. A növénytermesztésre használt szántóföldek, legelők, halászterületek, erdőterületek, beépített iparterületek, karbonnyelők. Vegetáriánus és húsevő életmód esetén e területek felhasználása lényegesen eltér.

 

Ökológiai lábnyom csökkentése vegetáriánus táplálkozással

 

Az ökológiai lábnyom jelentése


Az ökológiai lábnyom jelentése a Wikipedia szerint a következő: „Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.”

Ökológiai lábnyom a vegetáriánus táplálkozás tükrében

Lássuk hát, hogy miként hat a Földanyára hústermelés. Néhány döbbenetes adat. reális újragondolás.

Szántóföldek gazdaságossága


A vegetáriánus életmód céljára fenntartott szántóföldeken a megtermelt gabona, zöldség, gyümölcs közvetlen a fogyasztóhoz jut el, vagyis emberi fogyasztásra termelik. A szántókon termelt takarmány viszont az állattartókhoz kerül.

Az állattenyésztők a gabonát az állatok felhizlalására használják fel. 1kg sertéshús előállításához hozzávetőleg 4kg takarmány használnak fel. Gondoljunk csak bele! Mennyivel gazdaságosabb lenne, ha kihagynánk az állatok hízlalását és a megtermelt gabonát közvetlen élelmiszerként használnánk fel. Jóval kevesebb területet kellene szántóvá alakítani és több erdőterület maradhatna meg.

Trópusi esőerdő


Az erdőterületek zsugorodása és az állattartás párhuzama jól látható Brazíliában. Percenként két focipálya méretű őserdőt vágnak ki, majd a fát a helyszínen elégetve szántóvá alakítják a területet. Az így nyert földek többségét szójával vetik be. Ezt magas tápértékű szóját ugyancsak az állattenyésztés használja fel. Sertések, marhák és csirkék fogyasztják el.


Halászati területek


A halászati területek is egyre nagyobbak. Ma már azokat az apróbb halfajokat is kifogják, amiket régebben visszadobtak. Ezek az apró halak planktonokkal táplálkoznak és evés közben, mint egy filter megtisztítják a vizet. Kihalászásukkal a víz minősége is romlik. Mivel emberi fogyasztásra ezek a halak nem alkalmasak belőlük halliszt készül. A hallisztből sertések és csirkék számára készül táp. A hallisztre akkora a kereslet, hogy az előállítók nem tudják kielégíteni az igényeket.


Metán szerepe a klímaváltozásban


A beépített ipari területek terén nem lenne szükség istállókra, vágóhidakra, hűtőházakra és ezeket kiszolgáló épületekre. Jelentős mértékben csökkenthető lenne ezen épületek megszűnésével a káros anyagok kibocsájtása. Itt jön képbe a húsfogyasztás és a klímaváltozás kérdése: metán gáz kobocsátás


Vízfogyasztás


Az állattenyésztésben a vízfogyasztás drámai. Egyenesen vízpazarlásról beszélünk. Példaként 1 kg marhahús előállításához 15000 liter víz szükséges, míg 1kg búza 1000 liter víz felhasználásával az asztalunkra kerülhet.


Mi a helyzet a fehérjékkel?


A vegetáriánus táplálkozás ellen kardoskodók egyik érve, hogy a vegetáriánus életmódot követve nem lehet elegendő fehérjét bevinni a szervezetbe. Ha azonban összehasonlítunk néhány hüvelyes zöldséget húsok fehérjetartalmával rögtön látjuk, hogy ennek az ellenkezője igaz. 100g marhahús 16g fehérjét tartalmaz, a csirke 23g, a sertés 21g-ot. A szárazbab 22g, a sárgaborsó 21g, a lencse 26g fehérje tartalommal bír. Egyébb érvek a vegetáriánus táplálkozásról a Vegetáriánus táplálkozás melletti érvek c. cikkünkben olvashatók.


A vegetáriánus étrend összeállítása biztonságos és egészséges módon ma már nem kihívás. Igazából sosem volt az. Ami viszont egyértelmű, hogy az Ökológiai lábnyom csökkentése a vegetáriánus táplálkozással igenis lehetséges.

"A legtöbb, mit ember tehet a Föld jövőjéért, hogy vegetáriánussá válik. Semmi sem olyan üdvös az emberek egészsége szempontjából, és biztosít nagyobb esélyt a Földünkön lévő élet túlélése érdekében, mint a vegetáriánussá való fejlődés." Albert EinsteinEinstein


Hiszem azt, hogy Isten adta szabad akaratunk gyakorlásával képesek vagyunk gyermekeink számára egy élhetőbb jövőt teremteni. Kérlek téged, hallgasd meg Földanyánk segélykiáltását és tégy meg minden tőled telhetőt! Mutassunk példát gyermekeinknek és oktassuk őket!

 

 

Nincs többé Ambassador. Nemrégiben még csak arról olvashattunk, hogy majdnem negyedszázadnyi idő után a francia Peugeot újra az indiai autók piacára készül. A közelmúltban pedig már azt is megtudhattuk, hogy 12 millió dollárért a Peugeot tulajdonába került az indiai autómárka, a Hindustan Motors ikonikus típusa, az Ambassador.

 Indiai automárka Ambassador taxi

Fotó: Leveles Zoltán

 

Az ikonikus indiai autómárka

Az 56 évig folyamatosan gyártott Ambassador 2014-ben gördült le utoljára a futószalagról. A legendás indiai autómárka nem szuper technikai adottságai miatt volt közkedvelt, hanem mert erős futóműve jól bírta az indiai útviszonyokat. Amellet, hogy jól tűrte a kátyúkat, formatervezése is rendkívül közkedvelt volt. Folynak a találgatások: mi lesz a sorsa India legnépszerűbb autójának?

Az Ambassador indiai autómárka története

Az Ambassador 1960-1980 között státusszimbólum volt Indiában. Ő volt az egyetlen sorozatgyártású luxusautó a megannyi indiai autómárka között. Kormányzati körökben is közkedveltségnek örvendett. Nem a jó megjelenésével vált híressé, mégis egyedi látványt nyújtott. Ez volt az első dízel típus is, felszereltségében már a légkondicionálás is szerepelt.

 

Indiai automárka Ambassador reklám

 

Minden leírás megemlítette, hogy a kézifék ritkán működött megfelelően, vagy kormányzára gyakorlatilag nem létezett. Ennek ellenére mind a mai napig még jó néhányat látni az indiai városokban. A karosszéria alig változott az évek múlásával, talán ezért is szerették annyira a stabil, és tulajdonképpen mára már extavagáns indiai autmárkát. Ráadásul mindig könnyebb javítóműhelyt találni olyan kocsira, ahol nincsenek speciális high-tech javítások.

Tucatnyi indiai autómárka járműi futnak a kontinensnyi országban


Hindustan Motors-t 1942-ben alapították, néhány évvel India függetlenné válása előtt, az Ambassador a brit Morris Oxford helyi változataként készült. Az Indiai Köztársaság megalakulása után az Ambassador az ország jelképévé vált. Az első indiai autógyár 1956-ban, a nyugat-bengáliai Uttarpara városában alakult, majd 1957-ben az Ambassador megkezdte több mint fél évszázados karrierjét. Csak Kalkuttában 33 ezer Ambassador taxi közlekedett az utakon.

 

Indiai automárka Ambassador taxi

 

A múlt emlékeként ma még megtalálható a forgalomban néhány autó. Amit régen a modern kocsik jelentettek, az most az Ambassador: új divat, aminek láttán elmosolyodnak a járókelők, és megfordulnak utána. Néhány család számára, mint valami régi ereklye ott áll az udvar eldugott sarkában, mert nem akarnak megválni tőle. Mint a neve is jelzi: Nagykövet volt, egy darab indiai történelem.

Indiai autómárka lista

Íme, a legfontosabb indiai automárkák listázva

  • A Tata | 1945-ben alakult. A cég 2008-ban nemes egyszerűséggel megvásárolta a Jaguart és a Land Rovert (!). 2016-os adatok szerint a Tata 37005 dolgozót foglalkoztat. A Tata magyarországi forgalmazója a Tata autó. A cég honlapja itt található: Tataautó.
  • Maruti Suzuki | 1981-ben alakult indiai autógyár, melyben az eredeti Suzuki 46%-ban tulajdonos. Évente 1450000 gépjármű gurul le a gyártósorukról. A személyautó piac felét birtokolja. A leggyakoribb indiai autómárka típusai a következők: Ciaz, Ertiga, Wagon R, Alto, Swift, Celerio, Swift Dzire és az Omni.
  • Hindustan Motors | 1942-ben alakult indiai autómárka. Ők gyártották az Ambassadort is. A személygépkocsik mellett tehergépkocsikat is gyártanak. 
  • Az Ashok Leyland | chennai székhelyű indiai autómárka. A világ 4. legnagyobb autóbuszgyártója és a világ 16. legnagyobb tehergépjárműgyára. 11552 főt foglalkoztat. 
  • Mahindra | A 39276 főt foglalkoztató indiai autómárka 1945-ben alakult Pandzsáb államban. Székhelye Mumbaiban található. A Mahindra a világ legtöbb traktorát gyártó cég. Terepjárói és személyautói meglehetősen elterjedtek Indiában.
  • Chinkara Motors | A Mumbai közeli székhellyel rendelkező cég legismertebb autó típusa a Chinkara Roadster 1.8S nevű sportautó. Terepjárókat is gyártanak.

Ezeken kívül az indiai autópiac meghatározó kisebb-nagyobb indiai autómárka járművei futnak az indiai utakon. Ilyenek az Opel India, Eicher Motors, Bajaj Auto, Force Motors, Swaraj Mazda, Standard, Hyderabad Allwyn. Elektomos autó piacon is komoly fejlesztések történnek.

 

 

A Föld vízkészletét óvnunk kell. Március 22-e, a Víz világnapja is erre figyelmeztet. Vajon eléri célját? A tiszta ivóvíz minden élőlény alanyi joga. Mára viszont számtalan kérdés kapcsolódik már ehhez is. Üzletté vált az ivóvíz? A Föld vízkészlete mennyire szennyezett? Van elég tartalék?

Víz világnapja

„Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap...”

– írta Kurt Vonnegut, a világhírű amerikai regényíró. Valóban veszélyes mesgyén járunk?

Mikor van a víz világnapja?


Minden év március 22-én a Föld legtöbb országában életünk egyik legfontosabb feltétele, a víz kerül a középpontba. Az 1992. évi dublini és Rio de Janeiro-i környezetvédelmi világkonferencia hatására az ENSZ ezt a napot nyilvánította a víz világnapjává. Egyértelmű, hogy a víz megóvása érdekében mindenkinek tennie kell. A kormányokra és a különféle természetvédő szervezetekre, valamint a magánszemélyekre egyaránt felelősség hárul. Ide kapcsolódik az Óceánok világnapja is.

A víz világnapja a környezetvédelem része



Rachel Louise Carson - víz világnapja1962-ben megjelent egy azóta világhírűvé vált könyv, a Néma Tavasz. A szerző Rachel Louise Carson tengerbiológus, ökológus volt, aki írásával szinte új korszakot nyitott. A Föld védelmében nemcsak megkongatta a vészharangot, de egyben felébresztette a tudósok jórészének a lelkiismeretét is. Bizonyos szempontból az ő munkássága tekinthető a nemzetközi környezetvédelem kezdetének. Az írónőt eleinte sok vád érte, de a tényeket nem lehetett sokáig eltitkolni. Bebizonyította, hogy a növényvédő szerek esztelen használata beláthatatlan következményekkel járhat. Olyan pusztítást okoz a víznek, a földnek, a növény- és állatvilágnak, mely egy idő után visszafordíthatatlanná válik.


„A hatalmától megrészegült emberiség – minden jel szerint – egyre tovább és tovább merészkedik a saját maga és az egész bolygó megmérgezéséhez vezető kísérleteivel”

– írta.
Mindent megtett annak érdekében, hogy az ember ne a természet leigázását, hanem annak védelmét tűzze ki céljául. Neki köszönhetjük a modern környezetvédelmi mozgalom megszületését. A Víz világnapját egy hónappal követi a Föld napjának ünnepe, melynek kialakulására az ő munkássága is hatással volt.
Április 22-e a Föld napja, melynek ez évi témája is a tudatosságra való felkérés: Tájékozódj, hogy cselekedni tudj! Ez egy nagyon időszerű kérés, tökéletesen illeszkedik a Víz világnap céljaihoz.

A Víz világnapja története


Mindenkinek járna tiszta ivóvízvíz, mégis 1,8 milliárdnyira tehető azok száma, akik szennyezett vizet isznak. Szomorú felismerés, hogy a világ állóvizei, folyói szennyezettek.
A Víz világnapja minden évben más-más nézőpontból vizsgálja a víz helyzetét. Többféle adatot közöl, hogy felhívja figyelmünket a víz alapvető szerepére. Volt, amikor a víz és az egészség kapcsolata került a középpontba.


Az elmúlt 15 évben minden program és megmozdulás arra törekedett, hogy felhívja a figyelmet a cselekvésre. Már tíz évvel ezelőtt olyan cikket lehetett olvasni, ami a szükségessé váló vízkorlátozásokat, sőt a vízért folytatott háborúkat helyezte kilátásba...

A Víz világnapja célja


A Víz világnapja idén a szennyvíz óriási romboló hatására hívják fel a figyelmet, ezért az idei téma a víz és a szennyvíz. A világnap szlogenje: „Szennyvizek? Tiszta vizet!”


Ma már több állami és civil környezetvédő szervezet is működik, melyek sokat tesznek a fenntartható fejlődésért. A cél hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a természeti kincs. A programok résztvevői többet megtudhatnak a vízzel kapcsolatos kérdésekről, az ökoszisztémáról, arról, milyen lehetőségek vannak ennek az értékes erőforrásnak a megóvására.

Ivóvíz ellátás a világon - víz világnapja


A Természetvédelmi Világalap (WWF) rendszeresen ad tájékoztatást többek között a vizek állapotáról is. A 2016-os Élő Bolygó jelentésben vészjósló tényeket olvashatunk. Az édesvizek populációi közel 50 év alatt 81%-os csökkenést mutatnak. Letagadhatatlan, hogy ennek oka az ember mai életmódja. Nem vagyunk tudatában annak, hogy természetellenes életformánk kihat a környezetünkre, és ha nem történik tudatos változás, csak tovább vágjuk magunk alatt a fát.

Szinte minden országban vannak környezetvédő csoportok, melyek figyelmeztetnek az olajszennyezésre, a gyárak és erőművek szennyező kezeletlen vizére, a növényvédőszerek talajt és ezáltal a vizet károsító hatásaira. A természetvédők számára egész évben központi téma a víz is. A Víz világnapja csak egy alkalom a sok közül, amikor ténylegesen tehetnek valamit a Föld vízkészletéért.

A Víz világnapja Magyarországon


Egy 2004-es adat szerint hazánkban 1 millió 300 ezren a megengedettnél több arzént és nitrátot tartalmazó vizet isznak. Szintén ennek az évnek a statisztikája pedig azt mondja, hogy évente 1,3 milliárd köbméter szennyvizet tisztítatlanul juttatunk vissza vizeinkbe. Azóta a helyzet nem sokat változott.


A Víz világnapja remek kezdeményezés, mert legalább ekkor ráterelődik a figyelem a legfontosabb tennivalókra. Számos ismeretterjesztő és egyéb program zajlik ezen a napon. A céloknak megfelelő pályázatokat tűznek ki, illetve fogadnak el. A gyerekeknek vetélkedőket rendeznek, hogy ilyen módon is megismertessék őket természeti kincsünkkel, a vízzel.

Előtérbe kerülnek a különféle akciós víztisztítók, és ugyanolyan gyakorisággal az ellenjavaslatok is. Mivel ez is egy komoly üzleti tevékenység, óvatosan kell fogadni a változatos reklámokat. Nagy része drága, és hatástalan, mert kiszűri a fontos ásványi anyagokat is, ráadásul károsak, ha nincsenek rendszeresen tisztítva, a szűrők pedig szintén nem olcsók. Az ozmózis vízkészülékre is ez érvényes. Többféle kapható, miként a lúgosító eszközökből is.


Hazánk vízben gazdag ország, de az édesvíz 98%-a felszín alatti víz. A talajvíz már több térségben szennyezett, ezért fokozott védelmet igényel. A szakemberek vízgyűjtő-gazdálkodási tervet dolgoztak ki, melyet a kormány elfogadott. De felvetődik a kérdés: vajon mi a helyzet a többi 364 nappal? Mi a helyzet az egyéni túlfogyasztással, és főleg az ipari által okozott vízszennyezéssel?

A vízszennyezés főbűnösei


Jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, máshol pedig luxusvillájuk úszómedencéjének feltöltésére, golfpályák locsolására használják a tiszta ivóvizet. A víz komoly gazdasági értéknek számít, így sajnos az üzleti érdekek is manipulálják, sőt komoly verseny folyik az új vízforrásokért.

Az ENSZ vészjósló előrejelzése szerint 2040-re a vízigényünk 30 százalékkal megnő, és az emberiség fele vízhiánytól fog szenvedni. Szinte felfoghatatlan az a felelőtlenség, melyet az ipar elkövet. Bár napjaink egyik környezeti problémája az ivóvízhiány, mégsem csökken a víz szennyezése. Évente 15 millió felnőtt és 5 millió gyermek hal meg a szennyezett ivóvíz miatti betegségekben.


Több tengerparti országban a szennyvizeket tisztítás nélkül engedik a vízbe. Az óceánokba évi 20 millió tonna műanyag szemetet dobnak. A Csendes-óceánban van egy akkora „műanyag folt”, melynek mérete nagyobb, mint Texas állam.

1 kg marhahús előállítása átlag 15 ezer liter vizet emészt fel, melyben a takarmány vízigénye is benne van. Ezzel szemben 1 szelet kenyér 40 liter vizet, 1 szem alma termesztése 70, 1 krumpli 25, 1 paradicsom 13 liter vizet igényel. Ráadásul a folyamat nem szennyező! Hogy legyen elképzelésünk az arányokról: egy teli fürdőkádnyi víz 140 liter. 1 kg marhahús kb. 107 fürdőkádnyi vizet követel!


Emellett a víz és gőz miatt nagyon magas az energia felhasználása és a légszennyezése is, valamint az állattenyésztés sokkal több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a növénytermesztés.
A vágóhídra szánt állatok millióitól elképesztő mennyiségű trágya származik. Beszűrődik a folyókba és a talajvízbe, pusztítja az élővilágot, miként a takarmánytermesztéshez használt műtrágya és rovarirtó is. A hígtrágya veszélyes hulladéknak számít, amit elásnak.


Bolygónk földterületének egyharmadán már kiirtottuk az erdőket, hogy termőföldeket nyerjünk, állatfarmokat építsünk – ez az erdőirtás két fő oka világszerte.
1 milliárd ember szenved krónikus alultápláltságban, miközben a világ mezőgazdasági területének 80%-án az állattelepek ellátására termelnek takarmányt.

„Az ember által a saját környezete ellen elkövetett merényletek legriasztóbbika a föld, a vizek és a levegő elszennyezése veszélyes vagy éppen végzetes hatású anyagokkal.”

– írta a már fentebb idézett R. L. Carson.
Ha egyáltalán van megfelelő szennyvíztisztítás, a mai technikával nem lehet teljesen kiszűrni a vízbe kerülő hormonokat, ami szintén komoly problémát jelent. A gyógyszerek és fogamzásgátlók egy része is a csatornahálózaton keresztül a talajba, majd a talajvízbe kerül.

Súlyos környezetei fenyegetést jelentenek például a baleset folytán elsüllyedt orosz atom-tengeralattjárók is. Dúsított urán, plutóniumot tartalmazó atomtöltet rejlik a tenger fenekén, mint egy időzített ökológiai pokolgép.

1989 márciusában zátonyra futott Exxon Valdez nevű tankhajó, mert kapitánya részeg volt… Az addigi legnagyobb környezeti katasztrófát okozta: 50 millió liter nyersolaj került Alaszka partjainál a tengerbe. A British Petroleum olajipari óriás a felelős a 2010-ben, a Mexikói-öbölben történt szennyezésért. 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. 11 ember meghalt, és iszonyatos számadatok kerültek nyilvánosságra a kipusztított tengeri élőlényekről és madarakról. A hatás mind a mi napig tart…

 

Víz világnapja idézet: 110 éve született Rachel Louise Carson, ökológus tengerbiológus

 

A víz, mint üzlet


Azt eddig is tudtuk, hogy a palackozott „ásványvíz”-nek hívott víz forgalmazása több milliárd dolláros üzlet, de az még nincs a köztudatban, hogy az olajbáróknál gazdagabbak lesznek a „vízbárók”, a vízkészleteket felvásárló üzletemberek. Amíg az olaj helyett lehet más megoldást keresni, addig az ivóvíz létfeltétel, semmivel nem helyettesíthető. A sósvíz tisztítása pedig rendkívül drága, ezért még mindig jobban megéri sok száz kilométeres távolságból hozatni. Mi következhet ezután? A tiszta levegő árusítása?


Nemrégiben olvashattuk, hogy La Pazban a vízhiány miatt szükségállapotot hirdettek, és a vízhasználatot szigorúan ellenőrizte a katonaság. Ez az első ilyen nagyvárosi kényszerhelyzet, de sajnos számíthatunk rá, hogy a jövőben nem egyedi eset lesz…

Víz világnapja Indiában


A városi és a vidéki Indiában a felszín alatti víz a legfontosabb ivóvízforrás. A víz iránti igény riasztó sebességgel növekszik, a talajvízszint csökken. India éghajlata nem különösen száraz, de csapadék többnyire csak a monszun alatt van. Számtalan folyóval és tóval rendelkezik, de a vízszennyezés itt is óriási gondot jelent. Az ország vízgazdálkodási válságát elsősorban az egymást követő kormányok kudarcai okozták, hiányoznak a megfelelő vízvédelmi jogszabályok, a vízvisszaforgató infrastruktúra. Jelenleg a vidéki népesség 30%-ának nincs tiszta ivóvízhez való hozzáférése. A megoldás egyik leghatékonyabb módja az esővízgyűjtés.

Olyan kiemelkedő társadalmi aktivisták dolgoznak a víz tárolási technikájának kialakításában, mint Rajendra Singh. Róla részletesen olvashat a „Víz Nobel-díj” az indiai Radzsendra Szinghnek, mert képes megmenteni a bolygót c. cikkünkben.
Kolkata, a nyüzsgő megapolisz majdnem 750 millió liter szennyvizet termel minden nap.


A világ egyetlen teljesen működőképes szerves szennyvíztisztító rendszere működik itt. A napsütés, az oxigén és a mikrobiális hatás segítségével jött létre, mint egy ökológiai varázslat.

Végkövetkeztetés: legyen minden nap a víz világnapja


2012-ben jelent meg először az az ábra, mely a Föld vízkészletét mutatja. Bár bolygónk felszínének 70 százalékát víz borítja, ez a Föld sugarához képest nagyon sekély. Mennyi az összes friss víz, amely az emberek és minden más élőlény számára szükséges a túléléshez? A nagy kék gömb képviseli a világ teljes víztartalékát, a mellette levő kicsinyke gömb, 2.5% az édesvízkészletét, amelynek 98 százaléka nem hozzáférhető az ember számára (sarki jégtakarók, gleccserek és mélységi talajvíz). A legkisebb kék pötty a felhasználható vízmennyiség. Kanada édesvíz-készlete a legbőségesebb, ott van a világ édesvíz-tartalékának egynegyede.

Az átlagember hivatkozhat arra, hogy a globális vízszennyezési problémák nem személyes ügyek, egy ember nem tudja megoldani. Igaz. Ugyanakkor a saját életében mindenki tehet egy keveset. Vannak, akik nem vásárolnak műanyag palackban vizet, csak környezetbarát háztartási tisztítószert vesznek, nem permeteznek mérgekkel stb. Mások a fentieket belátva az erőszakmentes táplálkozást választják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a vízkészlet megóvásához. Ha vegetáriánusok, főleg ha vegánok leszünk, máris sokat tettünk a tiszta vízért.

Ökológiai lábnyom a víz felhasználásakor is keletkezik: az elfogyasztott és beszennyezett víz mennyisége adja, melyeket több tényező is befolyásol. A változáshoz fel kell végre ismerni, hogy a jelenlegi állapotok lassan visszafordíthatatlan következményeket okoznak, ha nem teszünk ellene. Vajon a tiszta ivóvíz mindenkinek a célja? Vajon a technológia és az emberiség felelősségérzete egyforma ütemben fejlődik? Vajon milyen a mi ökológiai lábnyomunk?

Rigvéda óind szent irodalomra tett esküt egy híresség. Az indiai eredetű Jitesh Gadhia, befektetési bankár jelenleg a legfiatalabb brit nemes, aki tagja lett a Lordok Házának. A gudzsaráti származású Gadhia az ősi könyvet, a Rigvéda egy példányát kérte hűségesküje letételéhez. A Rig véda jelentése: versekben kifejezett tudás.

Rigvéda - indiai spirituális irodalom


Nagy-Britanniában néhány éve az új tagok számára engedélyezték, hogy más vallási szöveget választhatnak, mint a Biblia, de még senki sem használta a Rigvédát. Az USA-ban, az indiai származású Tulsi Gabbard, kongresszusi képviselő a hivatali esküt, miként korábbi cikkünkben írtuk, a Bhagavad-gítára tette le, miként Srikanth Srinivasan, amikor beiktatták az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán a Bhagavad-gítára tett esküt az USA-ban,
vagy Vivek Murthy, az Egyesült Államok 19. főorvosa is. Erről bővebben az Amerika a hinduizmusra esküszik című írásban olvashat.

Tudni illik, hogy a Rigvédát tartják a világ egyik legrégebbi vallási szentírásának, mely i.e. 1500-ig nyúlik vissza.

"Szerencsés voltam, hogy találtam egy eredeti szanszkrit szövegű, 167 éves kéziratot, melyet a parlamentnek ajándékoztam a ceremónia után" – mondta Jitesh Gadhia.

Rigvéda könyve a kezében: Jitesh Gadia indiai származású brit nemes




A beiktatási ünnepségen az új tagok vállalják az uralkodó iránti hűséget, és aláírják a Lordok Háza magatartási kódexét. A hindu közösséget Sruti Dharma Das képviselte, aki a Krisna templom vezetője a Bhaktivedanta Manorból, és Jitubhai Patel, a csodaszép Swaminarayan Mandir elnöke. Ez a legnagyobb hindu templom Indián kívül.


Az ünnepségek után nem sokkal Gadhia találkozott Rajesh Agarwallal, London új alpolgármesterével, hogy megvitassák London pénzügyi státuszát. Rajesh Agarwal, aki szintén indiai származású. vállalkozó és emberbarát, támogatója számos, különösen a fiatalokra összpontosító jótékonysági kezdeményezésnek, és annak az alapítványnak is, mely szerte a világon segédkezet nyújt az özvegyeknek. Jitesh Gadhia találkozott Shami Chakrabarti brit-indiai ügyvédnővel is, aki szintén a napokban kapta nemesi kinevezését. Chakrabarti bárónő az emberi jogok harcosa, úgy értékelték, mint aki egyike a 100 legnagyobb teljesítményt nyújtó nőnek az Egyesült Királyságban.


Jitesh Gadhia három prioritást nevezett meg. Először is, hogy segítse a brit pénzügyi szolgáltatásokat, másodszor erősíteni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat az Egyesült Királyság és India között, és végül, de nem utolsósorban, hogy felhívja a figyelmet az 1,5 millió brit indiai lakosra, különösen a következő generáció érdekében.

A világ egyik legnagyobb múzeuma, a londoni British Museum különleges kiállítással lepte meg látogatóit. Asszám leginkább híres teájáról ismert, most azonban a világ elé tárja kincseit. Ezt az északkelet-indiai államot a régmúlttól a máig tartó varázslatos selyemszövése is világhírűvé tette. A legújabb londoni tárlat címe: Krisna Asszám kertjében. A kiállítás fő vonzereje az a kilenc méter hosszú „Vrindávani vasztra” (Vrindávani ruha), mely a 17. századból fennmaradt legnagyobb asszámi textil. Teljes egészében még soha nem volt kiállítva. 

indiai selyem.jpg

A világ egyik legértékesebb selymét Indiától kaptuk. Az asszámi muga, az aranyfényű vadselyem. De a krémes-fényes ezüst színű, a ragyogó fehér vagy törtfehér színű selyem is közkedvelt, valamint az erőszakmentes selyem, melynek előállításához nem kell a selyemhernyókat elpusztítani. Ez a selyem puha és meleg, rendkívül népszerű, mint ruha, kendő és paplan. A selyemfonál előállítása Asszám tartomány hagyományának és kultúrájának szerves része. Soalkucsi, a selyemfalu a régió textilipari központja. Híres minőségi termékeiről, melyek nemcsak Asszámban, India más részein és külföldön is rendkívül keresettek. A Brahmaputra folyó partján fekvő nemzetközi hírű falucskában a szövés hagyománya a 11. századra vezethető vissza.



indiai textil.jpg

Soalkucsi egy ősi kézműves falu, az itteni takácsok pamut-textil, selyem-textil valamint khadi ruha előállításával foglalkoznak. Bár Soalkucsi a központ, a Brahmaputra völgy szinte minden részén a vidéki háztartások kiváló minőségű selymet és varázslatos színű és hímzésmintájú selyemruhát állítanak elő. Az etnokulturális Asszám textilipara a különböző típusú pamut anyagú ruhákról, az egyedi hímzésmintákról és a csodálatos színkombinációkról nevezetes. A nők többsége gyakorlott selyemszövő, de a kézi szövőszékek mellett ma már a gyári félautomata rendszer is megtalálható.

Mahátma Gandhi négy alkalommal látogatott Asszámba. Először 1921-ben, mert „szerettem volna egy pillantást vetni erre a földre és az itt élő emberekre” – írta a Young India folyóiratban 1921. szept. 1-én. Utoljára pedig 1946 januárjában. Tudvalevő, hogy a Mahátmának szívügye volt a hazai szövőipar fellendülése, a hagyományos indiai viselet, a khadi, mely egyben a gyarmati uralommal szembeni ellenállást is jelképezte. Asszámban még őt is meglepte a különböző minták és színek varázsa, a selyemszövés művészetének és a khadi ruha előállításának az a magas foka, amit ott tapasztalt. Megmutatták neki az egyik tervező munkáját, mely Gandhidzsít mosolygós arccal ábrázolta. A szövött kép oly finom volt, hogy még a két törött első foga is látszott.

 

indiai tradicionális festmény Asszam államból.jpgTradícionális ásszami festmény

A 15. századi vallási-kulturális mozgalom, a vaisanavizmus és a bhakti egy új dimenziót adott az asszámi kultúrának. A Krisna-centrikus odaadó imádat bámulatos munkákra inspirálta a szövőipart. Ennek legismertebb alkotása a most kiállított „Vrindávani ruha”. Megjelenítették a Bhágavata Purána szövegét, vagyis néhány képet Krisna Vrindávanban töltött éveiből. A selyem 12 különböző sávból áll, s a minta Krisnáról szóló jeleneteket is tartalmaz, sőt az ősi Bhágavata Purána egyik versét is beleszőtték. Ez a mérhetetlenül bonyolult, kifinomult szövési technológia mára már kihalt Indiában. Tibetben is találtak hasonlót az 1903-1904-es expedíció során, melyről annak idején Rudyard Kipling tudósította a The Times-ot.

 

Rámájana textília a New York-i Metropolitan múzeumban
Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
 
Ezen a képen egy kivételesen finom, nepáli anyagdarab látható, ritka túlélője egy fontos textil-művészeti műfajnak, az ábrázoló hímzésnek. Valószínűleg egy ruhadarab része, melyet a vaisnava papok viseltek istentiszteletek alkalmával. A központi mezőben a Rámájana egyik drámai csatajelenete elevenedik meg. Rávana látható harci szekerén, és feltűnik a hősi hármas: Ráma, Laksmana és Hanumán a szekér fölött.



A londoni kiállítás, melyet egy azonos című, gyönyörűen illusztrált könyv is kísér, augusztus 15-ig tekinthető meg. 

Kapcsolódó cikkek

A képen nem menekülteket látunk hanem hindu körmenetetValóban pánikban az ország, de a világ is. Beláthatatlan kimenetelű, ami most történik a világban menekültválság formájában. Leveles Zoltán Menekültválság Indiából nézve c. cikkében a probléma gyökereit és megoldásait keresi - természetesen A védikus bölcsesség segítségét megidézve.
Kíváncsiak vagyunk a véleményedre. Kattints a cikkre - te is megírhatod a véleményed!

UNEP-logo_imagefull.jpg„Elsőként biológusok figyeltek fel a változásokra, tudományos jelzésekre. Egyre több műhely bizonyította, hogy a társadalom gazdasági tevékenysége súlyos károkat okoz.” Így kezdődik a környezetvédelemről szóló tavalyi kidolgozott érettségi tétel...
Vajon elég érettek vagyunk?
A következő adatok segítenek eldönteni.

Az ENSZ 1972-től kért fel szakembereket, hogy különös gonddal vizsgálják felül a társadalom környezetre gyakorolt hatását. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) azóta rengeteg tanulmányt jelentetett meg. A végkövetkeztetés: „A program szerint az emberiség már most jelentősen túllépi az ökológiailag fenntartható kereteket, ezért a fogyasztás visszavételére, illetve a vegetárius étrendre való átállásra is sürget.”
A politikusok szerint, ha a gazdaság nem fejlődik, akkor az gátolja a társadalmi előrehaladást. A fenntartható fejlődés elve azonban mást mond. A Közös jövőnk című Brundtland-jelentés (1987!) megállapítja:
„Kölcsönt veszünk fel a jövő nemzedékek ökológiai tőkéjéből, miközben biztosan tudjuk, hogy nem lesz lehetőségünk visszaadni azt.”
Lassan 25 év telik el attól a konferenciától, amikor Rio de Janeiróban megfogalmazták a Föld Charta nevű dokumentumot a bioszféra jogairól, de a legfőbb változás mégsem történt meg. Tudatváltás, paradigmaváltás címszóval sok szép gondolatot olvashatunk, már csak a megvalósítás hiányzik...
Láng István, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke szerint: „ A jó szándék megvan, de a deklarációkat senki nem tartja be. A mostani kudarc okát elsősorban a nagy gazdasági érdekellentétekben látom. Az ipari monopóliumok érdekei és a globális illetve kormányérdekek majdhogynem kibékíthetetlenek.”
Az UNEP a század elején készített egy előrejelzést a következő harminc évre. Most a prognózis félidejében tartunk! Néhány sorát idézzük fel ébresztőként:

– Az emberi terjeszkedés tönkreteszi a Földet. Harminc éven belül az emberi tevékenység a szárazföldi területeknek (a jelenlegi 50 % helyett) már több mint 70 százalékát rongálja meg (utak, bányászat, városok, infrastruktúra, talajkizsigerelés stb.).
– A Föld talajkészletének már 15 %-a erodálódott emberi beavatkozás miatt.
– Az emberiség 40 %-a él súlyosan vízhiányos területen, ez 30 év múlva 50 % fölött (Nyugat-Ázsiában és a Közel-Keleten 90 %) lesz.
– A Föld folyóinak már kb. fele szennyezett. A szennyvíz nagy része tisztítatlanul ömlik a folyókba és óceánokba. Pl. a fertőzött halak miatt évente körülbelül 2.5 millió ember kap hepatitist.
– Az ember okozta természeti katasztrófák a nyolcvanas években átlagosan 147 millió embert sújtottak évente, a 90-es években már 211 milliót, és csak 1999-ben több mint százmilliárd dollár kárt okoztak.
A tanulmány kimondja, hogy csak azonnali cselekvéssel tudjuk megállítani a környezet pusztulását. 


Indiában több mint százötven év után megszűnt a távíró szolgáltatás. Az első kábelt 1850-ben fektették le Kalkutta és Diamond Harbour között. A Brit Kelet-indiai Társaság kezdte használni, s néhány év múlva már az egész országot behálózták a vezetékek. A távíró-rendszer szolgáltatást ugyan egy időre átvette az indiai postától a Bharat Sanchar Nigam Ltd. (BSNL) telekomóriás, de hatalmas veszteségeket követően rövid időn belül felhagytak a próbálkozással. A szegény, falusi környezetben élőknek ugyan rendkívül fontos lenne, ha maradna, de a digitális korszak beköszöntével a távíró véglegesen elvesztette jelentőségét, a gyors üzeneteket ma már a fax, az e-mail és az SMS továbbítja.

taraA világhírű osztrák ékszer- és kristály-készítő részesedést vásárolt a Mumbai-i székhelyű Tara Jewells ékszerész vállalatban. A befektetés értéke 5,6 millió euró volt.

A Tara Jewells jelenleg összesen 30 kiskereskedelmi bemutatóteremmel rendelkezik, de Rajeev Sheth cégtulajdonos a közeljövőben még további huszat kíván megnyitni. Egyedülálló jelzőrendszerrel működnek, így a vevők minden ékszert megtekinthetnek az üzletben. A cég négy jelentős üzeme közül az egyik Kínában, a másik három Mumbaiban működik. Termékeiket az egész Egyesült Államok, Európa, Ausztrália, Kína, Japán, Dél-Afrika és Kanada területére exportálják.

A Renault igazi családi autónak tervezte a Dacia Logant. Európában már autószámba vették – de túl drága lett az olyan piacokon, mint India. Indiában jelenleg a Maruti-Suzuki és a Hyundai a két legerősebb márka, mindkét típus 250 ezer rupiáért (egymillió forint) kapható.

 

reanult

 

Most egy olcsóbb, de a Loganhoz hasonlóan tágas és célszerű modellt terveznek. A projekt vezetője Chennaiba költözött. Előzetes értesülések szerint a Renault egy olyan autó előállításán fáradozik, mely alacsony árkategóriájú, de a Marutihoz hasonlóan tágasabb, és megközelíti a Hyundai népszerű modelljét.

Az eredeti elképzelések szerint 2014-ben kerül piacra az új, szuperolcsó Renault modell. Bíznak benne, hogy a jelentős felvevőhelynek számító Indiában is sikeres lesz.

India dollármilliárdokat fordít az elektromos és hibrid piaca fejlesztésére. A Nemzeti Tanácsa jóváhagyta, hogy 4,1 milliárd dollárral támogassák az alternatív meghajtású autók projektjét. A Pixel után megjelent a Megapixel. A hibrid masinák és az elektromos autók gyártását jelentősen növelni akarják, a célkitűzés szerint nyolc éven belül hatmillió „zöld" járművet szeretnének eladni.

 

reva

 

Ezzel számottevően csökkenteni lehetne a fosszilis üzemanyagok felhasználását, ezzel a környezetszennyezést is, tehát az elektromos közlekedés gazdaságilag nemcsak életképes alternatíva, de egyben szükségszerűség is.

 

Az előirányzott összeg nagy részét indiai vállalatok adják össze, amiből látszik, hogy nem csak a kormány, hanem a civil szféra is foglalkozik a fenntarthatósággal. Amennyiben 2020-ra valóban sikerül a kitűzött célokat elérni, úgy a számítások szerint 2-2,5 millió tonna fosszilis üzemanyagot takaríthat meg az ország.

Szurender DalalKiegyensúlyozatlan ökológiát eredményeznek egyes növényvédőszerek. Szurender Dalal agrárkutató szerint jobb termést hoznak azok a földek, amelyeken a rovarokat nem irtják vegyszerrel. Ugyanis több olyan rovar is él a természetben, amely valójában segíti és védi a haszonnövényeket, vagyis sokkal több hasznot hajtanak, mint amennyi kárt tesznek.

„Mintegy 90 fajta növénybarát rovart azonosítottunk eddig – mondja a kutató. - De a rovarirtók meggondolatlan használata ezeket éppúgy elpusztítja, mint a kártékonyakat."

Kellár Márta összeállítása

erzsebetSzázhatvan éve, 1857. május 10-én tört ki Indiában a brit uralom elleni szipojlázadás, amelynek mélyen gyökerező okai voltak.

Egészen 1600-ig nyúlik vissza, ugyanis az Indiával való kereskedelem érdekében akkor alakult meg a Brit Kelet-Indiai Társaság. Angol kereskedők alapították, de hamar katonai hatalommá vált. I. Erzsébet királyi adománylevélben kereskedelmi előjogokat biztosított számukra, ezzel megalapozva azt a több száz évig tartó rablóhadjáratot, mely gátlástalanul kizsákmányolta, fosztogatta Indiát.

Az indiai gyapot, selyem, kávé, tea, indigó exportja hatalmas bevételeket jelentett a Társaság számára, s a brit kormány nem sokat foglalkozott azzal, milyen hátrányt okoz ez a hazai iparnak. A Társaság a pénz bűvöletében élt, profitorientált, kegyetlen kormányzati módszereinek köszönhetően például Bengálban milliók haltak meg az 1770–1773-as éhínségben, a lakosság több mint egyharmada elpusztult. Ennek ellenére a bengáli adóbeszedést nem függesztették fel.

A Társaság a még nagyobb haszon érdekében az 1800-as években kibővítette tevékenységét: célja az ópium termelése és exportálása lett. Rájöttek, hogy India földje alkalmas a mák termesztésére, felvevőpiacnak pedig ott van Kína a több százmilliónyi elnyomott lakosával. Csak a függőséget kellett kialakítani, s ráadásul így a Mandzsu-dinasztia birodalmából roppant mennyiségű arany és ezüst került a birtokukba.

Ma ezt emberiség elleni bűntettként tárgyalnák Hágában...

1857 elején kitudódott, hogy a britek erőszakos térítésre készülnek, kereszténnyé akarják tenni a lakosságot. Ezt már előkészítette az a megvetettség, ahogy ősi kultúrájukat kezelték. Ráadásul Lord Dalhousie kormányzó törvényt alkotott, mely szerint egyenes ági fiú örökös híján a birtokok a Kelet-Indiai Társaságra háramlanak. A Társaság ennek köszönhetően 650 ezer négyzetkilométerrel növelte területeit, s családok ezreit fosztotta ki.

Az általános elégedetlenség következtében elkezdődtek a zavargások, majd május 10-én fegyvert ragadtak a bengáli seregben szolgáló szipojok, a Társaság szolgálatában álló indiai katonák is. Olyan töltényeket kaptak, amit marha- és disznózsírral kentek be, ezt pedig harc közben szájjal kellett feltépni, így akaratlanul is lenyelték az állati zsírt. Ezzel hitbéli meggyőződésük tagadására és vallási előírások megszegésére kényszerítették mind a hindu, mind a muzulmán katonákat.

A kegyetlen, a civil lakosságból is áldozatokat követelő harcok több mint egy éven át tartottak. A győztes angolok megtorlása rendkívül kegyetlen volt. A kínzások közül leginkább az borzasztotta el az utókort, amikor a britek az elfogotttak ágyúra kötözésével, majd az ágyú elsütésével statuáltak példát.

A felkelés legalább véget vetett a Brit Kelet-Indiai Társaság uralmának. Ezt követően a brit kormány vette át a gyarmat irányítását, de Anglia – legalább részben – a kormányzati módszerek megváltoztatására kényszerült. Viktória királynő 1858-as proklamációja így szólt:

„Határozottan felszólítjuk és utasítjuk mindazokat, akik a mi kezünkből hatalmat kaptak, hogy legnagyobb nemtetszésünk terhe mellett tartózkodjanak valamennyi alattvalónk vallásos meggyőződésébe és gyakorlatába való mindenfajta beavatkozástól."

A tények ismeretében tudjuk, mennyire élt ez a mindennapi életben... Viktória királynő 1877-ben India császárnőjévé nyilvánította magát, India továbbra is a brit birodalom ékköve maradt, csak 1947-ben nyerte el függetlenségét.

A történelemkönyvek eltérő módon tárgyalják az 1857-es eseményeket: Indiában mint első függetlenségi háborút emlegetik, az európai köztudatban, főleg Angliában mint szipojlázadás terjedt el.

Salgótarjánban a Tarján Glass Kft. indiai befektető, a Shamvik Glasstech segítségével újra megkezdheti a nagy multú öblösüveggyártást. Az indiai partner szállítja a gépeket, valamint kiváló technológiát biztosít majd a gyártáshoz.

Tarjan glass Kft

A Shamvik Glasstech már sikeresen népszerűsítette termékeit Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és más országokban is. Az cég székhelye Mumbai, s bár amerikai befektetéssel jött létre Indiában, azóta Shyamsunder Munshi majd a család többi tagja már családi vállalkozásként folytatja a jónevű üveggyártó cég vezetését. A jelenlegi ügyvezető igazgató, Vikram S. Munshi bizakodóan tekint a magyar kapcsolatok elé.

Joomla SEF URLs by Artio