Hírek

Ebben az indiai hírrovatban válogatott témákra bukkanhat, sokszor olyanokra is, melyek magyar nyelven sehol sem szerepelnek. A néhány soros írás röviden, tényszerűen összefoglalja az adott ügy legfontosabb információit.

Indiai hírek

Indiai hírek

Csupán egy érdekes kis részlet arra a kérdésre: mi történt a nagyvilágban? Múlt és jelen hírei vagy a jövő tervei. Legyen szó az indiai kultúráról vagy a modern Indiáról, környezetvédelemről vagy technikai és tudományos fejlődésről, a közös szál, ami összekapcsolja ezeket az, hogy illik lapunk profiljába.

Talán megmosolyogni való hír, talán elgondolkoztató, esetleg csak hasznos beszámoló. Ha pedig e rövid tájékoztatás felkeltette figyelmét, biztosan talál a témához illő hosszabb írást, tanulmányt, mellyel szélesítheti látókörét.

 

 

Budapestre érkezett Peter Brook, mégpedig egy újabb Mahábhárata feldolgozással. A világhírű rendező harminc évvel ezelőtt egy kilenc órás előadásban mutatta be India leghíresebb eposzát. Ezt a produkciót 10 évnyi kutatómunka előzte meg. Mit üzen a ma emberének ez a csodálatos, több ezer éves szanszkrit nyelvű alkotás? Egyedülálló történelmi, filozófiai vagy irodalmi ismereteket? Az emberi élet legfontosabb kérdéseire adott válaszokat?

Tipp: Indiai spirituális témájú előadások Budapesten>> Spirituális programajánló

 

Mahábhárata Peter Brook szerint

 

Mahábhárata Brook szerint

Peter Brook érdeme, hogy a hindu kultúrának ezt az alapművét már évtizedekkel ezelőtt is népszerűsítette Európában. A Trafóban most előadott darab a Mahábhárata csatajelenetek utáni pillanatát örökíti meg, 70 percben mesél életről és halálról. Néhány éve a rendező 320 perces filmjéről egy ajánlóban ezt olvashattuk:

„A Mahábhárata spirituális ereje felér a Bibliáéval, élményszerűsége az Iliásszal, varázslatos meseszövése az Ezeregyéjszaka hangulatával.”

 

A Mahábhárata alapmű

Igen, a Mahábhárata alapmű. Nem azért, mert százezer versszakával a világirodalom leghosszabb alkotása, és nem azért, mert bonyolult, több szálon futó meseszövése lebilincseli az embert. A Mahábhárata a védikus irodalom része, s legfőbb érdeme egy zseniális, teljesen egyedi és utánozhatatlan megoldás.

Az irodalom vagy a film mindig szerette családtörténetekben, folytatásos sorozatokban bemutatni egy vagy több szereplő, esetleg egy egész dinasztia sorsának alakulását. Ennek silány változata, a szappanopera is ilyen elváráson alapul. Pedig ezt az igényt egészen magas szinten is ki lehet elégíteni.

 

A Mahábhárata rövid története

A Mahábhárata történetei olyannyira lekötik az olvasót, hogy alig várja a folytatást, szeretné megtudni, mi történik a szereplőkkel.

Ebben a felfokozott hangulatban egyszer csak megtorpan a cselekmény, és ott találjuk magunkat egy rendkívüli párbeszéd kellős közepén. Ez az a zseniális megoldás, amit a Mahábhárata bemutat: a legizgalmasabb pillanatban egy isteni kinyilatkoztatás tanúi lehetünk, mely mindent elmond az emberi életről. A célokról, azok elérhetőségéről, arról, hogy kik is vagyunk valójában, mi a halál és mi a tettek következménye. Ez a transzcendentális tanítás, a Bhagavad-gítá, A Magasztos éneke.

 

A Mahábhárata a védikus irodalom remeke

A hívők a Mahábhárata számára szentírás, hiszen a Védák közé sorolják. Aki először találkozik a Mahábhárata fennköltségével, az is elkerülhetetlenül a hatása alá kerül. Úgy ékelődik be az események sodrába, hogy muszáj elgondolkodni azon a lelki világképen, amit elénk tár. Az egyén szabadságában áll, hogy utána csupán irodalmi műként folytassa a történet olvasását, vagy belső meditációt végezzen, s feltegye a saját életével kapcsolatos a legfontosabb kérdéseket.

 

 

Tolerancia és empátia a világvallásokban elnevezésű vallásközi párbeszédet tartottak a Bharata Kultúrtérben 2016. szeptember 22-én. Az India Klub Alapítvány szervezésében megvalósuló eseményen a szépszámú közönségnek lehetősége nyílt bepillantást nyerni a különböző vallások tanításaiba, és kérdéseket feltenni a jelenlevő szaktekintélyeknek.

 

 Vallásközi párbeszéd volt a Bharata Kultúrtérben

„Tisztelnünk kell más vallásokat is, mint amennyire a sajátunkat is tiszteljük. A merő tolerancia nem elég.” M. K. Gandhi

Sebestyén Renáta beszámolója

Mécsesek, zene és mézes-gyömbéres tea fogadta az érdeklődőket a Tivadar utca 3. alatt, utána pedig kezdetét vette a beszélgetés, amelynek moderátora Szabó Szilvia vaisnava teológus, a budapesti Inbound Jógaiskola vezetője volt.


Első körben a közönség megismerhette a kerekasztal beszélgetés résztvevőit:


dr. Fischer Miklós - a LifeGarden pszichológusa, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense
Csong An Szunim - az Eredeti Fény Zen Templom apátja
Galgóczi István - muszlim hitoktató, arabista, politológus
Leveles Zoltán - hindu tanító, az India Klub Alapítvány vezetője
Nagypál Szabolcs - római katolikus teológus, az ELTE ÁJK egyetemi adjunktusaként a Jog- és Társadalomelméleti Tanszéken tanít


Az előadók nem csak az általuk képviselt vallás tanítását ismertették a jelenlevőkkel, hanem személyes példák által tették azt igazán életszerűvé, átérezhetővé.
Fischer Miklós judaizmus szakértő és pszichológustól megtudhattuk, hogy a vegyes házasság már önmagában „egy külön béke”. Galgóczi István muszlim hitoktató szerint, ha valaki a vallásával foglalkozik, akkor önmagát is ápolja. Leveles Zoltán hindu tanító kiemelte India békés vallási pluralizmusának példaértékűségét. Az esemény apropójául szolgáló, Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság évének kérdéskörét pedig Nagypál Szabolcs, római katolikus teológus fejtette ki.


A toleráns és együtt érző viselkedés fontossága mellett, a kerekasztal beszélgetés részvevői egyhangúan felhívták a figyelmet az irgalmasság határaira. Fischer Miklós hangsúlyozta a méltányosságra való képességet, az igazságosság és az irgalmasság közti egyensúlyt. Ehhez kapcsolódóan hangzott el a beszélgetés végkövetkeztetésének is tekinthető útmutató: „Legyetek bárányok, de ne birkák!”.


Csong An Szunim zen buddhista szerzetes szerint, ha felismerjük a másik emberrel való lényegi azonosságunkat, a tolerancián túlmutató empátia természetes mechanizmusként fog működni, és nem igényel erőfeszítést. Nagypál Szabolcs, a többiekkel egyetértésben, hangsúlyozta a tolerancia és empátia közt fennálló hierarchiát. Mint mondja, nem elegendő megtűrni a másikat, a tevékeny szeretethez képest a puszta tolerancia értéktelen.


A másfél órás eszmecserét követően a közönség kérdéseire is sor került. A beszélgetést pedig az öt világvallás képviselőinek egy-egy rövid, összefoglaló jellegű üzenete, tanácsa zárta. Többek közt elhangzott Szent Ágoston törvénye: „Szeress, és tégy, amit akarsz!”. Volt, aki arra ösztönözte a részvevőket, hogy olvassanak, és utazzanak egyedül, és volt, aki csak egy kézfogással foglalta össze az estén elhangzottakat.

 

Elgondolkodtató kutatáson van túl az Elittárs a vegetáriánusok világnapján, melyet minden év október 1-jén tartanak. Az állatok világnapját pedig október 4-én ünneplik. Ebből az alkalomból a Bharata is különös rendezvénnyel készül TIPP: állatok világnapja október 4.én. A tanulmány a vegetáriánusok társkeresési nehézségeire összpontosít, melyből kiderül, hogy ezen a téren a vegetáriánusok helyzete 2016-ban nem könnyű.

A Bharatában tartott Tolerancia és empátia a világvallásokban című vallásközi párbeszéd idején még nem állt rendelkezésre ez a hasznos tanulmány, pedig egy kérdést mindenképpen megért volna a párkapcsolati tolerancia és empátia. Különösen manapság, amikor oly sokan kallódnak magányosan az életben. Nem csak az ilyen magányos emberek figyelmét hívja fel ez a tolerancia hiányát alátámasztó tanulmány, hanem az egész társadalom számára egy vészharang. Érdemes elgondolkodni, hogy vajon miért nem képes, sőt miért nem akar alkalmazkodni az ember, még a hozzá legközelebb állóhoz sem?

Szerencsére  híres vegetáriánusok jó példával szolgálnak, és üzenjük a nem vegetáriánusoknak, hogy mindenképpen olvassák el ezt a tanulmányt, mert sokat segíthet a párkapcsolat javításában.

 

Vegetáriánus társkeresés hírek
Vegetáriánusok helyzete 2016-ban: tudd, hogy kb. mit gondolnak rólad, ha vegetáriánus leszel. Vagy talán mégsem ilyen kiélezett a helyzet a párkapcsolatban?

 

A magyarok háromnegyede inkább szakítana párjával, minthogy felhagyjon a húsevéssel

 

Azon magyar vegetáriánusok, akik választás elé állítják párjukat („vagy én, vagy a hús”), lehet, hogy meg fognak lepődni - egy új felmérésből kiderült, hogy az ehhez hasonló ultimátumok esetében a magyarok 75 százaléka inkább a húst választaná a szerelem helyett.

  • a magyarok 75 százaléka szakítana párjával, ha az megpróbálná vegetáriánus étrendre szoktatni
  • a húsfogyasztók 27 százaléka tart tőle, hogy vegetáriánussal randevúzni hasonló ultimátummal járna
  • ugyanakkor a magyar vegetáriánusoknak mindössze 1 százaléka próbálná megváltoztatni társa étkezési szokásait
  • a húsfogyasztó magyarok közel fele enne kevesebb húst, ha társuk kedvesen kérné
  • azonban a vegetáriánusok toleránsabbak a húsfogyasztókhoz képest a különböző étrendek tekintetében

A vegetáriánus világnap (október 1.) közeledtével az ELITTÁRS a magyar társkeresők étkezési szokásait feltáró felmérésével a húsfogyasztás és a vegetarianizmus szerelmi életre gyakorolt hatását vizsgálta. .

Van-e kifogásuk a húsfogyasztóknak a vegetáriánusokkal szemben?

Az 1790 magyar társkereső által megválaszolt kérdőív eredményeiből kiderült: a húsfogyasztók jelentős hányada úgy gondolja, vegetáriánussal randevúzni azt jelentené, hogy az életből kimaradnak a „szaftos” részletek. Voltaképpen a húsfogyasztók több mint negyede (27 százalék) azért nem randevúzna vegetáriánus személlyel, mert attól tart, hogy partnere megpróbálná áttéríteni a húsmentes életmódra. Továbbá ha párjuk ultimátumot adna („vagy én, vagy a hús”) a hús mellett tennék le a voksukat és inkább a kedvesükről mondanának le, mint a húsos falatokról.

Azonban az is kiderült, hogy az ultimátum nagyobb problémát jelent, mint maga az étrend. Valójában, ha a vegetáriánus partner kedvesen kérné társát az étrendje megváltoztatására, a húsfogyasztók majdnem fele (49 százalék) kész lenne arra, hogy legalább egy fél-vegetáriánus étrenddel megpróbálkozzon. Ez magában foglalja azt a 34 százalékot, akik megpróbálnák kerülni a húsfogyasztást a partnerük jelenlétében és azt a 15 százalékot, akik teljesen felhagynának a húsételek fogyasztásával társuk kedvéért.

Mi rejtőzik a vegetáriánus sztereotípiák mögött?

A húsfogyasztóknak azonban nincs okuk az aggodalomra. A vegetáriánus sztereotípiákkal szemben (és az ultimátumok miatt aggódók megkönnyebbülésére) az ELITTÁRS felmérésében résztvevő vegetáriánusok többségét jellemzően nem foglalkoztatja társuk étrendje. Tulajdonképpen mindössze 1 százalékuk tartana ki amellett, hogy a párjuknak le kell szoknia a húsfogyasztásról. 30 százalékuk szeretné, hogy a társuk legalább fontolja meg, hogy kevesebb húst fogyaszt, a döntő többség (68 százalék) azonban úgy gondolja, nincs beleszólása párja étrendjébe, az azt fogyaszt, amit szeretne. Az Elittárs vegetáriánus egyedülállók számára is megoldást nyújthat a társkeresében.

Ezen felül a magyar vegetáriánusok 93 százaléka szívesen kezdene komoly kapcsolatot olyasvalakivel, aki fogyaszt húst. Összehasonlításképpen, a húsfogyasztóknak csak 87 százaléka tudna elképzelni komoly kapcsolatot vegetáriánus személlyel - ami a sztereotípiával ellentétben azt mutatja, hogy feltehetően a vegetáriánusok elfogadóbbak azokkal szemben, akik az övéktől eltérő étrendet részesítenek előnyben.

Mennyire fontos a közös étrend?

Végezetül a felmérés kimutatta, hogy amikor az étel és a szerelem egyaránt terítéken vannak, a húsevők és vegetáriánusok egyöntetűen ugyanazt tartják a legnagyobb problémának. Minden, az ellentétről és elfogadásról szóló vita ellenére nem az erkölcsi dilemma az, ami aggasztja a társkeresők többségét, hanem a kérdés, ami az idők kezdete óta foglalkoztatja az emberiséget: „mi legyen a vacsora?”.

A vegetáriánusok 49 százaléka gondolja úgy, hogy a húsfogyasztó társsal való randizásban a legnehezebb a főzés és a közös napi étkezések megtervezése lenne. További 32 százalék számára a különleges, főként étkezés-központú események (pl. karácsony) menüjének megtervezése okozná a legnagyobb fejtörést, és 11 százalékuk szerint a legnehezebb egy romantikus étterem kiválasztása lenne.

A vegetáriánusokkal randevúzó húsfogyasztók számára a három legfőbb probléma tulajdonképpen hasonló - 33 százalékuk a főzést és a napi közös étkezések megtervezését tekinti a legnagyobb nehézségnek, 31 százalékuk szerint a karácsonyi menü megtervezése a legnagyobb probléma, és 20 százalékuk számára a társuk jelenlétében történő húsfogyasztás lenne a legnehezebb.

Miért is olyan fontos megosztani az ételt a társsal? Az ELITTÁRS pszichológusa, Salama Marine úgy véli „a közös étkezés kétséget kizáróan a legintimebb dolgok egyike, amit a párok együtt csinálhatnak anélkül, hogy a ruhájuktól megválnának. Szemben ülni a vacsoraasztalnál és egymás szemébe nézni minden zavaró tényező nélkül valóban az egyik legnagyobb lépés egy kapcsolatban. Ha a pár sikeresen átmegy ezen a kevésbé feltűnő, ám annál elemibb vizsgán, a kapcsolatuk nagyobb eséllyel lehet hosszú távú. Ez a tanulmány is megerősíti, mennyire fontosak egy pár életében a könnyed, közös étkezések. Néhány ember számára a gasztronómiai beállítottság alapvető fontosságú egy kapcsolatban, ennek eredményeképpen tartanak attól, hogy olyasvalakivel randevúzzanak, akinek eltérőek az étkezési szokásai. Mivel a közös étkezések hozzátartoznak egy egészséges kapcsolathoz, fontos, hogy a felek meg tudjanak egyezni, amikor felmerül a kérdés, hogy mi kerüljön a vacsoraasztalra.”

Forrás: ELITTÁRS

A riói olimpia páros teniszversenyében a dobogó második fokán Rajeev Ram és Venus Williams állt. A hindu-amerikai Rajeev egy riportban elmondta, hálás szüleinek, akik megtanították neki a hindu vallási értékeket, és a jóga előnyeit, melyek a teniszpályán is segítették. Korábban más indiai-amerikai olimpikon is kifejtette már a véleményét a jóga sporteredményekre gyakorolt pozitív hatásairól, és az sem meglepő, hogy a Rióban Indiának érmet szerzett két hölgy is jógázik.

Sindhu Venkata indiai tollaslabdázó

Sárosi Laura Rióban első meccsén kikapott ellenfelétől, Sindhu Venkata Pusarlától, az indiai tollaslabdázó végül ezüstérmet szerzett. A 21 éves olimpikon gyógytornásza elmondta, hogy az edzésterv része a rendszeres jóga, különösen a légzési gyakorlatok. Az indiai női birkózó, Sakshi Malik bronzérmet szerzett. Adatlapján a szabadidős tevékenységnél a jógát jelölte meg. India miniszterelnöke, Narendra Modi személyesen gratulált mindkét hölgynek.

Rajeev Ram indiai teniszező


Az ezüstérmes Rajeev Ram egy új példakép a hindu-amerikai gyerekek számára.
A hindu vallásfilozófia azt tanítja, hogy alapvető az önkontroll, vagyis az elme test feletti uralma – mondta az olimpikon. – Az elme ellenőrzési joga nem más, mint önuralom. Ez vonatkozik az egyén mindennapi és etikai döntéseire egyaránt. Nyilvánvaló, hogy a tested azt fogja tenni, amit az eszed súg neki. Ha a belső ellenőrzés békét teremt, a tested azt fogja követni. Vezérlő elv a jóga is, mely segíti a test felkészülését és erőnlétét. A 32 éves Rajeev arról is beszámolt, hogy szülei gyerekkorában megtanították neki: ne érdekelje annyira, hogy megnyeri-e vagy elveszti a teniszmérkőzést. Inkább arra figyeljen, hogy ő irányítsa az indulatait. Hamarosan rájött, hogy miközben nyugodt és kiegyensúlyozott, az nemcsak erényt jelent, hanem pontszámai javításának lehetőségét is.


 
A hindu hagyomány a Bhagavad-gítában (2.38.) is beszél erről: „Harcolj a harc kedvéért – anélkül, hogy figyelembe vennéd a boldogságot vagy szomorúságot, veszteséget vagy nyereséget, győzelmet vagy vereséget! Így cselekedvén sohasem teszed ki magad a bűnnek.”
Ez egybecseng Pierre Coubertin híres kijelentésével, akit a modern olimpiai mozgalom atyjaként tartanak számon: „Ezen az olimpián nem annyira fontos nyerni, mint részt venni.” A nevezetes mondást Ethelbert Talbot, episzkopiális (anglikán) érsek mondta az 1908-as londoni olimpia előestéjén, a versenyzők számára rendezett misén a Szent Pál katedrálisban. Coubertin báró néhány nappal később erre utalt.
 

Az amerikai hindu közösség két másik olimpikon bajnoka is kapcsolódik a jógához. Az athéni nyári olimpián Mohini Bhardwaj művészi tornán ért el második helyezést. Mohini orosz származású édesanyja szanszkrit nyelvet és jógát tanít, indiai apja orvos. A szülők a hindu hit és a vegetáriánus kultúra szellemében nevelték gyermekeiket. Büszke anya vagyok – mondta édesanyja, akit az Országos Jóga Szövetség legmagasabb regisztrációs szintjén tartanak számon. – A lányom nagyon határozott, ugyanakkor hű maradt a valláshoz és a jóga kultúrájához. Amikor Kínába utazott, vegetáriánusként többnyire csak rizst tudott enni, de soha nem érintett húst. Amikor a csapat visszatért az Egyesült Államokba, mindenki beteg volt, csak ő nem.

Mohini Bhardwai indiai tornász



Mohini Bhardwaj torna iránti szeretete és tehetsége 4 éves korában már megmutatkozott, de a lázadó tinédzsert csakis a vallás és a jóga önfegyelme tartotta meg választott sportága élén.
Diák sportolóként egyszerűen a legjobb volt, felülmúlt minden egyes torna rekordot, de 2002-ben baleset érte, a padlóra zuhant, és kificamodott a könyöke. Sokan azt gondolták, ez karrierje vége, de guruja lelkesítve kijelentette: A legjobb még csak most jön. A prófécia beteljesedett, a 2004-es olimpiai csapatban Mohini már csapatkapitány, majd ezüstérmes győztes lett. Jelenleg az Oregon olimpiai atlétikai csapat vezetőedzője.

Raj Bhavsar indiai olimpikon sportoló

Raj Bhavsar a 2008-as amerikai olimpiai csapat tagjaként ritmikus gimnasztikában szerzett bronzérmet Pekingben. A torna két új elemét is róla nevezték el. Raj a legtöbb sikert a jóga tudományának és gyakorlatának köszöni. Úgy véli, a gyakorlás alapvető lépés az önmegvalósítás útján. Hisz az ászanák elmét és testet karban tartó erejében, szerinte a sportolók számára a jóga egy esély, hogy bemutassák a tudásukat. Meggyőződése, hogy a jógának helye van a sport világában.

Büszke vagyok arra, hogy a főtitkára és a társ-alapítója lehetek a világ legnagyobb jóga sportszövetségének (IYSF) – nyilatkozta. – Az én küldetésem, hogy a legmagasabb etikai és szakmai értékeket képviselve a sport érdekeit tartsam szem előtt. A jóga szépsége bizonyítja a hiteles jóga testhelyzetek megtanulásának igényét, és ezen keresztül az odaadás, kitartás és szilárd elhatározás erősödését a versenytársakban. IYSF együttműködik számos jóga szövetséggel szerte a világon. Azon fáradozunk, hogy a jóga egy hivatalos sportágként bekerüljön az olimpiai játékokra. A jóga minden ország kultúrájában összekapcsolódhat oktatási és sport alapon, elősegítheti az egészséget és a jólétet mind egyéni, mind egyetemes szinten.

 

 

A BBS News friss hírei között olvashattuk, hogy a nyugat-indiai Goa állam hadat üzent a páváknak, kártékonnyá akarják nyilvánítani. Felmerül a kérdés: Itt tartunk?

páva

 Ez a problémamegoldó képessége az embernek a 21. században? A madarak védettségét India az 1972-es vadvilággal kapcsolatos törvényeiben biztosítja. A fakitermelés következtében zsugorodó erdőterületek miatt az állatok természetes élőhelye csökken, ezért a vadon élő állatok kénytelenek az emberi élőhely közelébe menni.

Goa mezőgazdasági minisztériumának szóvivője szerint az ország nemzeti madara gondot okoz a földműveseknek. Nem sokat várhatunk olyan bürokratáktól, akik a múlt hónapban azzal okoztak felháborodást, hogy a korábban védett státuszú kókuszpálmától „megvonták” a fa státuszt, mondván: nem fa, mert nincsenek ágai…

Ha Goa maradni akar a turisztikai térképen, akkor paradicsomi helyet kell biztosítaniuk az állatoknak is – mondta Purva Dzsoshipura az állatvédő PETA indiai képviselője.


Indiában januárban döntött a Nemzeti Zöld Törvényszék a különféle strandok elhelyezése ügyében. Az Erdészeti és Környezetvédelmi szekció kifogásolta, hogy több helyen titokban a Gangesz és mellékfolyója közelébe telepítettek kempingeket, ökológiai károkat okozva ezzel. Risikesh környékén is fedeztek fel illegális táborokat. A környezet megóvása érdekében most törvény szabályozza a sátortáborok felállítását.

A Bookline januári sikerlistája hozott néhány meglepetést. Manapság az természetes, hogy előkelő helyet foglalnak el az erotikus regények vagy a krimi, de A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának diadala  ugyancsak meglepő. Steiner Kristóf Kristóf konyhája című vegán receptkönyv a 12. helyen szerepelt, a vegetárius vagy vegán erőszakmentes étkezés híveinek nagy örömére. Szintén tavalyi sikerkönyv Gilles Diederichs Játékos relaxációja, ami 3-10 éveseknek tanít játékokat. Nemcsak torna és más lazító mozgások szerepelnek benne, hanem légző- és jógagyakorlatok is.


A Góvindapurában élő Nagarádzs Mallegovda egy jámbor és istenfélő embernek tartja magát. Mindig imádkozik, mielőtt munkába indulna. Csak annyi a szépséghiba, hogy templomokat fosztogat.
Dél-indiai hindu templom


35 éves pályafutása alatt közel 150 templomot rabolt meg szerte az országban. Sokszor letartóztatták már, aztán kiszabadult, vagy óvadék ellenében elmehetett, és utána újra lecsapott. Legutoljára Karnatáka államban, Bangalore-ban csípte fülön a rendőrség, ahol ellopott egy aranyláncot az istenség szobráról.

A rendőrség kiderítette működési szokásait. Először kiválasztotta a templomot, majd felajánlotta a pudzsát (szertartást) az istenségnek. A rendőrség szerint Nagarádzs vezeklésként végezte a pudzsát, azért a bűnért, amit később követett el. Majd adományozott 500, néha 1000 rúpiát, és felajánlotta a papnak, hogy szívesen dolgozna ott önkéntesként, a „kötelessége részeként”. Egy ideig söprögetett a templom körül, takarította a helyiségeket, mosta az edényeket, és még a bhakták lábbelijét is őrizte, hiszen a hindu templomokban a tisztelet jeléül mezítláb lépnek be a hívek. A cipőket az arra kijelölt helyen hagyhatják.

Nagarádzs muzulmán családból származik, de tanult szanszkritot és slókákat, szent énekeket is a hindu papoktól. Ezt a tudását is felhasználta hogy bizalmat szerezzen a templomok személyzete körében. Miután ellopott valami aranyékszert vagy dísztárgyat, később megnyugtatásul a zsákmány egy részét adományként visszatette a templomi istenség elé.

Soha nem tört be magánházba vagy üzletbe, embereket nem lopott meg. 16 évesen kezdte „pályafutását”, és mindig ragaszkodott a templomokhoz. Az első rablása a híres Mysore szentélyben történt. Az arany egy részét már visszavették tőle, a rendőrség próbálja felkutatni a többit is.

Kapcsolódó cikkek:

 

 




Amerikai hindu közösségek azoknak a pólóknak, atlétáknak, bögréknek és takaróknak az azonnali visszavonását sürgették, melyek Ganesa félistent közönséges üzleti célokra használta. Az ohio-i székhelyű ruházati és háztartási cikkeket gyártó Print Syndicate elég helytelen módon dobta piacra ezeket a termékeket.Ganésa a hinduizmus egyik kulcsfigurája


Rajan Zed, hindu államférfi egy nyilatkozatában Nevadában azt mondta, hogy az Úr Ganesa nagy tiszteltnek örvend a hinduk körében. Helytelen fogyasztási cikkek és jelszavak kereskedelmi tárgyává tenni, valamint reklámkampányban használni. Rajan Zed, a nemzetközi hindu közösség elnöke kérte a Print Syndicate felelőseit, hogy vonják vissza ezeket a termékeket, így a cég vezérigazgatója Tanisha Robinson hivatalosan is bocsánatot kért.

Anglia ellenpéldát mutat. A British Museum tulajdonában levő, 13. századi, 119 centiméter magas, Oriszában faragott Ganesa szobor hosszú vándorkiállításra indult. Ez év januárjától 2017 augusztusáig tekinthetik meg az érdeklődők 5 különböző városban.

A hinduizmusban Ganesa félisten a bölcsességéről ismert, az akadályok eltávolítójaként is tisztelik, és minden nagyobb vállalkozás kezdete előtt áldását kérik. Példamutató, hogy a hindu közösségek minden alkalommal kiállnak hitük mellett, és magasztos eszméiket megvédik a kommersz üzletpolitikával szemben.

Szívesen megnézné Ganésát Indiában, eredeti környezetében? Akkor ez még érdekelheti: Himalája, buddhizmus, Indus, hindu körmenet, Kasmír, szikhek Aranytemploma. Irány India!

Adó 1 százalék a hindu kultúra tövábbörökítésére: India Klub Alapítvány - adószám 19561383-2-43





házaspár.jpgNemrég ünnepelte 90. házassági évfordulóját Karam és Kartari Chand. Külön érdekesség, hogy a 110 és a 103 éves múltra visszatekintő pár mindkét tagja ugyanazon a napon született.1925-ben házasodtak össze, amikor a férj, Karam 20,Kartari,a menyasszony pedig 13 éves volt. Összehozott házasságukat a szülők rendezték el. Az idős házaspár egy brit lapnak úgy nyilatkozott: a hosszú élet titka a sok nevetés és a vegetariánus étkezés. Természetesen sokan faggatták őket hosszú kapcsolatukról is, a férjegyszerű választ adott:Mi csak jól kijöttünk egymással, és nagyon családcentrikusak vagyunk. Rendkívül fontos, hogy mindig meghallgassuk a másikat.Pedig voltak nehézségeik is, életük legszomorúbb pillanata legidősebb fiuk halála volt. A házaspárnak8 gyermeke, 27 unokája és 23 dédunokája van. Tudjuk, hogy hosszú házasságunk áldás, de ugyanúgy készen állunk, ha eljön a befejezés ideje, ez mind Isten akarata – mondta az idős feleség.


A 2000 diákra tervezett nemzetközi iskola Visakhapatnamban kapott helyet. A munkálatok megkezdődtek, a tervek szerint a következő két év elegendő lesz a befejezésig. Nemzetközi érettségit lehet majd szerezni, vagy bármely más nemzetközi, országos vagy Andhra Prades államban érvényes szakvizsgát.

A projekt felelőse, Rajeev Tandon elmondta, hogy egy teljesen nemzetközi iskoláról van szó, mely kapcsolódik a brit oktatási rendszerhez, de a tananyag kiterjed a jógára, a természetgyógyászatra, a különböző indiai klasszikus művészeti formákra és a magasztos ó-ind kulturális örökségre.

A maga nemében első, kortárs jelentőségű Bhagvad-gítá konferenciát tartottak nemrégiben az Egyesült Királyságban. Az indiai és brit szakértők azzal a céllal jöttek össze, hogy keressék a választ a számtalan kérdésre, ami segít nekünk önmagunk egyedi átalakításában.

A hinduizmus valamennyi szent szövege közül a Bhagvad-gítá a legszélesebb körben olvasott mű. Időtlen érték, állítja a szakértők és a történészek többsége. Mi a jelentősége a mai világban? Ki kell elemezni ebből a szempontból – mondta dr. Kapil Kapoor, a Mahátma Gandhi Nemzetközi Hindi Egyetem kancellára.

animal.jpgIndia kápráztató állatvilágát mutatja be egy új, többnyelvű dal. A már hagyománnyá vált zeneszám a bollywoodi  zeneszerzők, a Meet Brothers duo alkotása. Minden évben érdekes klip formájában  áttekintést nyújt az ország vadon élő állatairól.  Az idei, három perces dal szenvedélyes szövege tamil, bangla és hindi nyelven szólal meg, élénk koreográfia és előadás kíséri.


Ez egy zenei tisztelgés az állatok függetlensége előtt – mondta  Manmeet Singh. A zene célja, hogy megfeleljen a mai fiatalok progresszív lelkiállapotának. A nézőket egy egzotikus utazásra invitálja, hogy felhívja a figyelmet néhány ritkán látható és veszélyeztetett vadon élő állatra, mint az elefánt, a guar (indiai bölény), a sambhar (a legnagyobb indiai szarvas), valamint a városfejlesztés miatti erdőirtás, az élőhelyek pusztulása és az orvvadászat egyre növekvő problémájára. Munkájukat neves természetvédők és a szakértők támogatták.


Kalavar.jpgDr. Jyotsna Kalavar, a Pennsylvania Egyetem professzorasszonya használta ezt a kifejezést, amikor a szanszkrit nyelv újraéledéséről beszélt. Nemcsak Indiában, az amerikai hindu közösségekben is nő az érdeklődés, hiszen a szanszkrit az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, és ilyenformán az angol nyelv egyik őse.

Az angol gyarmatosítás miatt ugyan egy időre háttérbe szorult a Védák nagyszerű, filozófikus nyelve, de ma is fontos szerepet játszik világszerte.Az egyetemi hallgatók is már régóta látogathatják többek között a Harvard, a Yale, a Stanford vagy a Chicagói Egyetem szanszkrit kurzusait.


A legtöbb hindu gyerek az Egyesült Államokban büszke indiai örökségére – mondta Dr. Jyotsna Kalavar. – Érdeklődnek az óind irodalom, művészet, a védikus mantraéneklés, a Védanta, a klasszikus indiai zene és tánc, valamint a jóga iránt. Olyan gyerekekkel is találkoztam, akik a teljes Bhagavad-gítát megtanulták szanszkritul, és ilyen versenyen vettek részt. Úgy tűnik, mintha szanszkrit reneszánsz kezdődött volna. 

hornplease.jpgIndiában járt ember egyre csak azt látja, hogy szinte minden tehergépjármű és teherautó hátoldalára felfestették a „Horn please”, Kérem, dudáljon feliratot. Dudálásra ösztönzik a járművezetőket, akik egy másik jármű mögött haladnak. Egy meglehetősen konzervatív becslés szerint egy nagy forgalmú úton minden 30 másodpercben legalább egyszer fel is hangzik valamelyik jármű dudája. Egy riksa vezető azt mondta: a probléma csak az, hogy naponta legalább 150-szer használja kürtjét. Az átlagos riksa kürt körülbelül 93 decibel. Egy nyüzsgő útszakaszon a számtalan riksa és egyéb közlekedési vagy szállító eszköz hangja összevegyülve egyenértékű egy felszálló jumbo jet zajával. A szó szoros értelmében fülsiketítő hang. Jó lesz vigyázni!


Joomla SEF URLs by Artio