A megértés nélküli, száraz dogmákon alapuló világnézet a szeretettel ellentétes. Szeretet nem létezhet szabadság nélkül. A vallási fanatizmus éppen ezt a szabadságot veszi el az embertől. A szeretet mindkét fél részéről szabadságot igényel. Követelni, parancsolni nem lehet. A szűklátókörű fanatizmus velejárói a mások alábecsülése, felsőbbrendűségérzés, végül pedig a tőlünk eltérők leigázására, kiirtására történő törekvés. Mutatunk egy indiai tanmesét, mely érzékletesen megfogalmazza a vallási fanatizmus lényegét. 

vallási fanatizmus indiai tanmese

A fanatizmusban szűklátókörű módon, ráadásul részigazságok birtokában elutasítunk minden más felfogást vagy nézetet.  

Vallási fanatizmus az is, ha Istent keretek közé szorítjuk. Ha azt feltételezzük, hogy csakis a mi felfogóképességünk szerint létezhet. A fanatizmus nem ismer kompromisszunot. A vallásközi dialógust fölösleges időpocsékolásnak látja.

Tipp>> Indiai tanítások még!

A vakok és az elefánt – mese a vallási fanatizmusról

A vakok és az elefánt meséje több változatban maradt fenn. Van, ahol a király akarja a törvény bíráit megleckéztetni, hogy szélesebb látókörűvé váljanak. Máskor egy faluban játszódik le, és van olyan, amikor egy állatkertbe látogatnak el a vakok, hogy tudásukat gyarapítsák. A mese lényege így hangzik:

Egyszer régen, élt hat vak ember egy faluban. Egy nap hallották, hogy a király átutazóban a falu mellett táborozott le, és van több elefántja is. Még soha nem hallottak ilyesmiről, felkerekedtek hát, hogy megtalálják és megismerjék.
Fogalmuk sem volt, hogy milyen egy elefánt. Csak a hangját hallották, közelebb mentek, és elkezdték tapogatni.

– Hé, az elefánt egy oszlop – mondta az első férfi, aki megérintette a lábát.
– Ó, nem! Olyan, mint egy kötél – szólt a második, aki a farkát emelte meg.
– Dehogy! Egy rücskös falhoz hasonlít – kiabálta az, aki az elefánt hasát tapogatta.
– Olyan, mint egy nagy legyező – állapította meg a negyedik, aki a fülénél állt.
– Vigyázzatok, az elefánt egy hegyes lándzsa! – rikoltotta az ötödik ember, aki megérintette az elefánt agyarát.
– Ugyan, ne féljetek, csak egy hosszú cső – nyugtatta a többieket a hatodik férfi, aki megérintette az elefánt ormányát.

Elkezdtek vitatkozni, mert mindegyikük ragaszkodott az igazához.
Arra járt egy bölcs ember, és megkérdezte tőlük: Mi a baj? Miért veszekedtek?

– A másik nem fogadja el, hogy az elefánt olyan, amilyennek mondom, pedig megtapogattam, és tudom, mit beszélek – mondta mindegyik.

A bölcs ember nyugodtan válaszolt:

– Mindenkinek igaza van. Mindnyájan csupán egy kis részletet érzékeltetek a hatalmas elefántból. Tehát valójában az elefántra mindaz jellemző, amit megállapítottatok.
Drága uraim – tette hozzá a bölcs –, ez egy hatalmas élőlény, de szerencsére szelíd. Szerencsések vagytok, hogy még a veszekedésetek alatt is nyugodt maradt. Mert ha mérges lett volna, mindannyian megsérültök.

 

Vallási fanatizmus idézet

 

Magyarázat

Ezt a mesét sokszor idézik a vallási fanatizmussal kapcsolatban. Mi a tanulsága ennek a történetnek? A tudás nem szegődik a vakokhoz, sem a beképzelt emberhez. Aki szerény, belátja, hogy nincs tudása, tehát felkeres egy képzett tanárt. Egy gyönyörű szanszkrit nyelvű mantra ezt így fejezi ki: Tiszteletteljes hódolatom lelki tanítómesteremnek, aki a tudás fáklyalángjával felnyitotta a tudatlanságtól elvakult szememet.

Nem elég a tudás gyűjtése, meg is kell tudni osztani. A Védák első könyvében, a Rig-védában (1.164.46) megfogalmazott alapelv: ekam sat vipra bahuda vedanti. Vagyis: Az igazság egy, de a bölcs emberek sokféle néven nevezik, és különböző formában írják le.

A vallási fanatizmus legtöbbször száraz dogmákhoz ragaszkodik, és sokszor erőszakba, sőt vallásháborúba torkollik. Ennek semmi köze a lelkiséghez. A tiszta istenszeretet felé törekvő minden élőlényben látja a lelket, ezért a megfelelő módon viszonyul hozzá. Senkit nem gyűlöl, főleg nem meggyőződése miatt. Ez teszi lehetővé számára, hogy harmóniában éljen a különböző meggyőződésű emberekkel.

 

 

 

 

Joomla SEF URLs by Artio