„Olvasva a Bhagavad-gítát éreztem, milyen páratlanul tiszták a gondolatai. E könyv vagy a belőle válogatott idézetek váljanak szentírássá az emberiség számára. Azt hiszem, magasabb rendű ez bármely más keleti szent írásnál, a bölcs ember olvasmányai közül a legjobb." - Amos Bronson Alcott, író, filozófus, tanár, szigorú vegetárius

 

Arjuna, Krsna

H.D. Thoreau

Reggelente megfürdetem elmém a Bhagavad-gítá döbbenetesen magasrendű és kozmológikus filozófiájában. Félisteni évekkel számolva is már sok év telt el e mű megalkotása óta, mégis hozzá képest modern világunk és irodalmunk csekély s jelentéktelen. E filozófia fensége oly távol áll a mi felfogásunktól, hogy feltételezem: egy ősi, magasrendű civilizáció létét sejteti.

Juan Mascaro, spanyol tudós, egyetemi tanár (Oxford, Barcelona, Cambridge)

Ha Beethoven a Bhagavad-gítá szellemét zenében át tudta volna nekünk adni, milyen csodálatos szimfóniát hallhatnánk!

 

A Srímad Bhagavad-gítá 2/30. versében olvashatjuk, hogy a lélek, mely a testben lakozik örök és elpusztíthatatlan. (...) A történelem során minden spirituális kereső ezt kutatja, ezt akarja megismerni és magvalósítani. A célok legmagassabbikának eléréséhez eszköz India lelki örökségében található.Glen P. Kezwer, fizikus

Hermann Hesse, Nobel-díjas német költő

A csodálatos Bhagavad-gítá az életbölcsesség valóban gyönyörű kinyilatkoztatása, mely lehetővé teszi, hogy a filozófia vallássá fejlődjön.

 

Thomas Merton, szerzetes, író, kritikus Keleti gondolatok c. munkájában ír a Bhagavad-gítáról:

 

kurukshetra3

Ez hoz a Nyugatnak üdvös emlékeztetőt, hogy a mi óriási aktivitásunk és egyoldalú kultúránk válságba került, melynek önpusztítás vethet véget, mert hiányzik belőle a hiteles metafizikai tudat belső mélysége. Enélkül a mélység nélkül a mi erkölcsi és politikai tiltakozásunk csak üres fecsegés. Ha Nyugaton Isten már csak úgy tapasztalható, hogy „meghalt", ez azért van, mert egy belső megosztottság és elidegenedés jellemzi a nyugati elmét. Céltudatos elkötelezettségben csupán az élet tökéletlensége felé halad: ez csupán külső, tárgyiasított és mennyiségi.

Roger Garaudy, muszlim filozófus

A Bhagavad-gítá az emberek felé irányított pompás üzenet, mely utat mutat nekik, hogyan cselekedjenek, hibátlanul megalapozva a földön egy isteni társadalmat.

Bg3

Rudolf Steiner, osztrák polihisztor, filozófus, író, dramaturg, tanár

Azt mondják, hogy a Bhagavad-gítá a legjelentősebb filozófiai költemény, amely valaha megjelent. Aki komolyan tanulmányozza, az teljesen egyet fog érteni e véleménnyel. Még a lelki tudományban jártas embereket is meglepi a Gítá tanításának mélysége.

W. B. Yeats, költő

A Bhagavad-gítá lett volna a szövegkönyv, amelyből később az Evangéliumok születtek?

Rabindranath Tagore, Nobel díjas költő

A Bhagavad-gítá a Valóság különféle megközelítési módja – a jámbor cselekvés, a tudás művelése és az önátadó szeretet – közti harmóniát ismerteti. Ez India írásművei közül a legkiemelkedőbb.

krishna-arjuna www16sanskarcomHarvey Cox, a Harvard egyik professzora, keresztény teológus

„Egyetértek azzal, hogy az igazság keresése: istenkeresés. Ez minden vallás alapvető tanítása. A tudós motivációja, hogy kutassa az igazságnak azt a fajtáját, melyet Krsna beszél el a Bhagavad-gítában. Azzal is egyetértek, hogy a vallás szó a modern nyugati gondolkodás egy találmánya."

Bal Gangadhar Tilak, szabadságharcos, nagy szanszkrit tudós és csillagász

„A Srímad Bhagavad-gítá ősi szent könyveink egyik legragyogóbb tiszta gyöngyszeme. Nehezen találnánk világosabb munkát a szanszkrit irodalomban vagy akár a teljes világirodalomban. Egyértelműen és tömören kifejti nekünk az önvaló, a lélek áldott tudományának mély és szent elveit. Miután átadja az emberi testről és a kozmoszról szóló tudást, e hiteles alapelvek mellett megismertet minden embert az önvaló legtökéletesebb és legteljesebb helyzetével.


gita6

Dr. Albert Schweizer, teológus, misszionárius, orgonaművész és orvos

A Bhagavad-gítá feltűnését a 18. század végi Európa kitűnő lelkesedéssel fogadta. Wilhelm von Humboldt hosszú értekezést tartott róla a Berlini Akadémián... A Bhagavad-gítá azért keltett ily nagy benyomást az európai emberben, mert általa először vált ismertté olyan misztika, amely Isten iránt cselekvésbeli, önátadó szeretetet tanít. Csodálatos tételeket tartalmaz a világról, való belső lemondásról, a kedves, gyűlöletet nem ismerő elme tetteiről s az Isten iránti tiszta szeretetről.

 

A hinduizmus teljes szabadságot ad követőinek. Nem ragaszkodik egyetlen tudodományterülethez vagy imához. A vallás feladata, hogy megszabadítson a kötelékektől. Az egyetlen határozott parancsolata az, hogy felkér az önmegvalósításra. A belső tisztaságot hangsúlyozza.

A Gítában a Legfelsőbb Úr mindenki hitét megerősíti, és jutalmat ad minden keresőnek. Nem számít, melyik szintet érinti, mindaddig, amíg hódolatunk komoly, segíti a fejlődésünket. 

Joomla SEF URLs by Artio