Elsüllyedt városok nyomában Indiában

Elmélet


A felmelegedés kapcsán felmerül a városok elsüllyedésének lehetősége. A múltban elsüllyedt városok történetei nem mindig a legendák közé tartoznak. A világon sokfelé találunk tengerbe süllyedt romokat. Az Arab-tenger partjainál a kétezres évek elején egy hihetetlen ókori várost felfedeztek fel Indiában. Minden idők egyik legnagyobb régészeti rejtélye a Cambay-öbölben Dváraka víz alatti romjainak felfedezése volt.

***

Indiai ajándékokat vásárolnál? Keresd termékeinket a Bharata webshopjában!

***

Dváraka régészeti leleteivel kapcsolatban Linda Moulton Howe, oknyomozó újságíró is kutatómunkát végzett, hogy nyilvánosságra kerüljenek az adatok. Szerinte megalapozottak a feltételezések, és mindez: „radikálisan befolyásolná bolygónk városfejlődéséről alkotott képét.” Ez a hír teljesen ellentmond a legtöbb nyugati történésznek, akik többnyire figyelmen kívül hagyták, sőt elutasították, mert nem illeszkedett az elméleteikhez. Az emberi civilizáció sokkal ősibb, mint sokan hitték.

Elsüllyedt városok a nagyvilágban

Becslések szerint 280-300 ismert város romjai hevernek a világ tengerei alatt. Ezek közül néhány egy ősi, rendkívül fejlett civilizáció maradványa. A világ leglátványosabb víz alatti romjainak Kína Oroszlánvárosát tartják. Erős földrengés sújtotta a területet, és a város szó szerint eltolódott, és a Qiandao tó vízébe csúszott.

Heraclion Egyiptom északi partján található, a Földközi-tenger egyik legjelentősebb kikötői városaként alakult ki, ez a város ma a tengerfenéken ül. Az ókori Alexandria egy része is az óceán alján fekszik. A régészek megtalálták azt a palotát is, ahol Kleopátra öngyilkos lett. Egykor hatalmas gránit szobrok díszítették.

Port Royalt hajdanán a világ leggonoszabb és legbűnösebb helyének tartották, kalózok, bűnözők és prostituáltak városaként. 1692 júniusában egy hatalmas földrengés rázta meg Jamaica szigetét, és az óceán elnyelte a hírhedt települést. Ma negyven láb mélyen fekszik a hullámok alatt.

Olous városa Kréta észak-keleti csúcsán ült, és virágzó város volt. Olasz és portugál partok mentén is található elsüllyedt város vagy falu, mint ahogy japánban is, ahol a kutatók a Csendes-óceánban, a Yonaguni sziget partjainál fedezték fel egy ősi civilizáció elsüllyedt városát.

Elsüllyedt városok Indiában

Az ókori indiai kultúrát védikus kultúrának vagy védikus civilizációnak nevezik. Történelme leginkább az ősi szent iratokban maradt fenn.

Elsüllyedt városok Idézet

Itt olvashatunk azokról a városokról is, melyekben egykor remek paloták és templomok álltak, ma pedig hullámsírban nyugszanak. Ugyanakkor tudományos bizonyíték is rendelkezésünkre áll. A régészek olyan romokra bukkantak, melyek bizonyítják egykori pompájukat.

Dváraka, az elsüllyedt város Gujarat államban

Dváraka, az elsüllyedt város ősi mítosznak tűnt, amíg a búvárok fel nem fedezték Gujarat (Gudzsarát) állam partjainál a romokat. Az ősi civilizáció vízbe süllyedt emlékeiről kijelentették, hogy „átírhatja a történelmet”. Dváraka parti sziklák és mesterséges alapok felhasználásával a tengerparton és a tengerre épült. Az L-alakú, „ízületekkel” rendelkező, masszív tömbök ellenálltak az áramlásnak. A legkorábbi, egyértelmű bizonyítékot szolgáltatva ezzel arra a különleges mérnöki munkára, mely jóval a föníciaiak előtt képes volt kikötői létesítményeket építeni a tengerbe vagy az átmeneti zónába.

Dváraka, India egyik legrégebbi városa hatalmas kikötővel büszkélkedhetett. Ezt a virágzó várost a Mahábhárata, a Harivansa, a Bhagavata, a Skanda és a Visnu Purána is említi. Ki építette Dárakát mely az Arab-tengerbe merült?

Dváraka – mítosz vagy valóság?

A Mahábhárata, az ősi indiai eposz elmondja, hogy maga az Úr Krisna, a yadava dinasztia királya alapította, akit a hívek a Legfelsőbb egyik földi megjelenésének tartanak.

Ebben a műben részletes leírást találunk a régi, dicsőséges városról. A csodálatosan díszített emeletes házakról, a jól kialakított körutakról, melyek kereszteződéseket, templomokat, üzleteket és virágos tereket fogtak közre.

A Mahábhárata szerint a város pusztulása a kurukshetrai háború után történt, a várost elárasztotta az Arab-tenger.

Krisna városa, Dváraka is elsüllyedt
Dváraka, az Aranyváros

A hívek számára egy másik természetes magyarázat a Harivamsha című szanszkrit műben olvasható. Ez többek között ismerteti Krisna életének egyes fejezeteit, például egyik lakóhelye, Dváraka, az Aranyváros létrejöttét is.

A régészeti lelet, Dváraka pecsétje is alátámasztja a Harivamsában tett utalást, mely szerint Salva királyának támadása idején minden dvárakai állampolgárnak – azonosító jelzésként – egy pecséttel kellett rendelkeznie.

Az Úr Krisna ősi városát egykor csak egy mítosznak tartották. Ezért volt világszenzáció, amikor a szakértők megtalálták az elképesztő, lenyűgöző geometriai romokat. A terület feltárása rendkívül nehéz volt, mert a maradványok erős áramlatokkal és áradásokkal körülvett tengerfenéken állnak.

Milyen idős lehet Dváraka?

A romok korával kapcsolatban több feltevés van: egyesek szerint a város régebbi, mint a híres Indus-völgyi kultúra, az ősi Harappan civilizáció, amely mintegy 4000 éve nyúlik vissza. A Visnu Purána szerint Dváraka az Úr Krisna halála után merült a tengerbe. Egy dolog biztosnak tűnik: e romok lehetnek a világ legrégebbi régészeti nyomai.

Dvárakát tovább kutatják a régészek és a tudósok, olyan vélemény is van, mely 9500 évesre becsüli. Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél régebbi leletekről van szó. Graham Hancoc brit újságíró a BBC News Online-nak adott interjújában kertelés nélkül kijelentette: „a civilizáció eredetének teljes modelljét, újra kell kezdeni”.

Dr. S.R. Rao, a tengeri régészet tudósa volt, aki éveket szentelt a hullámsírban fekvő romok kutatásoknak. Dr. Rao ásatásai is bebizonyították, hogy a Védák és a Puránák nem mitikus történetek, a szövegekben található leírások nem legendák, hanem valódi eseményeket tükröznek.

Mahaballipuram elsüllyedt templomai

Mahabalipuram egy ősi város a dél-indiai Tamil Nadu államban. Történelmileg egykor a Pallava-dinasztia része volt, amely a 3. és 9. század között uralkodott. A Pallava királyok egyik építészeti remekműve a Hét pagoda néven ismert templomkomplexum, melyből ma már csak a parti templom látható. A toronyszerű, emeletes épület bizonyíték, hogy ez a gyönyörű városrész egykor létezett.

Elsüllyedt városok Indiában: Mahaballipuram vagy Mammalapuram
Oroszlán szobor, amely a 2004-es szökőár után jelent meg Mahabalipuram partján

Mahabalipuram vagy más néven Mamallapuram különleges régészeti emléke a tenger alá merült. J. Goldingham, angol csillagász 1798-ben látogatta meg a területet. Elmondása szerint a halászok közti szájhagyomány töretlenül megőrizte a hét templom történetét. Az Indiai-óceán felé nyúló parti templomot az Úr Visnunak szentelték.

A mítosz 2004. decemberében vált valósággá, amikor szökőár öntötte el Mahabalipuram partját. Visszahúzódása után a korábban tudományosan nem igazolt, csak a szent szövegekben említett, ősi templomkomplexum maradványának egy része láthatóvá vált. Az öt-nyolc méteres víz és üledék alatti falak maradványait a parttól 500-700 méterre találták meg. A cunami után a leghíresebb régészeti lelet egy nagy kő oroszlán, mely Mahabalipuram elhagyott partvonalára került.

A víz alatti maradványok egy tengeri kikötőváros részét mutatják. A geológusok, régészek és búvárok csapata eddig egy 10 méter hosszú falat, rövid lépcsőfokot és vésett kőtömböket talált. A partvonaltól 800 méter távolságra, közel 8,5 méteres mélységben.

Mahabalipuram emelett is nagy látogatottságnak örvend. Az UNESCO által kijelölt műemlékcsoport, a világhírű barlang templomok a Világörökség részei.

Összegzés

Dváraka régészeti és történelmi háttere rejtélyes. Ez a város annak a magasztos, fejlett kultúrának a része, mely még az ókori Harappan civilizáció előtt virágzott. Dváraka régészeti leletei kapcsán annak idején a már idézett Linda Moulton Howe megjegyezte, hogy azok valószínűleg a védikus korszakhoz kapcsolhatók.

Ami ennél is lényegesebb, felhívta a figyelmet a modern gyarmatosítás egyik elemére: a történelem „kozmetikázására”, India kultúrájának háttérbe szorítására. Az ókori Dváraka hihetetlen fejlettsége is jó példa erre, melyet napjainkig nem mutatnak be megfelelően. „Azt hiszem, ez radikálisan megváltoztatná az indiai történelem teljes képét, amelyet alapvetően nyugati régészek írtak” – emlékeztetett Howe.

Azt mondják: a tengerfenék a világ legnagyobb múzeuma. Az elsüllyedt városok sok esetben elsüllyedt értékeket is takarnak. Olyan kérdésekkel szembesülünk, melyekre nincs elfogadható válaszunk. Főleg, ha figyelmen kívül hagyunk szent könyveket, hagyományokat, vagy a most még megmagyarázhatatlannak tűnő régészeti leleteket.

Modern korunkban is tapasztalhattuk, hogy nem minden úgy történt, ahogy a történelemkönyvekből tanultuk. Van-e bátorságunk új eszmék befogadására?

Post a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*