Aki elégedett, annak semmi sem hiányzik. Akinek semmi sem hiányzik, az a leggazdagabb. Mégis, hogyan válhat az ember teljesen elégedetté? Ráadásul a lenti Bhagavad-gítá vers önmagunkkal kapcsolatos elégedettségről beszél. Önmagunkkal kapcsolatban pedig szokatlan az elégedettségen meditálni. Tegyük hát rendbe ezt a kérdést.

elegedettseg a Bhagavad-gítá szerint

 

Bhagavad-gítá 6.8. - vers az elégedettségről

gjána vigjána trptátma
kutaszto vidzsitendrijaha
jukta itiucsjate jógi
száma lostraszma kancsanaha

"Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják jóginak, ha teljesen elégedett elért tudásával és annak megvalósításával. Az ilyen ember transzcendenciában van és önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kő, kristály vagy arany."

Elemzés (Leveles Zoltán): Zavarba ejtő vers. Hogyan is vehetné a bátorságot bárki is, hogy elégedett legyen elért tudásával? Ennek megértéséhez tisztázni kell, milyen tudásra is utal itt a vers.

Az elméleti tudással sosem lehet elégedett az ember. Itt az abszolút tudásra kell gondolnunk, amit elsajátítva valóban elégedetté válhatunk. A versben szereplő vigjána kifejezés a megvalósított lelki tudásra utal, ami azt jelenti, hogy a gyakorló megéli lelki önazonosságát, megértette, hogy valódi természete a lélek, aki független ettől az anyagi világtól.

Aki ezt megértette, az valóban mindig elégedett életével és az elért tudásával is. A vers a gyakorlót jóginak hívja. Jógi az, aki megvalósította a jóga célját. A jóga jelentése pedig a lélek és Isten közötti kapcsolat felélesztése. A megvalósított jógi nem tesz különbséget a kő és az arany között, barát és ellenség között, és képes az anyagi felfogás fölé emelkedni.

 

 

Joomla SEF URLs by Artio